Most még elkerülhető a pluszadó, tippeket is adunk, hogyan

Sok esetben már csak június 30-ig van lehetőség szochomentes megtakarításokat kötni. Július elsején ugyanis hatályba lép és a veszélyhelyzeti időszak végéig tart a szociális hozzájárulási adóról (szocho) szóló rendelet, amelynek értelmében egy újabb adónem jelenik meg a lakossági befektetők kamatjövedelemből származó nyereségei esetében.

Mindez drasztikusan alakítja át a befektetési alapok politikáját, hiszen a klasszikus megtakarítási formák túlnyomó többségére a 15 százalékos kamatadón felül 13 százalékos szociális hozzájárulási adót is fizetni kell.

Többek között ide lehet sorolni a kötvényeken elért hozamot, a befektetési alapok (kivéve az ingatlanalapok) befektetési jegyeinek hozamát, illetve a lekötött bankbetétek kamatát is. Ezen rendelet a természetes személyekre, magánszemélyekre, azaz a lakossági befektetőkre lesz érvényes – hívja fel a figyelmet Beschenbacher Kornél, az SPB Befektetési Zrt. privátbankára.

A július 1-i dátum azért fontos, mert a rendelet alapján az e dátum előtt már meglévő befektetési eszközök kamatjövedelmére nem vonatkozik a szociális hozzájárulási adó, illetve egyes osztalékbevételekre sem, ha a szochofizetési kötelezettség alapja eléri a minimálbér összegének 24-szeresét.

Milyen adómentes lehetőségek maradtak?

A lakossági állampapírok fontos szerepet kaphatnak a következő időszakban, hiszen a kormányrendelet nem titkolt célja, hogy ezen értékpapírokon keresztül a befektetők a magas kamatokért hitelt nyújtsanak az államnak. A rendelet értelmében az értékpapíralapok, tehát a kötvény-, a részvény- és a vegyes alapok a portfóliójuk legalább 60 százalékát kötelesek értékpapírban tartani, ez jellemzően kisebb arány volt eddig.

A lakossági állampapírok mellett mentesülnek a 13 százalékos adó megfizetése alól az ingatlanalapok befektetési jegyeiből származó kamatjövedelmek, ahogyan a nyugdíj-előtakarékossági számlán vagy tartós befektetési számlán elhelyezett befektetések is.

Az MNB adatai szerint több ezermilliárd forintnyi összegről beszélünk, ami vagy befektetés nélkül áll a bankszámlákon, vagy igen csekély kamatozású betétekben vannak elhelyezve. Beschenbacher Kornél szerint az új rendeletek következtében a tudatos és már befektetésekkel is rendelkező réteg inkább további diverzifikációt végrehajtva illeszthet be magyar állampapírokat a portfóliójába.

Teljes adómentesség is elérhető

A privátbankár szerint megoldást jelenthet a tartós befektetési számlán való befektetés, ezáltal ugyanis kedvezőbb adózás vagy akár teljes adómentesség is elérhető. A tartós befektetési számla (TBSZ) célja ugyanis, hogy a középtávú befektetési szemléletet támogassa.

A tartós befektetési számlán elért hozam a gyűjtőév (a számlanyitás naptári éve) végétől számított 5 év elteltével személyijövedelemadó-mentessé válik, de már 3 év után is csak 10 százalékos kamatadó-fizetési kötelezettsége keletkezik a befektetőnek. Azaz a befektetéseinek hozama, kamata, osztaléka után nem, vagy csak kisebb mértékű adót kell megfizetnie.

Fontos megemlíteni, ez nem jelenti azt, hogy nem eszközölhetünk új befektetéseket 5 év alatt a tartós befektetési számlán. Egyedül a számláról történő kiutalás befolyásolja az adómentességet: abban az esetben, ha valaki ezt 3 évnél korábban tenné meg, 15 százalék kamatadót kell fizetnie a hozamok után.

Mik most a jól fizető befektetések?

