Órákon belül minden megváltozik a boltokban

Már csak egyet kell aludni, és indul az online árfigyelő rendszer. Március 23-án jelentette be a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM), hogy a kormány támogatja a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke, Rigó Csaba Balázs versenypártolási és az inflációt csökkentő javaslatát, ezért nemzetközi példák alapján online árfigyelő adatbázist hoznak létre. A mielőbbi megvalósítás érdekében pedig a GFM és a GVH közös munkacsoportot hozott létre, amelyhez áprilisban az Igazságügyi Minisztérium (IM) is csatlakozott. A projektbe bevonták az Agrárminisztériumot (AM), a Központi Statisztikai Hivatalt (KSH), valamint a kiskereskedőket tömörítő érdekszövetségeket is.

Egyeztettek a piaci szereplőkkel

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára az Indexnek elmondta, hogy az árfigyelő rendszer létrehozására irányuló versenyhivatali kezdeményezést és az ehhez kapcsolódó kormányzati döntést követően egyeztetések indultak az érintett piaci szereplők, valamint a GVH, a kormányzati feladatokat összefogó GFM és a kereskedelempolitikát irányító AM között.

Ezek az egyeztetések egyrészt az árfigyelő rendszer tartalmára, másrészt informatikai működtetésére irányultak, ugyanis a kereskedelmi vállalkozásoknak is jelentős informatikai fejlesztéseket kellett végezniük a napi adatbevitelhez

 – mondta az OKSZ főtitkára.

Sipos Attila, a versenyhivatal főtitkára az Indexnek felidézte: a GVH elnökének javaslata azt célozta, hogy a hazai vásárlók számára elérhetővé váljon egy olyan adatbázis, mely lehetővé teszi számukra a fogyasztói árak átlátható összehasonlítását. „Az árfigyelő adatbázis használata jelentősen erősíti az átláthatóságot. Az induláskor hat áruházlánc forgalmazott termékei egy felületen lesznek láthatók. A kereskedők naponta töltik fel az áraikat, így a szolgáltatás végső soron – a fogyasztók érdekeivel összhangban – hozzájárulhat a kiskereskedelmi szektorban a piaci verseny intenzitásának fokozásához” – jegyezte meg a GVH főtitkára.

Rövid volt a határidő

Május 8-án láttak napvilágot a rendszer részletei. Ekkor vált világossá, hogy a szombat hajnalban élesedő árfigyelő rendszert a Gazdasági Versenyhivatal működteti. Sipos Attila az Indexnek kiemelte: a munkacsoport, a fejlesztők és a kiskereskedelmi cégek gőzerővel dolgoztak az adatbázis létrehozásán. Az volt a céljuk, hogy mielőbb a fogyasztók szolgálatába állhasson egy reszponzív rendszer. A fejlesztőknek két hónapba kellett belesűríteniük

• a kutatást,
• a felületi és technológiai tervezést,
• a tesztelést,
• az infrastruktúra kialakítását,
• sőt még a jogi háttér megteremtése is ebben a két hónapban történt. 
  

  Fotó: Németh Kata / Index

Holott más hasonló projekteknél csak a tesztelés önmagában több időt igényel, mint amennyi jelen esetben a teljes folyamatra jutott. A GVH főtitkára elmondta azt is, hogy bár nagyon rövid idő állt rendelkezésre az árfigyelő indulásáig, a kezdeti szakaszban arra fókuszáltak, hogy minél jobban megismerjék az állampolgárok vásárlási szokásait. A fejlesztő által végzett felhasználókutatás több érdekes megállapítást hozott. 

Az elvégzett kutatások alapján Sipos Attila tájékoztatása szerint három fő élethelyzet rajzolódott ki, amelyben az árfigyelő az állampolgárok segítségére lehet:

1. Egyrészt a napi rutin része, hogy a vásárlók figyelik az akciókat azért, hogy jó ajánlatokat találjanak.
2. Másrészt akkor kezdenek el kutatni, amikor fogyóban van valamilyen élelmiszer otthon: rákeresnek, hol a legolcsóbb a termék, hogy nagy tételben be tudjanak belőle vásárolni.
3. Végül a nagybevásárlás közeledtével böngészik a termékkategóriákat, hogy képet kapjanak arról, mi hol mennyibe kerül.

A szombaton induló honlapon a felhasználók hat kiskereskedelmi lánc összesen mintegy 1200 boltjában, 62 termékkategóriában tudják böngészni az élelmiszerek árait.

