Ha valaki, akkor Csányi Sándor tényleg tejben-vajban fürödhet
További Gazdaság cikkek
- Újabb kötelezettségszegési eljárásokat indított az Európai Bizottság Magyarország ellen
- Most könnyebb lesz berobbanni videójátékosként, mint valaha
- Döntött a szaktárca: Szigorítják az Airbnb feltételeit a budapesti lakhatási probléma megoldása érdekében
- Európa jócskán lemaradt, ez zsebbe nyúlós történet lesz
- Megvan, mi húzza vissza a magyar gazdaságot – a mozgástér ráadásul szűkös
Alaposan rájárt a rúd tavaly az agrárvállalkozásokra, amelyeknek az aszály mellett a növekvő energia- és alapanyagárak mellett a magasabb bérköltségekkel is szembe kellett nézniük. Ezen hatások érintették a mostanra a régió egyik legnagyobb vertikálisan integrált élelmiszer-gazdaságát. A Bonafarm Csoportot azzal a céllal vezérelve alakították ki, hogy a termékeik előállításának minden lépését – az alapanyag-előállítástól a késztermékekig – ők maguk koordinálják és felügyeljék, biztosítva ezzel a magas minőségű és innovatív termékeket fogyasztóik számára. A Csányi Sándor tulajdonában álló Bonafarm Csoportot kilenc cég alkotja: a Pick Szeged Zrt., a Bóly Zrt., a Dalmand Zrt., az Agroprodukt Zrt., a Fiorács Kft., a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft., a Csányi Pincészet Zrt., a Sole-Mizo Zrt., az MCS Vágóhíd Zrt.
Áremeléssel stabilizált a Pick Szeged Zrt.
Ha szalámi, akkor sokaknak a szegedi székhelyű Pick ugrik be elsőként. Talán ezért sem véletlen, hogy a Csányi Sándor tulajdonában álló Pick Szeged Zrt. tavaly jelentősen, 70,679 milliárd forintról 80,28 milliárd forintra növelte értékesítésből származó nettó árbevételét. A Bonafarm Csoporthoz tartozó cég éves beszámolója szerint exportja tavaly 22,129 milliárd forintot tett ki, ami 8,5 százalékkal magasabb a 2021-es adatnál. A vállalkozás kivitelének meghatározó része, 21,61 milliárd forint értékben az Európai Unióba irányult. Németországba 13,897 milliárd forint, Csehországba 1,756 milliárd forint értékben exportált a Pick Szeged Zrt.
A húsipari cég adózott eredménye a 2021-es 10,323 milliárd forintról tavaly 6,917 milliárd forintra csökkent. A vállalkozás a beszámoló szerint 1795 munkavállalót foglalkoztatott. A cég személyi jellegű ráfordításai a 2021-es 10,9 milliárd forintról tavaly 11,2 milliárd forintra emelkedtek.
A beszámolóhoz csatolt üzleti jelentés szerint az európai, köztük a magyarországi nyershús-alapanyag piacán irányadó németországi jegyzés tavaly az év eleji 1,2 eurós kilónkénti szintről az év végére 2 euróra emelkedett, a csúcs pedig elérte a 2,1 eurót. A vállalkozás gazdálkodását jelentősen befolyásolták az orosz–ukrán háború következményei, a többi közt az energiaköltségek drasztikus – az áram esetében 100, a gáznál 189 százalékos – emelkedése. További kockázatot jelentett a környező országok mellett a Magyarországon is jelen lévő sertéspestis, valamint madárinfluenza.
A változékony üzleti környezetre a cég a portfólió optimalizálása, valamint a gyártási és logisztikai hatékonyság javítása mellett a növekvő alapanyag- és feldolgozási költségek miatt végrehajtott árkorrekciós lépésekkel reagált. Így a Pick Szeged Zrt. 2022-ben is biztosítani tudta a stabil, zavartalan és eredményes gazdálkodást.
A cég tavaly a 2021-es 40 ezer tonnánál kevesebb, 37 ezer tonna húskészítményt – 9,5 ezer tonna penészes szalámit, 4,5 tonna penészmentes szárazárut és 23 ezer tonna hentesárut, bacont és sonkát – gyártott. Tehát, csökkenő gyártás mellett tízmilliárd forinttal nőtt az értékesítés nettó árbevétele. A cég 2023-as üzleti tervében 98,2 milliárd forintos árbevételt és 8,4 milliárd forintos üzemi eredményt tűzött ki célul.
