Méz helyett korbács: megfejtettük az adóemelés lényegét

Nem az átlagemberek megtakarításainak üzent hadat a kormányzat azzal az intézkedéscsomaggal, amely júliustól a 15 százalékos kamatadón felül 13 százalékos szociális hozzájárulási adóval (szocho) is sújtja a klasszikus megtakarítások legtöbb formáját, illetve, ami drasztikusan átalakítja a befektetési alapok befektetési politikáját. Nem, mert az átlagembereknek sajnos nincs érdemi megtakarítása. Az Impetus Research közelmúltban megjelent felmérése szerint

Felzabálja az infláció az átlagember pénzét

Ekkora összegre teljesen értelmetlen megtakarításként gondolni, ráadásul az infláció ezeket a szemmel alig látható megtakarításokat is felzabálja. Az elmúlt év során 13,3 százalékkal, 1130 milliárd forinttal apadt a lényegében kamatozás nélküli, a banki látra szóló folyószámlákon pihenő összeg, 2023 áprilisában már csak 7387,4 milliárd forintot tett ki.

2012 óta először fordult elő az is, hogy egymást követő két negyedévben csökkent a háztartások készpénzállománya is, márpedig tavaly szeptember és idén március vége között 155 milliárddal kisebb, 6145 milliárd forintos lakossági készpénzvagyont mutatott ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Az emberek tizede a célcsoport

Pogátsa Zoltán közgazdász a Napi.hu konferenciáján arról beszélt, hogy miközben Nyugat-Európában a családok 70 százaléka komoly megtakarításokkal rendelkezik,

nálunk csak a népesség felső 30 százaléka tud félretenni, azon belül is csak a felső decilis az, amely az infláció mértékét meghaladó mértékben tudja növelni bevételeit ezekben a hónapokban.

Az igazán fontos kérdés tehát az, hogy ezen ügyfelek esetében van-e mód arra, amit Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a megtakarítási piac stimulációjának aposztrofált, azaz arra, hogy ezeket az érdemi megtakarításokat a korábbiaknál jelentékenyebb mértékben bevonják az államadósság-finanszírozásba, azaz az állampapír-vásárlásba.

Az állampapíron a bankok is keresnek

Érdemes megjegyezni, hogy a bankok eddig is kiszolgálták állampapírral a kamatérzékeny ügyfeleiket. A Magyar Államkincstártól (MÁK) származó információink szerint

– a 700 ezer kincstári számlán nagyságrendileg 6000 milliárd forint lakossági állampapír van, ám mint látható, a banki részarány igen komoly. A bankok az értékesítéskor jutalékot kapnak és költségeket érvényesíthetnek – ami a PMÁP és BMÁP esetében a kincstári visszaváltásnál akár 1 százalékkal is magasabb is lehet – ráadásul a vélekedések szerint a szocho bevezetését követően akár mélyebben is foghat majd a ceruzájuk.

Már nem a privátbankok kedvence

Ugyanakkor az érdemi megtakarítási potenciállal bíró befektetői kör a korábbiaknál kisebb mértékben tart állampapírt a portfóliójában. A privátbanki trendek elemzőcége, a BloChamps Capital adatai szerint 2020 elején a privátbanki vagyonok 44 százaléka volt (állam)kötvényben, a cég felmérése szerint a 13, Magyarországon működő privátbank közül volt olyan, ahol az állományon belül a 60 százalékot meghaladta az állampapír-kitettség. Ehhez képest az idén év elején a befektetési állományon belül állampapírt a prémium- és a privátbanki ügyfelek közül csak minden negyedik ember választott, az affluens besorolásúak között pedig mindössze 20 százalék volt ez az arány – jelezte Karagich István, a BloChamps ügyvezetője.

Van másik

A nagy kérdés persze az, hogy ez a szegmens mennyire hajlandó a jelenlegi piaci környezetben komolyabb tételben állampapírt vásárolni, még akkor is, ha egyértelműen ezek az instrumentumok hozzák a legkomolyabb hozamot. Az állampapír-vásárlások felfutását nem segítette, hogy az elmúlt hónapokban sikerült olyan alternatív befektetési eszközt életre hívni, ami profitálni tud abból, hogy a jegybank a magas infláció elleni harc miatt rendkívül magas – jelenleg 17 százalékos – kamatot fizet a bankok nála egynapos betétben elhelyezett likvid pénzeire.

