Szakértő: a kormányzás jellegéből is fakad az Európa-rekorder magyar infláció

Immár mintegy 13 hónapja két számjegyű az általános infláció Magyarországon, ebből sorozatban kilenc hónapja 20 százalék feletti. Idén januárban tetőzött a Központi Statisztikai Hivatal által mért fogyasztói árindex (25,7 százalék). Februárban 25,4, márciusban 25,2, áprilisban 24, májusban pedig 21,5 százalékon állt a KSH inflációs mutatója.

Pénteken látnak napvilágot a júniusi adatok. Ezzel kapcsolatban szakértők segítségével kerestük a választ arra, miként alakult az infláció az idei hatodik hónapban, illetve mi várható az év hátralévő részében.

Dezinfláció némi áremelkedéssel

Júniusban tovább folytatódhatott a dezinfláció, az áremelkedés üteme 20 százalék közelébe süllyedhetett éves alapon

– mondta az Indexnek Árokszállási Zoltán. Az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője, aki a májusi 21,5 százalék után júniusban 20,2 százalékos éves inflációs adatot vár. „A csökkenésben a magas bázis – vagyis a tavalyi nagymértékű áremelkedés – játssza a főszerepet, havi alapon azonban némi áremelkedés várható, többek között az üzemanyagok drágulása miatt” – tette hozzá.

Hasonló húrokat pendített meg Büttl Ferenc is. A közgazdász, egyetemi oktató tömören summázta várakozását, miszerint várhatóan júniusban is folytatódott az infláció szintjének csökkenése.

Továbbra is drágán eszünk

Az általános fogyasztói árindexhez legnagyobb mértékben az élelmiszerárak járulnak hozzá. Az élelmiszer-infláció tavaly júniusban lépte át a 20 százalékos szintet, és folyamatos növekedés mellett 2022 decemberében tetőzött (44,8 százalék). Ezt követően csökkent az élelmiszerek drágulásának mértéke, ám továbbra is 30 százalék feletti – a KSH 33,5 százalékot mért májusban.

Az elmúlt hónapokban látott dezinfláció az élelmiszerárak tekintetében is folytatódhatott. Az év elején még bőven 40 százalék feletti éves élelmiszerár-index júniusban 30 százalék alá csökkenhetett, és nem kizárt, hogy havi szinten is némi árkorrekciót regisztrál majd a KSH (az árstopos termékek legtöbbjének kivételével, ahol augusztusban emelkedés várható) – mutatott rá az Equilor elemzője, aki szerint „ez a folyamat az előttünk álló hónapokban is folytatódhat, tekintve, hogy a háztartások kereslete továbbra is gyenge, és a forint is jóval erősebb lábakon áll a tavalyi szintekhez képest”.

A bevehetetlen magyar torony

A magyarországi infláció nem túl fényesen csillogó Európa-bajnoki aranyérme nincs veszélyben. Az Európai Unió Statisztikai Hivatala (Eurostat) módszertana szerint mért 21,7 százalékos májusi hazai fogyasztói árindex több mint háromszorosa az uniós átlagnak és csaknem tíz százalékponttal magasabb, mint a sorban Magyarország után következő cseh, illetve lengyel infláció (12,5 százalék).

Árokszállási Zoltán szerint több tényező húzódik meg amögött, hogy a magyar infláció ennyire kilóg felfelé az európai mezőnyből. „Tavaly a választások előtti nagymértékű költségvetési kiköltekezés épp egy olyan időszakban lódította meg a lakossági keresletet, amikor a vállalkozók komoly költségnyomással szembesültek, például az orosz–ukrán háború hatásai miatt. Azaz a vállalkozások könnyedén tudtak árat emelni, mert volt kereslet, ami felszívta azt.

A választásokat követően többek között masszív kiskereskedelmi különadót vezetett be a kormány a költségvetési hiány hűtésére, amit ugyancsak a vevőkre hárítottak a boltok. A forint ráadásul nagyon sokat gyengült az előző évben, ami drasztikusan emelte az importtermékek árát. Mindezek mellett az árstopos termékeken keletkezett veszteségek áthárítása is szerepet játszhatott a drágulásban. Az idei évre azonban az energiaárak és a nemzetközi élelmiszerárak is látványosan csökkentek, a forint a markáns kamatemelések következtében erősödni tudott, a lakossági kereslet pedig látványosan kifulladt. Mindez tavasszal megállította az infláció további emelkedését, majd ezt követően beindította a dezinflációt, ami folytatódhat a következő hónapokban is” – vezette le az elemző.

