Meglepetés a boltokban, de ennek végre örülhetünk
További Gazdaság cikkek
- Jelentősen megváltozhat a budapesti lomtalanítási rendszer
- Különös indokkal szünteti meg a kormány a paksi különleges gazdasági övezetet
- Több mint 7,7 milliárd forintot ad a kormány a budapesti egészségügy fejlesztésére
- Autót venne a munkáshitelből? Mutatjuk, hogy miért nem érdemes
- Több napra leállt az ügyintézés az MVM online oldalán és alkalmazásában
Az év végére le kell törni, egy számjegyűre csökkenteni az inflációt, ez a törekvés kormányzati tételmondattá vált, mi több, a gazdaságpolitikai ars poetica része lett. Kétségtelenül ambiciózus a cél, a vágyott decemberi 9,9 százalékhoz képest ugyanis jelenleg ott tartunk, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi, áprilisi adatai szerint 24 százalékon áll a fogyasztói árindex, azon belül az élelmiszerek 37,9 százalékkal drágultak. Ne feledjük, volt ennél rosszabb is a helyzet Magyarországon: a januári tetőzés 25,7 százalékos inflációval kopogtatott be, amelyet a 44 százalékos élelmiszer-drágulás bőkezűen táplált.
Kisgömböcként hízott meg az infláció
Érdemes azonban felidézni, hogy amikor Orbán Viktor miniszterelnök 2022. január 12-én bejelentette az árstopok felállítását, akkor még csak a 2021. novemberi 7,4 százalékos inflációról volt tudomásunk, azon belül az élelmiszerárak addig mindössze éves alapon 6 százalékkal emelkedtek. Az Index néhány hete Gulyás Gergelynek szegezte a kérdést a Kormányinfón, hogy első lépésként mikor mehetünk be 20 százalék alá, a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt felelte lapunknak, hogy „nyáron; azaz június, július vagy legkésőbb augusztus hónapban ez bekövetkezik”. Úgy véli, ez lesz a radikális csökkenés időszaka, szeptemberrel bezárólag.
Nos, a májusi adatokat június 8-án közli a KSH, az újabb inflációcsökkentést célzó intézkedések élesítése azonban nem várhat addig. A marsallbot Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kezében van, aki a már bevezetett intézkedések mellett a ma kezdődő kötelező bolti akciózástól vár látványos eredményeket, de a július 1-jén rajtoló online árfigyelő rendszertől is nagy előrelépést remélnek.
A kötelező bolti akciózás, amivel mától egészen szeptember 30-ig bárki találkozhat egy nagyobb élelmiszerüzletbe lépve, lehetővé teszi, hogy
minden héten a vásárlók rendelkezésére álljon majd egy 20 termékből álló akciós árú élelmiszerkosár az adott boltban, amit a korábbiakhoz képest olcsóbban vásárolhatnak meg.
Július 1-től pedig elindul az online árfigyelő rendszer, amely több mint 60 termékkörre vonatkozóan napi szinten és üzletenként teszi elérhetővé mindenki számára a legkedvezőbb árakat. Azzal a szakmai álláspontot egyelőre viszont Gulyás Gergely és Nagy Márton is vitatja, hogy a kötelező bolti akciózás és az online árfigyelés együttes jelenléte mellett semmilyen érv nem szólhat az élelmiszerárstop június 30-a utáni fenntartása mellett. Ellenben úgy vélik, amíg ilyen magas az infláció, az intézkedést meg kell őrizni. Amint jelentősen csökkennek az árak, azon belül az élelmiszereké, akkor lehet majd kivezetni az árstopokat.
A rendelet meghatározza az akcióköteles termékkategóriákat, amelyek a következők:
- baromfihús;
- sertés-, marhahús, egyéb húsféleségek;
- hal, halkonzerv;
- húskészítmények;
- tej, tejföl és helyettesítői;
- joghurt és egyéb savanyított készítmények;
- egyéb tejtermék;
- sajt;
- vaj, margarin és készítményei;
- egyéb zsiradékok (növényi és állati);
- kenyér;
- péksütemények;
- száraztészta, rizs, egyéb cereáliák;
- liszt, cukor, tartósított lisztesáru;
- friss zöldség;
- friss gyümölcs;
- gyümölcs-, zöldséglé;
- készételek, fűszerek, ételízesítők;
- kávé, tea;
- ásványvizek és üdítőitalok.
