Majdnem 20 ezer vállalkozás viseli a szankciós energiakrízis terheit

Magyarországon majdnem 20 ezer vállalkozás viseli ma is a szankciós energiakrízis terheit, ők még mindig kénytelenek a piaci árnál többet fizetni – olvasható a Világgazdaság pénteken közölt elemzésében.

Gerlaki Bence, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) gazdaságfejlesztési stratégiáért és kifektetésért felelős helyettes államtitkára, valamint Szük Krisztina, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közgazdasági igazgatója írásban kifejtette, hogy a vállalkozásoknak 2022. második felében kedvezőtlen időpontban kellett fix áras beszerzési megállapodásokat kötniük, hogy a következő üzleti évre biztosíthassák az energiaellátásukat.

Az ukrajnai háború és az energiahordozókra kivetett uniós szankciók miatt ekkorra egész Európában megdrágult az áram és a gáz, de a cégek nem várhattak a szerződéssel, és nem is tudhatta senki, meddig tart az ellátási bizonytalanság okozta pánik.

A szerzők szerint a vállalatok a kisebbik rossz mellett döntöttek, amikor magas áron állapodtak meg a kereskedőkkel, mert a másik lehetőség az volt, hogy esetleg egyáltalán nem jutnak energiához 2023-ban.

Hozzátették ugyanakkor, hogy az idén júniusra jóval a háború előtti árak alá, a 2021. októberi szintre estek az energiaköltségek, így a korábbi fix áras szerződések alapján most a piaci ár többszörösét kell fizetni. Magyarországon a 2021 elejéhez képest idén áprilisra több mint két és félszeresére nőtt az energiakereskedők értékesítési árindexe, ilyen magas arány nincs az egész EU-ban.

Minden téren hatással van

A változás miatt kérte Parragh László, az MKIK elnöke a fix áras szerződések azonnali felülvizsgálatát és piaci árszinthez igazítását a kormánytól, amely már korábban is hozott olyan intézkedéseket, amelyekkel megóvta a vállalatokat „az energiaár-emelkedés versenyképességet romboló hatásaitól” – fogalmaztak.

Az elemzés szerint a cégeket ennek köszönhetően elkerülte a tömeges fizetésképtelenség, de az ipari termelésben és az infláció alakulásában így is látszanak a következmények, emellett a külkereskedelemre és a költségvetésre ugyancsak kedvezőtlenül hat az energiaárak emelkedése.

Különösen az energiaintenzív ágazatok reagáltak érzékenyen, és ezeknek Magyarországon nagyobb a súlya, mint az uniós átlag.

A vállalatokat sújtó többletköltség visszafogja a termelési kapacitásokat, korlátozza a tervezés lehetőségeit, veszélyezteti a munkahelyeket, akadályozza az infláció normalizálódását. A kamarától érkező piaci jelzések alapján az állam folyamatosan nyomon követi a vállalatok energiaköltségeinek alakulását, felméri és elemzi azok gazdasági hatásait – olvasható az elemzésben.