Az Indexnek nyilatkozó privátbankár várakozásai szerint nem csak a lakosság által jól ismert prémium-állampapír esetében lesz nagyobb a kereslet, hanem további magyar államkötvények vagy a még a hozamcsökkenés ellenére is közel 11 százalékos hozammal forgó diszkontkincstárjegyek iránt is megugrik az érdeklődés. A forintos állampapírok között a prémium-állampapír mellett vonzó lehet a 3 havi BUBOR-t követő 2027/B sorozatú államkötvény is, illetve egy hosszú kötvény, amit a 2051/G zöld államkötvény testesíthet meg.

Fontos azonban, hogy a befektetők további alternatívákkal is megismerkedjenek, hogy ezáltal is csökkenteni tudják majd a kockázatukat. „Fontos kiemelni, hogy nem az egyetlen Szent Grált nyújtó értékpapírt kell megtalálni” – mondja Beschenbacher Kornél, aki szerint egy tudatos, szakmai segítséggel felépített portfólióval nagyobb sikereket lehet elérni.

Célszerű azonban más devizákban is gondolkodni, például a magyar államkötvények esetében is találhatunk euróban és amerikai dollárban denominált értékpapírokat is. Ezen instrumentumok kifejezetten értékes elemei lehetnek egy portfóliónak. „Idesorolnám az euróban kibocsátott REPHUN 5% 2027-ben lejáró magyar államkötvényt, illetve az amerikai dollárban kibocsátott REPHUN 7,625% 2041-ben lejáró magyar államkötvényt is. Friss hír, hogy a Fitch Ratings megerősítette Magyarország befektetésre ajánlott besorolását BBB szinten” – hangsúlyozza a szakértő.

A magyar állampapírokon túl is van élet

Az alternatívák széles tárháza áll rendelkezésre azok számára is, akik szeretnének magasabb kockázatot vállalni, vagy esetlegesen egy másik ország államkötvényei közül választani.

Beschenbacher Kornél szerint jó példa erre a franciák 4 százalékos éves kamatot fizető, 2060-ban lejáró államkötvénye, mellyel a 0 százalékos kamatkörnyezetben már 240 százalékos árfolyamon is kereskedtek. A kötvény jelenleg 114 százalék körül kereskedhető. Különlegessége, hogy 1 EUR / 1 EUR a kereskedési mennyisége, tehát könnyebben elérhető a kisbefektetők számára.

Aki szeretne egy kicsivel nagyobb kockázatot vállalni, annak elérhető egy 2120-ban lejáró osztrák államkötvény, mely ugyan csak 2,2 százalékos lejárati hozammal rendelkezik, viszont az árfolyamában 20–25 százalék feletti hozampotenciál rejlik. Ennek a kötvénynek szintén a 0 százalékos kamatkörnyezet idején volt már 140 százalék is az árfolyama, de mostanra 42–44 százalék körül lehet elérni az értékpapírt a másodpiacon, AA+ hitelminősítői besorolással.

Azoknak a befektetőknek, akik inkább tőzsdén kereskedett befektetési alapokba (úgynevezett ETF-ekbe) helyeznék a befektetésük egy részét, megfelelő megoldás lehet a befektetésre ajánlott kötvényeket is összesítő iShares USD Corp Bond UCITS ETF, mely jól leköveti a kötvénypiaci változásokat és alakulásokat. Aki pedig további allokációt eszközölne a portfóliójában, annak megfelelő alternatív megoldásként szolgálhat a Vanguard S&P 500 UCITS ETF is, mely az S&P 500 index teljesítményét követi és az amerikai cégek széles spektrumát fedi le ezáltal – vázolta a szakértő.

Arról korábban az Index is írt, hogy az intézkedés nem az átlagembereket sújtja, tekintve, hogy a háztartások 40 százalékának nincs semmilyen megtakarítása, így nem fáj nekik a szocho bevezetése.

(Borítókép: Index)