Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.
MEGVESZEM- Gazdaság
- egészségügy
- egészségügyi ellátás
- magánegészségügy
- magánorvos
- union biztosító
- egészségbiztosítás
Borsos az ár, mégis rákényszerülnek a magyarok
További Gazdaság cikkek
- Valaki csaknem 800 millió forintot nyert a Skandináv lottón
- Infláció ide vagy oda, ezeket a készülékeket vettük, mint a cukrot
- Tarolt a SZÉP-kártya, de a kormány már bejelentette a változtatásokat
- Történelmi üzleteket kötöttek, eurómilliárdok mozdultak meg Magyarországon
- Fordulat jöhet a bérekben, búcsút inthetünk a 10 százalék feletti bérdinamikának
Mi alapján döntenek a magyarok a magán vagy az állami ellátás között – elsőként erre keresték a választ az UNION Biztosító megbízásából az NRC által 1200 fő megkérdezésével elvégzett reprezentatív kutatás készítői. Az állami helyett magánorvost választók három leggyakrabban megjelölt válasza az volt, hogy
- így gyorsabban jutnak szakemberhez, ellátáshoz,
- nem kell várakozniuk, illetve
- alaposabb a vizsgálat és az ellátás.
A reprezentatív kutatás résztvevői a fizetős egészségügyi szolgáltatások melletti további érvként jelölték meg azt is, hogy a magánorvosok olyan vizsgálatot, kezelést is elvégeznek, amit az állami rendszerben dolgozó kollégáik nem.
A minden esetben állami orvost preferáló válaszadók három fő érve ezzel szemben az volt, hogy
- elvi okok miatt választják az állami orvost: azért fizetik a tb-t, hogy kapjanak állami ellátást,
- sokallják a díjakat, árakat.
A fiatalabbak és iskolázottabbak fizetnek leginkább
A kutatás arra is kitért, hogy elsősorban kik veszik igénybe a fizetős fehér köpenyesek szolgáltatásait. Elmondható, hogy minél fiatalabb valaki, annál kevésbé jellemző rá, hogy csak az állami egészségügyre támaszkodik:
- míg a 25–34 évesek 80 százaléka szokott magánellátást (is) választani,
- addig az 55–65 éves korosztálynak csak a 61 százaléka tud és hajlandó is pénzt áldozni erre.
Az iskolázottabbak körében is nagyobb a hajlandóság a magánellátás választására:
- míg az érettségizettek 73 százaléka szokott legalább részben magánorvoshoz menni,
- addig a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 86 százaléka.
Fogorvosra és a nőgyógyászra költünk leggyakrabban
A felmérés szerint a magyarok csupán harmada zárkózik el kategorikusan a magánellátástól, a többiek pedig a fogorvosra és a nőgyógyászra költenek leginkább. Ezek mellett az orvosi hiányszakmákban választják inkább a magánellátást, így a nefrológia, vesegondozás, valamint az endokrinológia és a szemészet területén jártas szakorvosok segítségét veszik igénybe a legtöbben magánúton.
A százezres vizsgálatok sem ritkák
A magánorvosi vizsgálatok és beavatkozások díja számos tényezőtől függ, általánosságban azonban elmondható, hogy a leggyakoribbak közül egy mellkas-CT 20 és 30 ezer forint közötti összegbe kerül, egy kontrasztanyagos hasi CT-ért azonban már mélyebben a zsebünkbe kell nyúlni, ez ugyanis 55 ezer forinttól indul. Egy térd-MRI költsége ennél is durvább, akár a százezres nagyságrendet is elérheti, ám még mindig olcsóbb, mint az átlagosan 160 ezer forintért elérhető Cardio CT. A gyakori vizsgálatok között említhető még a mintegy negyedmillió forintba kerülő PET CT is.
Mennyit költünk és milyennek találjuk az árakat?
Ezek után nem is meglepő, hogy a kutatás szerint azok a magyarok, akik igénybe szoktak venni magánorvosi szolgáltatásokat (a fogorvoson kívül) tavaly
átlagosan 68 ezer forintot hagytak ott a magándokinál, míg fogorvosra átlag 69 ezret költöttek az elmúlt évben.
Az előző tizenkét hónapban recept nélkül kapható gyógyszerekre 30 ezret, míg a vényköteles orvosságokra átlagban 44 ezer forintot költöttünk. A felmérés során az is kiderült, hogy bár a legtöbben soknak érzik a magánorvosi szolgáltatások díjait, azonban az árakat nem a szolgáltatáshoz mérten tartják magasnak, inkább a saját jövedelmükhöz viszonyítva.
A magyarok közel harmada járt magánorvosnál
A kutatás eredményei alapján a teljes hazai lakosság 29 százaléka járt fizetős magánorvosnál az elmúlt egy évben. Bár a magánorvosi vizsgálat, konzultáció díját a legtöbben még készpénzzel vagy bankkártyával fizetik, azonban a megkérdezettek 15 százaléka a biztosítójával fizetteti a számlát az egyénileg megkötött magán-egészségbiztosítása terhére, míg a válaszadók 16 százaléka veszi igénybe a munkáltató által a munkavállalók javára megkötött csoportos egészségbiztosítást. Az egészségbiztosítások terhére a biztosítók egy fix, előre kalkulálható havi díjért szükség esetén megszervezik és térítik a legmodernebb képalkotó diagnosztikai eljárásokat, valamint a járóbeteg-ellátást és az egynapos műtéteket, de akár még a rosszindulatú daganatos megbetegedések esetén is fedezik a kieső jövedelmet és a felmerülő többletköltségeket.
(Borítókép: Patrick van Katwijk / Getty Images)