A duplázásnál is merészebbet álmodott a sörgyár, bejött

A jelenlegi tulajdonos, az Asahi azután lépett be 2017-ben a Dreher életébe, hogy az AB InBev megvásárolta a SABMillert, majd többlépcsős portfóliótisztítás részeként megvált számos kelet-közép-európai érdekeltségétől – idézte fel az Indexnek Békefi Gábor, a Dreher Sörgyárak vezérigazgatója.

Friss szemlélet és jövedelmezőség

A japán söripari óriás kontinentális lábát az Asahi Europe & International fogja össze, Békefi elmondta, hogy már a startmezőn állva igyekeztek biztosítani a tulajdonosokat arról, hogy a Drehernél a vállalati stratégiát közelebb hozzák a fogyasztói igényekhez, valamint pénzügyileg is olyan pályára állítják a sörgyárat, hogy szakítsanak a 2000-es, 2010-es évek magyar söriparára jellemző rossz jövedelmezőség időszakával.

Azokban az időkben a hazai sörgyártást veszteséges évek jellemezték, sokszor félsiker volt már a nullszaldó is. Pedig a több tízmilliárd forint értékű állóeszköz megújítására csak akkor van lehetőség, ha nemcsak az árbevétel nő, hanem húzza magával a profitot is

– mutatott rá a vezérigazgató. A mintegy 600 főt foglalkoztató Drehernél tavaly 63,4 milliárdról 74,18-ra kúszott fel a forgalom, a nyereség pedig 3,08 milliárd forint lett az egy évvel korábbi 2,58 milliárd után.

Ahhoz, hogy a Covid-válság előtti utolsó békeévig, 2019-ig dinamikus növekedés volt jellemző, a fogyasztói igényekhez igazodó termékportfólió mellett nagy szerepe volt a beruházásoknak is. Bai József pénzügyi igazgató ezt azzal egészítette ki lapunknak, hogy korábban 1-1,5 milliárd forintos éves fejlesztési keret volt jellemző, az utóbbi években ezt azonban többször sikerült duplázni, vagy akár annál nagyobb mértékben is növelni. Felsorolta, hogy

• a hűtőkompresszorok cseréje (2019–2020) 1,1 milliárd forintos tétel volt,
• az FNAB technológia kiépítése (2020) 1,6 milliárdos beruházás,
• a sörszűrő cseréje, az új, számítógép-vezérlésű szelepmátrix, valamint az új BBT tartályok telepítése (2021–2022) 1,9 milliárd forintba került,
• a most lezárult projekt, az új dobozos sor telepítése (2023) pedig 7 milliárd forintos befektetés.

Ez utóbbi ráadásul 120 százalékos teljesítménynövekedést tesz lehetővé, hiszen az eddigi 50 ezer doboz/órás töltési kapacitás mellé további 60 ezer/órás termelésre képes sor került a rendszerbe. A fejlesztés irányát nem kell különösebben magyarázni, hiszen iparági becslések szerint a kiskereskedelmi sörforgalom 82 százalékát már a dobozos termékek adják.

Nem ajándékba kapott bővítés

Békefi Gábor elmondta, hogy az alapos tervezési munka után 2021 nyarán kapták meg a tulajdonos, az Asahi Group Holding és az Asahi Europe & International jóváhagyását a 18,5 millió eurós beruházásra. 2022 elején rendelték meg a gyártást új szintre emelő gépsort és a szigorú laboratóriumi tesztek után idén nyáron várhatóan már teljes kapacitással tudják használni az egységet. A Dreher-vezér szerint a tulajdonosok a javuló nyereségesség miatt hagyták jóvá, hogy további gyártósort telepítsenek Kőbányára.

az Asahi régiós piacain. A konszern jelen van többek között Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban és Romániában, az utóbbi vonatkozásában nyílhat reálisan lehetőség a külpiaci gyártásra. Ez akkor lehet releváns opció, ha a söripar végre felépül a pandémia és a háború okozta válságból.

A szakember aláhúzta, hogy kapacitást dupláztak, nem pedig termelést, a gépek élettartamára való tekintettel pedig nem feltétlenül hátrány, ha az együttesen 110 ezer doboz/órás teljesítménynek egyelőre csak a mintegy 70-80 százalékát használják ki. Lényeges szempont az is, hogy a vállalat ezzel a fejlesztéssel is közelebb kerül a fenntarthatósági célszámaihoz a termékek fajlagos karbonlábnyomának vonatkozásában.

Ez utóbbi az engedélyeztetés felgyorsítása miatt támogatás nélkül is fontos elem volt. Az egység és a hozzá tartozó új minőségbiztosítási labor a legújabb technológia felhasználásával készült el, az esetleges hibajelenségeket a mérnökök valós időben, akár távoli eléréssel is észlelhetik és javíthatják.

Közeleg a határidő, de sok a kérdőjel

Megkerülhetetlen téma a hulladékgazdálkodási reformmal bővülő visszaváltási rendszer is, Békefi Gábor azonban nem ugrott el az ez irányú kérdések elől. „Hatékonyabbá kell tenni a belső költségstruktúrát, hiszen minden pluszkiadást nem lehet áthárítani a fogyasztóra. Különben, csökken a volumen, a forgalom, az árbevétel. Meg kell nézni, hogy a körforgásos gazdaságra való áttéréssel járó kiadások mekkora részét tudjuk kigazdálkodni. Az a célunk, hogy kiegyensúlyozott piacot lássunk magunk körül” – mutatott rá a Dreher-vezér. Előrebocsátotta, hogy

ha jövő januártól valóban új időszak kezdődik, legkésőbb június végéig meg kellene tudni ismerni a szabályozás részleteit, akkor legalább lenne hat hónap felkészülési idejük. Ez nagyon kevés, de mégis valami.

A kötelező termékvisszaváltási rendszer az eddigi ismeretek alapján nagyon szigorú keretek közé terelheti az élelmiszergyártókat, miközben például Szlovákiában rugalmasabbak a feltételek, könnyebb volt az átmenet. Egyrészt volt egy-másfél év a felkészülésre, másrészt pedig az új rendszer bevezetésekor a régi, már kint lévő termékekre nem jelöltek ki kötelező visszavételi időpontot. A hazai verzió egyelőre nehezen megugorható a készletezés szempontjából, a román, lengyel, cseh, szlovák importon alapuló dobozbeszerzés sem kecsegtet sok jóval a termékleírások szempontjából. Egy ilyen folyamat rendszerint lassú és költséges.

(Borítókép: Németh Kata / Index)