Rajthoz állnak a nagy láncok

A rendszerbe első körben kötelezően a legnagyobb, éves szinten 100 milliárd forint nettó árbevétel feletti kiskereskedelmi láncok:

• az Aldi,
• az Auchan,
• a Lidl,
• a Penny,
• a SPAR és
• a Tesco 

szolgáltatnak adatot mindennap. A kisebb boltok, üzletek önkéntesen csatlakozhatnak a rendszerhez. Vámos György, az OKSZ főtitkára lapunknak kiemelte, hogy a kereskedelmi vállalkozások számára kulcskérdés volt a kialakított termékkör. Ebben a kérdésben már az egyeztetések első szakaszában sikerült egységes kereteket kialakítani. Hozzátette: a vásárlók számára fontos az egyes termékek pontos megnevezése, a hozzájuk kapcsolódó árak egyértelmű rögzítése, például a különféle kedvezményeké.

„Ehhez összehangolt termékbesorolás és árfeltüntetési mód szükséges, az ezt szolgáló rendszeralkotásban szoros együttműködés alakult ki, a szó szoros értelmében napi szinten” – húzta alá Vámos György.

Június 6-a után indult meg a nemzetközi és hazai viszonylatban is extrém rövid idő alatt kifejlesztett rendszer tesztelése, amely magában foglalta a kiskereskedelmi láncok adatszolgáltatását, az adatok rendszerezését, az egyes funkciók működésének tesztelését, illetve az adat- és kiberbiztonsági szempontok vizsgálatát. A GVH főtitkára állítja: a rendszer működtetésének felelőseként az volt a céljuk, hogy olyan funkciókkal induljon el az árfigyelő, amely már a kezdetekben is felhasználóbarát módon, hasznos tulajdonságokkal segíti a magyar emberek vásárlási előkészületeit.

Rangsorolni kellett a funkciókat

Úgy véli, a rövid határidő miatt különösen fontos volt, hogy az informatikai fejlesztő megfelelően rangsorolja a beépítendő funkciókat. Közlése szerint a fejlesztési munka folyamatos, korántsem ért véget. Kérték a fejlesztőt, hogy az indulás után azonnal és folyamatosan vegye figyelembe a releváns felhasználói visszajelzéseket és vásárlói szokásokat, ezzel csökkentve annak kockázatát, hogy felhasználói szempontból kevésbé fontos fejlesztésekkel töltsék idejüket.

Az Index azt is megtudta, hogy az árfigyelő hamarosan új funkciókkal bővül. Az élesítés után várhatóan havonta jönnek majd új fejlesztési csomagok. „Folyamatosan figyeljük és mérjük a felhasználói aktivitást, folytatjuk a felhasználókutatást, illetve megvizsgáljuk, hogyan illeszkedik az árfigyelő az emberek mindennapjaiba. Sok tanulságra akkor derül fény, ha a vásárlók már élesben használják a weboldalt” – mondta el Sipos Attila.

A megvizsgált nemzetközi példák is arra mutattak rá, hogy az indulás után

• Görögországban,
• Romániában és
• Németországban

is folyamatosan fejlesztették, alakították a hasonló árfigyelő rendszereket.

A GVH főtitkára megemlítette azt is, hogy a fő továbbfejlesztési irányok a felhasználókutatás alapján már körvonalazódnak: a cél, hogy segítsék a magyar vásárlókat, hogy időben értesüljenek az akciókról, illetve hogy a termékkategóriák köre is bővüljön idővel. Emellett szeretnék automatizálni az árfigyelőbe önként jelentkező kiskereskedelmi cégek, boltok csatlakozásának folyamatát. Továbbá egy mobilalkalmazás kifejlesztése is napirenden van.

Ezt azzal egészítette ki Vámos György, hogy az elmúlt hónapokban a családok megfontoltabban vásárolnak – és a fogyasztási piac zsugorodott is. Meglátása szerint minden piaci szereplő érdeke a kilábalást fékező infláció letörése, amihez a kulcs a költségek csökkentésén keresztül az árelőny továbbadása a vásárlónak. Az OKSZ főtitkára szerint az árfigyelő rendszer hatása egyértelműen kedvező lesz, azt nemcsak a vásárlók, hanem a piaci szereplők is figyelni fogják, ugyanígy a kereskedők mellett a termelők, gyártók is. Vámos úgy véli, a rendszer döntő előnye és haszna a megoldásban rejlik: egységes rendszerben, egységes termékkörben nyújtja azt az ár-összehasonlítási lehetőséget, amit egyébként mindenki nap mint nap egyébként is keres.

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium emlékeztetett: a kormány célja változatlan, a családok és a gazdaság megvédése érdekében az év végére egy számjegyűre kell csökkenti az inflációt. A Nagy Márton által vezetett tárca szerint a héten bejelentett intézkedéseken túlmutatóan „ezt a célt szolgálja majd a 2023. július 1-jén induló online árfigyelő rendszer is”.

(Borítókép: Németh Kata / Index)