Jól fut a takarmánybiznisz és a vágóhíd is
A szintén Csányi Sándor tulajdonában lévő, hazánk egyik legjelentősebb premix- és takarmánygyártója is sikeres évet tudhat maga mögött. A Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. fő tevékenysége a takarmány-előkeverékek (premixek) és késztakarmányok gyártása valamennyi gazdasági haszonállatfaj és hobbiállat részére, valamint ezek forgalmazása bel- és külföldön egyaránt. Az éves takarmány- és takarmányipari termék értékesített mennyisége meghaladja a 464 ezer tonnát, mely az ország takarmány-előállításának 12-13 százalékát jelenti. A vállalat tavalyra vonatkozó jelentése szerint az értékesítésből nettó 71 milliárd forint származott, ebben a sorban 2021-ban 56 milliárd forint volt fellelhető. Az adózott eredményt tekintve jelentős változás figyelhető meg: míg 2021-ben 173 millió forintos veszteséggel zártak, addig a tavalyi évben 1,8 milliárd forint nyereséget tudtak elkönyvelni.
Az MCS Vágóhíd Zrt. a Bonafarm Csoport tagja és a Pick Szeged Zrt. egyik fő beszállítója. Az üzem Magyarország egyik legkorszerűbb sertésvágóhídja. A 26 ezer négyzetméteres alapterülettel rendelkező vágóhíd vágó-, csontozó-, daraboló- és csomagolóüzem egyben, ahol közel 700 munkavállaló dolgozik. A legmodernebb technológia alkalmazásának köszönhetően az éves vágókapacitás 1 millió sertés, mely műszakonként 4000 normál sertés és 400 koca feldolgozását jelenti, míg az üzem csomagolási kapacitása napi 150 tonna. A vágóhíd értékesítésének nettó bevétele tavaly meghaladta a 70 milliárd forintot, egy évvel korábban 57 milliárd forintot tett ki. A társaság 749 millió forint adózott eredménnyel zárta a tavalyi évet, a korábbi 445 millió forint után.
Jelentős profit a tejtermékekből
A Sole-Mizo tejtermékeket gyártó, forgalmazó és szolgáltató zrt.-nek a belföldi értékesítésből származó nettó árbevétele több mint 18 milliárd forinttal haladta meg tavaly az előzi évi adatokat, ezzel 78 milliárd forintra rúgott. Exportból 42 milliárd forintra tett szert a vállalkozás 2022-ben, az előző évi mintegy 29 milliárd forintos árbevétel után. Ezzel az értékesítésből származó nettó árbevétel 121 milliárd forintot tett ki a 2021-es közel 90 milliárdos forgalom után.
Ahogy korábban az Index megírta, hogy másfél éve mélyponton volt a nyerstej ára, onnan indult el a drasztikus emelkedés, ami az orosz–ukrán háború kitörésével kapta meg a legnagyobb lendületet. A fegyveres konfliktus még inkább növelte a bizonytalanságot a tejpiacon, Európa-szerte csökkent a termelés. Az energiaár, a munkabérek, illetve az egyéb költségtényezők emelkedésének hatására indult el az emelkedőn a nyerstej ára. A feldolgozók, valamint a termelők kénytelenek voltak beépíteni áraikba az inputanyagok jelentős drágulását.
Így a tej és tejtermékek kanalazták a legnagyobb falatot az Európa-rekorder élelmiszer-inflációból, egyes termékek ára közel a duplájára emelkedett.
A vizsgált időszakban 28 milliárd forinttal 89 milliárd forintra nőttek a cég anyagköltségei. Az éves beszámoló szerint jelentősen, a korábbi 76 milliárd forintról 106 milliárd forintra nőttek az anyagjellegű ráfordítások is. A Sole-Mizo Zrt.-nek 91 millió forint adófizetési kötelezettsége keletkezett, így az adózott eredménye 2022-ben meghaladta a 2,7 milliárd forintot az előző évi 832 millió forint után, ami azt jelenti, hogy megháromszorozták a profitjukat.
Ez minden, csak nem bormámor
2022-ben nem változott számottevően a Csányi Pincészet Zrt. belföldi és külföldi értékesítésből származó nettó árbevétele, amely 1,64 milliárd forintot tett ki a tavalyelőtti 1,71 milliárd forinthoz mérten.
A pincészetet egyébként az egyik leghíresebb szőlész, Teleki Zsigmond alapította még 1881-ben, 2002-ben került Csányi Sándor birtokába. A tulajdonosváltással megszüntették a régi üzemi együttes területi széttagoltságát és az országút és a Villányi-hegység keleti nyúlványa közé ékelődő területen létrejött az új, csúcstechnológiára épülő pincészet. 2020-ra 500 hektárra bővítették a szőlőtermő-területet a villányi pincészetben, ahol évente mintegy 2 millió bort palackoznak.
A pozitív adózott eredményhez azonban minden kevésnek bizonyult, mivel az éves jelentésük szerint 584 millió forintos veszteséggel zárta a tavalyi évet, a 2021-es 87 millió forint szintén veszteséget követően. A cégnek 4,1 milliárd forint rövid lejáratú kötelezettsége volt tavaly a kapcsolt vállalkozásokkal szemben.
(Borítókép: Csányi Sándor. Fotó: Papajcsik Péter / Index)