Vissza kell hozni a lakásfelújítási támogatást

Hatékonysági ráncfelvarrásra szorul a hazai építőipar. Ezért az ágazat utolsó szereplőiként az építőanyag-kereskedők is széket kaptak az ÉVOSZ (Építési Vállalkozók Országos Szövetsége) kerekasztalánál. A szövetség égisze alatt ugyanis megalakult a Magyar Építőanyag-kereskedelmi Tagozat „az építőipar hatékonyságának javítása, a hazai építőanyag-kereskedelem bővülésének, modernizációjának elősegítése érdekében”.

Az alapító tagok által képviselt magyar tulajdonú vállalkozások részesedése a hazai építőanyag-kereskedelmi piacon nagyságrendileg 40 százalékos. Csaknem ezer klasszikus építőanyag-kereskedelmi vállalkozás működik Magyarországon, ezek jelentős része családi alapokon nyugvó magyar tulajdonú kis- és középvállalat (kkv). Ezekben a kereskedésekben megközelítőleg 30 ezer munkavállaló dolgozik. Az egyéb, áttételesen építőanyagot forgalmazó (festék, burkolat, vasáru, barkácsáru) szakkereskedéseket is figyelembe véve az értékesítési pontok száma több ezerre tehető.

„Az építőanyag-kereskedelem további fejlődése, a kereskedelemben tevékenykedő munkatársak szakmai képzése, az értékesítési pontok infrastruktúráinak fejlesztése, a digitalizáció, a termékválaszték és a szolgáltatások bővítése, valamint a logisztikai ellátási lánc hatékonyságának növelése tartoznak a szakma legfontosabb kihívásai közé” – jelezte az ÉVOSZ, amelynek elnöke az Indexnek úgy fogalmazott: az építőanyag-kereskedők csatlakozásával az építésgazdasági értéklánc valamennyi szereplőjének képviselete helyet kap a szövetségen belül – mondta Koji László. (Az építőanyag-gyártóknak már három éve van tagozatuk az ÉVOSZ-on belül.)

Az építőanyag-kereskedelmi tagozat elnökének Juhász Attilát, az ÚJ Ház Építőanyag Nagykereskedelmi Zrt. elnökét választották. Az elnökség tagja még Kis Sándor, a HUF-BAU Csoport Kft. ügyvezető igazgatója, Vitális Attila, az Alföld Tüzép Hálózat Kft. ügyvezetője, valamint Parrag Roland, a Duna Hungária Zrt. cégvezetője.

Végre hallathatják a szavukat

A tagozat létrejöttét az építőipar, azon belül az építőanyag-piac negatív helyzete indikálta, de az sem elhanyagolható szempont, hogy a közel 30 ezer embert foglalkoztató építőanyag-kereskedelmi szegmensnek nem volt kellő képviselete az ágazaton belül

– mondta az Indexnek Juhász Attila, a tagozat elnöke, aki szintén a megalakulás apropójaként említette a készülő építési törvényt, amely Lázár János építési és közlekedési miniszter megfogalmazása szerint „32 év után új keretet teremt az építőipar és építésgazdaság számára”.

„Év elején felvetődött annak a lehetősége, hogy az építőanyag-kereskedelem egy nemzeti tüzép égisze alatt központosul. Mivel – az építési törvényhez hasonlóan – ez is rendkívül jelentős mértékben érint minket, szerettük volna egy hivatalos érdekvédelmi társulás útján jelezni, hogy itt vagyunk, és van releváns szakmai véleményünk a szegmenst érintő kérdésekről” – tette hozzá Juhász Attila.

Megszűnt a hiány, konszolidálódtak az árak

Az újonnan megalakult tagozatnak az érdekérvényesítésen kívül lesz is feladata bőven, hiszen az építőipar padlót fogásában jelentős jobb horgot jelent az építőanyagárak elszállása. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2023 első három hónapjában az építőipar termelői árai – egyes építőanyagok jelentős drágulása miatt – 24,1 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva, míg az előző negyedévhez képest 4,8 százalékkal voltak magasabbak.

Juhász Attila elmondta: valóban jelentős problémát okoztak az elszálló építőanyagárak (az Új Ház mérése szerint átlagosan 26 százalékkal drágultak év/év alapon), ami főleg a tavalyi évben egyes anyagokra – például kőzetgyapot, tetőcserép, falazóanyagok – vonatkozó hiánynak tudható be. „Ugyanakkor mára elmondható, hogy Magyarországon nincs építőanyag-hiány, és az áremelkedés üteme is lassult, sőt egyes termékkörök esetében csökkent is az ár, továbbá megszűnt a kereskedők akár napi szintű áremelési gyakorlata” – jegyezte meg.

Az alap-építőanyagok – például a falazó- és tetőfedő anyagok – esetében akár 50 százalékos volumencsökkenés ment végbe az év elején a tavalyi esztendő azonos időszakához képest, míg a teljes építőanyag-piac tekintetében 30 százalékos visszaesés következett be.

Ez azért is nagyon kedvezőtlen tendencia, mert az építőiparban ezek úgynevezett alapkategóriának számítanak, a többi, ezekre ráépülő építőanyag pedig várhatóan ráül erre a volumen-visszaesést gerjesztő hullámra” – vázolta az elnök, aki szerint a csökkenő keresleti kontra helyreállt kínálati oldal további áresést eredményezhet, tekintve, hogy az építőanyag-gyártók között is éles a piaci verseny, vagyis mindenki igyekszik kedvezőbb áron vevőt találni, ezt pedig a teljes értéklánc leköveti, így a kereskedők között is érezhető, továbbá kivitelezőt is könnyebb jelenleg találni, mint az előző év azonos időszakában.

Újratöltés finomhangolással

A 2022. december 31-ével kifutó otthonfelújítási támogatás gazdag táptalajt jelentett az építőipar, azon belül az építőanyag-piac számára. A támogatási időszak két éve alatt mintegy 600 milliárd forinttal támogatta az állam az otthonok építését, korszerűsítését. (A lakásfelújítási támogatásról bővebben itt olvashat.)

A lakásfelújítási támogatás turbulens időszakot hozott az építőiparban, és mind a szegmens, mint a lakosság számára win-win szituációt eredményezett. Épp ezért a kormányzati szereplőknek érdemes lenne fontolóra venniük a támogatási forma kis finomhangolással történő újbóli bevezetését. Javaslatunk szerint a 2021–2022-es formula helyett, amikor gyakorlatilag mindennemű felújítási munkára igénybe lehetett venni a támogatást, ezúttal célzottan energiahatékonyságot növelő beruházások lennének terítéken, ezáltal felvéve a kesztyűt az energiaválsággal szemben

– hangsúlyozta Juhász Attila, aki a homlokzat-, hő-, födém-, illetve tetőszigetelést, valamint nyílászárócserét említette példaként. Hozzátette: áfa oldalról az államkasszába is jelentős bevételt generálna a támogatás újbóli bevezetése.

Az Új Ház reprezentatív kutatása szerint a magyarok 48 százaléka nem elégedett otthona hőtartó képességével, energiahatékonyságával. Juhász Attila szerint ez szintén a felújítási támogatás újraindításának létjogosultságát igazolná.

(Borítókép: Damian Gillie / Construction Photography / Avalon / Getty Images)