Növelik a csapásszámot a SPAR-nál
Kormányrendelet kötelezi a 2021-ben egymilliárd forintot meghaladó árbevételt elérő élelmiszer-kiskereskedelmi üzleteket arra, hogy 2023. június 1. és 2023. szeptember 30. között húsz termékcsoportban, heti szinten 10 százalékos engedményt nyújtó akciót vezessenek be – közölték az Index érdeklődésére a SPAR Magyarországnál. Tájékoztatásuk szerint
a vállalat komplex akciós stratégiájának keretein belül ennél többet kínál: számos árucikk esetében 10–40 százalékos árkedvezményt biztosít, az árstop extra promóció keretein belül pedig 300 termék árát rögzíti május 31. és július 31. között.
Lapunknak kiemelték: a szupermarketekben több mint 700, a hipermarketekben pedig bő 900 akciós ajánlattal várják a vásárlókat. A jogszabályban előírt kötelező akcióban szereplő termékek közül például 40 százalékos kedvezményt kínálnak a 1,5 százalékos UHT-tejre, 30 százalékkal olcsóbb a saját márkás piros alma (2 kg), 28-28 százalékkal kerül kevesebbe a frissen sütött pur pur zsemle és a 1,5 literes ásványvíz, míg 25 százalékos akcióval érhető el a házi sült sertészsír, 24 százalékkal olcsóbb a mustár.
Jól láthatóan kell elhelyezni
Miután a kötelező akciózásról egyeztetett a legnagyobb kereskedelmi szövetség és üzletláncok vezetőivel, Nagy Márton hangsúlyozta: az üzletekben a kötelező akciózásra vonatkozó tájékoztatást jól látható helyen kell elhelyezni, valamint szükséges online is elérhetővé tenni. A gazdaságfejlesztési miniszter megjegyezte azt is, hogy a kormány kiemelt figyelmet fordít az együttműködésre, a piaci és állami szereplőkkel való folyamatos egyeztetésekre, így a kötelező akciózás szabályait is a partnerek javaslatait is figyelembe véve öntötték végleges formába.
A kötelező bolti akciózásra hívta fel a figyelmet közösségi oldalán közzétett videóban Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő is, amelyben ismertette, hogy a kötelező akciózásra azért van szükség, mert a háború és az arra adott elhibázott brüsszeli szankciók nagyon megemelték az árakat, ami az élelmiszerárakba is begyűrűzött.
A videóban Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója elmondta, az akciós gyakorlat nagyon fontos a kiskereskedelem mindennapjaiban, főleg most, hogy az infláció, a világpiaci áremelkedések miatt a vásárlók nagyon árérzékenyek lettek. Hozzátette: az akciók mindig is fontosak voltak a vásárlóknak, de az élelmiszertermékek drágulása miatt még lényegesebbek lettek.
Senki sem ül ölbe tett kézzel
Arról számoltak be a Tescónál, hogy a kötelezőnél is többel segítik a családokat. Közlésük szerint az immár egy éve tartó árgarancia-programban mintegy 600 alapvető élelmiszer és háztartási cikk árát tartja tartósan alacsonyan, és folyamatosan ellenőrzi azokat, így az ezeket tartalmazó vásárlói kosár náluk kerül a legkevesebbe. A hűségkártyával rendelkezők ezenkívül hetente jellemzően 20 közkedvelt terméket találnak a polcokon és online bombaáron, melyeknél a kedvezmény mértéke az 50 százalékot is elérheti. Emellett hetente több mint 1000 termék kapható jelentős árkedvezménnyel a „Clubcarddal olcsóbb” program keretében. A nyugdíjasok pedig mindezen felül keddenként 5 százalék kedvezményt kapnak a vásárlásuk végösszegéből, ha használják hűségkártyájukat.
Reagált a váltásokra a Lidl Magyarország is: a rendeletben előírt 10 százalékos árcsökkentés helyett többet ad vásárlóinak, így a kedvezmények mértéke 20 és 50 százalék között alakul a június 1-től életbe lépő kötelező akciók esetében.
Az áruházlánc célja, hogy stratégiai törekvéseivel összhangban támogassa a magyar családokat és a lehető legjobb árak biztosításával segítse őket a mindennapi bevásárlásban.
Ígéretük szerint a friss húsok és húskészítmények esetében 25-30 százalékos kedvezményt biztosítanak, akárcsak a megjelölt gyümölcsök esetében, míg az akcióban érintett tej és tejtermékeknél, valamint a pékáruknál 25 és 40 százalék közötti akciót hirdettek meg.
(Borítókép: Balogh Zoltán / MTI)