A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) tagjai április végén 10 245 milliárd forintot kezeltek befektetési alapokban, ami 43 százalékkal magasabb, mint 2022 áprilisában. Ám tavaly május óta az alapok havi állománynövekedésének 80-100 százaléka a rövid forint kötvényalapokba történő bevásárlásoknak köszönhető. Nagy Márton szerint ezen alapok zöme ugyanakkor nem kötvényeket vásárol, hanem kvázi pénzpiaci alapként működik, a pénzek jó része bankbetétbe kerül. Ám itt természetesen nem arról a lakossági bankbetétről beszélünk, aminek kamatszintje a jegybank adatai szerint 9,1 százalékkal maradt el az irányadó pénzpiaci kamatláb, a 3 hónapos Bubor szintjétől, hanem olyan speciális betétről, amely inkább a már említett jegybanki egynapos betéthez köthető. Ezért tudnak a rövid kötvényalapok ma már 8-11 százalékos éves, likvidnek tekinthető hozamot kínálni.

A sor végén a költségvetés áll

A megoldás kedvező az ügyfélnek, s kifejezetten jó a szolgáltatónak is, hiszen a korábbiakhoz képest jelentősebb marzsot tudnak realizálni, ami éves szinten akár 100 milliárd forintot meghaladó többletbevételt jelenthet neki. A gond a másik oldalon keletkezik. Az MNB számára drámai veszteséget okoz a magas kamatszint, amit viszont a törvények értelmében a költségvetésnek kell állnia. Így a büdzsé anélkül kényszerül majd komoly adósságszolgálatra, hogy a bevételi oldalon segítené a gazdálkodását az állampapír-bevétel.

Megoldás korbáccsal 

A cél tehát egyértelmű: vissza kell irányítani az érdemi megtakarítóknak számító ügyfeleket az állampapírpiacra. Ezt méz helyett korbáccsal oldja meg a kormány: egyrészt a befektetési alapok közül is csak az ingatlanalapok mentesülnek a szochofizetés alól, másrészt komoly mértékben tolja az állampapír-vásárlás irányába a befektetési alapok eszközállományát a szabályozás.

A szakértők szerint

A félelem valós jellegét illusztrálja, hogy 2022 januárjától idén március végéig – azon túl, hogy tranzakció alapon 608 milliárd forinttal bővült az itthoni lakossági devizabetétek állománya – a jegybank adatai szerint 472 milliárd forintnyi megtakarításnak külföldi hitelintézetben kerestek helyet a hazai megtakarítók. Más elemzők szerint ez csak a jéghegy csúcsa, hiszen ezek csak a lekövethető összegek, amelyekbe a például a Revolut-számlákra utalt összegek szerepelnek, míg a szó szerint kivitt pénzek nem.

Nem hisznek az akciókban a bankok

Azt, hogy az átlagemberek számára nem feltétlenül tartják fontosnak komolyabb értékajánlatot adni a bankok ezekben a napokban, jól mutatja, hogy két héttel az új szabályok bejelentését követően, s alig két héttel a szochoteher bevezetése előtt sem látszik, hogy a bankok komolyabb akciókkal vonzanák bankbetétbe a megtakarításokat. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője szerint a nagybankoknál továbbra sincs versenyképes lekötött klasszikus betét ajánlat, a legjobbként aposztrofálható CIB-nél 5 évre kellene lekötnünk a pénzünket évi 1,5 (!) százalékos kamatért, a többségnél nincs, vagy bőven 1 százalék alatti klasszikus betéti ajánlatok vannak.

Aligha meglepő a fentiek nyomán, hogy kedd reggelig csak a Gránit Bank változtatott: az eddig is vonzó KamatMax Plusz betétben 12 hónapos lekötésre a következő napokban a mindenkori éves MNB-alapkamatnál 2,00 százalékkal alacsonyabb, évi 11,00 százalékos kamattal köthetjük le – a hónap végéig még szochomentesen. Emellett pedig az MHB Bank szállt be a versenybe, ám nem betéti terméket, hanem inkább a sokkal fontosabbnak tűnő, érdemi befektetési lehetőséget kereső ügyfeleknek kínált 1 és 3,5 éves futamidejű kötvényt kínál 11, illetve 12 százalékos éves kamat mellett.

(Borítókép: Balogh Zoltán / MTI)