Reggelire falta fel a boltok profitját az infláció

Sorozatban ötödik hónapja csökken éves alapon a kiskereskedelmi forgalom, a tavaly decemberi 4 százalékos mérséklődés után az idei első négy hónapban előbb 4,5, 10,1, majd 13,2, a friss adatközlés szerint pedig 12,6 százalékos a visszaesés. Az élelmiszerüzletekre szűkítve még nagyobb a baj, nem öt, hanem tavaly június óta immár 11 hónapja tart a lejtmenet. Sovány vigasz, hogy áprilisban ebben a kategóriában „csak” 8,6 százalékkal szűkült a forgalom, miközben a nem-élelmiszer-kereskedelem 10,7, az üzemanyag-eladás 22,9 százalékos mélyrepülésen van túl.

Mielőtt rátérnénk a boltok helyzetére, nem lehet és nem is kell elvonatkoztatni attól, hogy idén januárban 25,7 százalékkal tetőzött Magyarországon az infláció, amihez 44 százalékos drágulással járultak hozzá az élelmiszerek. Áprilisig mindössze 24 százalékra esett a fogyasztói árindex, azon belül az élelmiszer-infláció még mindig 37,9 százalékos. Vagyis messze még a kormányzati cél, amely szerint egy számjegyűre kell letörni az év végére az inflációt.

Az utóbbi ráadásul jövőre nagyobb tétel lesz. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) tagvállalkozásai felháborodással értesültek arról, hogy a kiskereskedelmi adót a 100 milliárdos árbevétel feletti sávban 4,1 százalékról 4,5-re emelték 2024-re. Ez az intézkedés az OKSZ szerint súlyosan veszélyezteti a családokat is, mivel a kiskereskedelmi vállalkozások képtelenek folytatni árletörő tevékenységüket. Június 1-jétől indult a kötelező bolti akciózás, júliustól pedig jön az online árfigyelő rendszer. A szakma szerint a két intézkedés együttesen bőven elegendő ahhoz, hogy kiváltsa az árstopokat, amelyeknek a fenntartása többet visz el, mint eddigi formájában a különadó.

Önámítás a növekvő árbevétel

A bolthálózatokat bruttó forgalom alapján rangsoroló Trade Magazin kereskedelmi toplistájának élén a Lidl áll 1193,2 milliárd forinttal. A képzeletbeli dobogón a SPAR-t (915,7) és a Tescót (885) találjuk, miközben az élmezőnyben ott van még a Coop (748), a CBA (632), az Aldi (505), a Penny (489), a Reál (462,8) és az Auchan (456,5). Az éves beszámolók május 31-i leadási határideje után a becsült bruttó forgalmaknál pontosabb képet adnak a tényleges nettó árbevételek.

Vagyis ha egy vállalat a példa kedvéért akár 15-20 százalékkal növelte az árbevételét, az értékben, forintban valóban szintet lépett, de ennek önmagában aligha örülhet, hiszen volumenben valószínűleg elmaradt a forgalma a bázisidőszak teljesítményétől. Valamelyest árnyalja a képet, hogy az üzletláncok eltérő forgalmi súllyal, de kétségtelenül árusítanak non-food termékeket, a tartós fogyasztási cikkek éves inflációja pedig csekélyebb volt (12,2 százalékos), ahogy az egyéb cikkeké (12 százalék) is.

Ilyen inflációs környezetben az árbevétel tehát kevésbé mérvadó, az adózott eredmények sora viszont kimondja az igazságot. Bár a Lidl profitja 28,4-ről 33,3 milliárd forintra kúszott fel, a német diszkontlánc hazai leányvállalatánál nem árt hangsúlyozni, hogy nem hagyományos, január–decemberi üzleti évet ír, hanem márciustól februárig tartót, vagyis a beszámolója csupán 2 hónapot mutat meg a tavalyi 12-ből.

Nincs általános gyógyszer

A SPAR viszont tartja magát a naptárhoz, így reálisabb képet is fest, hogy a 2021-es, 5,3 milliárd forintos nyereség 13,1 milliárdos veszteségbe fordult 2022-re. Ahogy korábban jeleztük: a masszívan növekvő árbevétel a turbulens gazdasági környezetben nem lehetett általános gyógyszer,

A március–februári üzleti évvel a Tesco is a Lidl útját járja, ezért ugyanúgy csalóka, hogy a brit hátterű kereskedelmi óriás magyarországi leányvállalata tavaly februárig (az orosz–ukrán háború kitörésének hónapjáig) tartó esztendőben a 1,5 milliárd forintos mínusz helyén 12,8 milliárdos plusz keletkezett az adózott eredmény során, ezzel együtt erős alap. Sorrendben a Coop következne, de a magyar tulajdonú üzletláncok, így a CBA és a Reál is franchise rendszerben működnek, a teljesítményükről nem áll rendelkezésre olyan mélységű adat- és információhalmaz, mint ott, ahol papíron is egy gazdasági szereplőről beszélünk az áruházlánc mögött.

Három magyar lánc, hétezer bolt

A már hivatkozott toplista szerint a Coophoz 3838 üzlet tartozott a múlt év végén (2021-ben még 3939 volt ez a szám), a CBA-hoz 1987 (1968), a Reálhoz pedig 1093 (1151), vagyis a hazai háromszög csaknem hétezer kiskereskedelmi egységet foglal magába.

A diszkontok közül a Lidllel ellentétben az Aldi és a Penny januári–decemberi üzleti évet ír. Az előbbi profitja 8,5 milliárd forintról 5,9 milliárdra csökkent, vagyis nyereséges maradt. A Pennynél viszont az látjuk, hogy a 4,3 milliárdos plusz után 155 milliós mínusz szerepel az adózott eredmény során.

A nyers számok alapján az Auchannál nagyobb a baj: a megelőző évi 8,1 milliárdos nyereség után tavaly 1,7 milliárd forint lett a veszteség. Igaz, a francia hátterű – és a Jellinek Dániel nagyvállalkozóhoz köthető Indotek beszállásával részben már magyar – áruházláncnál a magas infláció ellenére minimálisan forintban is csökkent a nettó árbevétel: 354,3 milliárd forintról 353,9-re.

(Borítókép: Index)