Folyamatossá vált az építőipar gyengélkedése, ráadásul tovább romlott a helyzet

A nyers adatok szerint 3,2 százalékkal elmaradt az építőipari termelés volumene 2023 áprilisában az egy évvel korábbitól, míg márciushoz képest 2,6 százalékos visszaesést mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A gyászos első után tehát a második negyedév első hónapja is visszaesést hozott. Éves szinten

• januárban 3,6,
• februárban 11,8,
• míg márciusban 9,8 százalékos visszaesést produkált az építőipari termelés,

míg havi szinten

• a februári 1,9 százalékos bővülés mellett
• januárban 5,
• márciusban 1,2 százalékos volt a visszaesés.

2023 első négy hónapjában 7,7 százalékkal csökkent az építőipari termelés az előző év azonos időszakához képest.

A szerződésállomány a fő bibi

Áprilisra mindkét építményfőcsoport termelése mérséklődött, az épületeké 4,4, az egyéb építményeké 1,3 százalékkal.

Az építőipari ágazatok közül az épületek építésének termelése 4,9 százalékkal csökkent. Az egyéb építmények építésében 1,3 százalékkal nagyobb, a speciális szaképítésben 4,4 százalékkal kisebb volt a termelés.

• Épületek építésére 169 milliárd forintért kötöttek új szerződést a hónapban, ami 33 százalékos volumencsökkenést jelent éves alapon, a szerződésállomány pedig 1379 milliárd forint volt, ami árhatástól megtisztítva 4 százalékkal alacsonyabb állományt jelent az előző évhez képest.
• Egyéb építmények kategóriában éves alapon 42 százalékos csökkenés után 134 milliárd forintnyi új szerződés került aláírásra a hónapban, az állomány pedig 1425 milliárd forint volt, ami 41 százalékos éves megrendeléstömeg csökkenést jelent.

A megkötött új szerződések volumene 37,5, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 33,0, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 42,3 százalékkal visszaesett a 2022. áprilisi bázishoz képest.

Az építőipari vállalkozások április végi szerződésállományának volumene 27,5, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 4,3, az egyéb építményekre vonatkozóké 41,2 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál.

A szövetség nem számít további drágulásra

A korábbi években kiugró dráguláson keresztülment és idén év elején további 10-15 százalékkal tovább emelkedő elsősorban anyag, de szintén megemelkedett munkaerőköltségek, továbbá az ugrásszerűen megnövekedett finanszírozási költségek, illetve a csökkenő magán- és állami kereslet mind a lassulás irányába mutatnak. 2023 I. negyedévében 24,1 százalékkal nőttek az iparági termelői árak éves alapon, az előző negyedévhez képest pedig átlagosan 4,8 százalékkal lettek magasabbak.

További drágulásra sem az építési termékeknél, sem az építési kivitelezési szolgáltatások tekintetében számítunk

– mondta az Indexnek Koji László, az Építési Vállalkozások Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnöke.

Hozzátette: a jelenlegi körülmények között a szakma előtt álló legnagyobb kihívás a szakmunkások, illetve a mérnökök megtartása. „Ezért is érinti érzékenyen az ágazatot a parlament által kedden megszavazott vendégmunkás foglalkoztatását érintő törvény. A helyzet kezelésére az ÉVOSZ külön szakmai szempontok alapján működő építőipari alkontingens létrehozását javasolja” – fejtette ki. 

További lassulásra kell készülni

Áprilisban is folytatódott az egyelőre megközelítőleg stagnáló trendre illeszkedő irány az építőiparban, és a makrotényezők is abba az irányba mutatnak, hogy az elmúlt években látott folyamatos növekedési szintek nem fogják jellemezni az idei évet – reflektált a KSH adataira Horváth András. Az MBH Bank vezető elemzője szerint a meglévő szerződésállományok alapján rövid-középtávon elegendő megrendelés látszik az építőiparban, viszont az új szerződéskötések csökkenő szintje és az iparági szereplők véleménye alapján is az idei év második felétől további lassulással lehet számolni. Ezt a várakozást az ÉVOSZ elnöke is megerősítette az Indexnek.

Idén 8 százalék körüli visszaesés jöhet az iparágban, míg a jövő évi teljesítmény visszafogott pozitív korrekciót mutathat a rendelésállományokból fakadó jelentős bizonytalanság mellett, így a GDP megközelítőleg 5,5 százalékát kitevő iparág nehezék lehet a növekedésben rövidtávon

– vetítette előre az elemző. Koji László 5-8 százalék körüli visszaesésre számít.

A foglalkoztatottak száma továbbra is kismértékben emelkedett az iparágban és 380 ezer fő fölé nőtt a legutóbbi adatok szerint, ami 8 százalék körüli munkaerőpiaci részarányt jelent a teljes hazai foglalkoztatottságból, ezzel látványosan felülmúlva a GDP-ből való részesedést, ami jelzi az iparági hatékonyságnövelésben rejlő további jelentős potenciált, illetve az iparág szürkegazdasággal kapcsolatos kérdéseit – mutatott rá Horváth András.