A bankkártyás forgalmat is az infláció hajtja

A kiskereskedelmi forgalom immár hetedik hónapja egyre gyorsulóbb ütemben marad el az előző év értékesítésétől,

Mindezt úgy, hogy az áprilisban már érdemi csökkenést mutató, ám még így is 24 százalékos infláció – s ezen belül a kiskereskedelemben kiváltképp erőteljesen jelentkező 37,9 százalékos élelmiszer-infláció – miatt a boltokban sokkal többet kellene otthagynunk, ha ugyanazt a termékkört szeretnénk megvenni, mint egy évvel korábban. Mindez azt jelenti, hogy a vásárlásaink drámaian zuhantak az elmúlt év alatt. Ráadásul – miként arra Nyeste Orsolya, az Erste elemzője rámutatott –, miközben márciusban havi szinten már nőtt az eladások volumene, áprilisban havi szinten ismét visszaesést mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Harmadával ugró bankkártyaforgalom

Ebből a szemszögből vizsgálva üde kivételnek hat, hogy a bankkártyás költéseink folyamatosan infláció feletti mértékű növekedést mutatnak.

Azt, hogy a kártyás vásárlásokat is egyértelműen az infláció hajtja, mindennél jobban mutatja, a kártyás fizetések éves bővülése 2022 elejétől váltott lépést: 2014 óta a kártyás költések értéke rendre 20–25 százalékkal bővült. Ám 2020–2021-ben ez a növekedés annak ellenére visszaesett a 10–20 százalékos tartományba, hogy épp azokban, a Coviddal terhelt hónapokban lőtt ki az elektronikus pénzhasználat. A szakértők akkoriban arról beszéltek, hogy a piac elérte az intenzív növekedési szakasz végét, a bővülés innentől fogva visszafogott lesz a magas bázis miatt. Nos, ennek a meghaladásába „segített be” az infláció a hátunk mögött hagyott hónapokban.

A kártyás fizetési tranzakciókat vizsgálva még plasztikusabban látszik az inflációs nyomás: a vásárlási tranzakciók értékének növekedése 2022 harmadik negyedévétől egyre markánsabban marad el a vásárlások értékének bővülésétől: az idei első negyedévben „csak” 17 százalékkal többször, 368,7 milliószor érintettük bankkártyánkat, telefonunkat vagy óránkat a fizetőterminálokhoz, mint egy évvel korábban, amikor 315,6 millió kártyás fizetés történt.

Még a karácsonynál is magasabb a kosárérték

A fejlődő bankkártyapiacot az mutatja meg a legjobban, hogy mérésről mérésre csökken az egy tranzakcióra jutó átlagos vásárlási összeg. Ez azt jelenti, hogy egyre többször, egyre kisebb értékeket is tudunk, akarunk fizetni plasztikkal vagy telefonnal/órával. Magyarországon az átlagos kosárérték – az egy kártyás vásárlás átlagos összege – 7000 forint körül mozgott nagyon sokáig. Ezt az összeget emelte meg 2020-ban a Covid, betudhatóan annak, hogy a koronavírus-járvány miatt valóban mindent elektronikusan kezdtünk el fizetni. Az új stabilitási pont 8000–8200 forint között mozgott, ám az infláció miatt drasztikusan emelkedni kezdett az összeg, amit egy-egy vásárláskor a pénztáraknál hagyunk.

Ráadásul az sem kedvező e téren, hogy az idei első negyedévben még az előző negyedévhez képest is növekedett a kártyás fizetések átlagösszege – holott az év utolsó negyedéve a karácsonyi ajándékok és a nagy ünnepi ebédek/vacsorák miatt jellemzően mindig jelentősebb költést hoznak, mint az év első hónapjai.

Szórjuk a pénzt a webshopokban

A bankkártyás trendekből emellett az is látszik, hogy számottevően szűkül a hagyományos kiskereskedelem szerepe, és számottevően előretör az online értékesítés. A pandémia kitörését követően jelentős bővülés következett be az online forgalomban – a webáruházakban történő bankkártyás költés értéke (alacsony bázisról) 60-80 százalékkal is bővült éves szinten 2020 harmadik és negyedik negyedévében. A kitörést követően 2021 nyarára a bővülés üteme a rendes bankkártyás bővülés szintjére csúszott vissza, ám az elmúlt hónapokban ismét szárnyal az online forgalom. Az idei első negyedévben a hazai webshopokban 46 millió alkalommal 838,7 milliárd forint értékű árut, szolgáltatást fizettünk ki, ami darabszámban a bankkártyapiaci szinthez hasonló 20 százalékos bővülést jelez, ám értékben drámai, 72 százalékos megugrást mutat.

Mindennek köszönhetően az online kiskereskedelem aránya a hazai bankkártyás forgalomban a tranzakciók darabszámában 12, értékében ugyanakkor már csaknem 25 százalékos részt hasít ki magának.

(Borítókép: Angel Garcia / Bloomberg / Getty Images)