A hazai helyzet más, mint általában a többi EU-tagországban – húzta alá Büttl Ferenc, aki felsorolta az Európa-bajnok magyar infláció mögötti okokat:

• magas fajlagos energiafelhasználással működő gazdaság. Elmaradtak az energiahatékonysági fejlesztések, illetve a zöldgazdaságra való átállás. Mindez magas energiaárakat eredményez, ami pedig magas energiaszámlához vezet, ez pedig szintén magas költséginflációban ölt testet,
• alacsony termelékenységű mezőgazdaság. Ezen a területen is elmaradtak a hosszú távú fejlesztések. Példaként hozta fel a csapadékmegtartási, öntözési rendszerek kiépítését. Ehhez jönnek hozzá az egyéb strukturális, illetve technológiai problémák, ami miatt gyenge a magyar mezőgazdaság alkalmazkodóképessége a klímaváltozás hatásait illetően – lásd a tavalyi történelmi léptékű aszály.
• A kormányzás jellegéből (is) következő monopol/oligopol piaci szerkezetek. A járadékok képződését segítő állami politika, ami miatt ma sok esetben a verseny hiánya tapasztalható, ami megágyaz a profitinflációnak – ahogy ez kiolvasható a Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentéséből,
• valamint a 2021–2022-ben nagyon laza monetáris és fiskális politika, amely a kormányközeli elit érdekei mentén képződött, nem pedig a hazai gazdaság termelékenységét, ellenálló képességét növelő, a háztartások energiafelhasználását javító, vagy épp a szociális értelemben vett ellenálló képességét erősítő módon.

Marad a piaci beavatkozás

A kormány augusztus elsejétől kivezeti az egyes élelmiszerekre 2022 februárja óta érvényben lévő hatósági árakat. Varga Mihály pénzügyminiszter azzal indokolta – az ágazati szereplők által régóta várt – lépést, hogy ekkortól az infláció csökkenése magasabb sebességi fokozatba kapcsolhat, év végére pedig meglehet a kormány által áhított egy számjegyű infláció.

Az Equilor elemzője rámutatott, az élelmiszerárak tekintetében is kedvező fejlemények láthatóak az elmúlt két-három hónapban. Az élelmiszerárstop kivezetése a legtöbb érintett termék esetében érdemi áremelkedést generálhat. Kivétel ez alól a tojás lehet, amelynek árában akár csökkenés is elképzelhető. „Nagy kérdés azonban, hogy pontosan milyen mértékben ugranak meg az árak az érintett termékeknél. Azonban az új szabályozás sem bízza a piacra az árazást, mivel meghatározott termékkörök esetében a beszerzési árhoz képest további, legalább 15 százalékos árengedményt követel meg a kiskereskedőktől, továbbá magas készletszint tartását is előírja. Ez továbbra is a piaci folyamatokba történő jelentős beavatkozás, így a kiskereskedők megpróbálhatják az ebből adódó többletköltségeik egy részét a fogyasztókra hárítani egyéb termékek árán keresztül” – vezette le az elemző, hozzátéve: „Ugyanakkor a teljes fogyasztói kosár éves árindexének további csökkenését az árstopok kivezetése is csak némileg tudja majd lelassítani augusztusban, de megfordítani nem.”

Büttl Ferenc szerint nehéz megjósolni, hogy az élelmiszerárstop kivezetésének lesz-e inflációnövelő hatása, mivel annak időpontja egybeesik azzal az időszakkal, amikor a gabonafélék aratása révén – részben – fény derül a mezőgazdaság teljesítményére. „Minden árhatást figyelembe véve várhatóan tovább csökken az élelmiszer-infláció, az ársapkák kivezetése csupán a csökkenés mértékét fogja kismértékben lassítani” – vélekedett a közgazdász, aki szerint júniusra már 30 százalék alá kúszott az élelmiszer-infláció.

A bűvös egy számjegyű

Büttl Ferenc szerint nem lehetetlen az egy számjegyű infláció elérése az év végére, ám ehhez „szerencsés csillagállás”, például erős forint szükséges. Amennyiben a forint–euró kurzus 400 körül alakul, úgy véleménye szerint nem teljesül a célkitűzés. Rámutatott ugyanakkor, hogy augusztustól azért is csökkenhet gyorsuló ütemben az infláció, mert megszűnnek a rezsitámogatás átalakításának bázishatásai. „Július/július bázison még kimutatható a rezsitámogatás változása indikálta magas százalékos növekedés, hiszen 2022. júliusban – a rezsitámogatás részleges kivezetése előtt – még alacsonyabbak voltak az energiaárak, mint várhatóan idén júliusban alakulnak majd.”

Az egy számjegyű infláció elérését az is segítheti, hogy decemberben pedig az üzemanyagárak bázishatása pörög ki. (Tavaly decemberben vezették ki a mind a benzinre, mind a gázolajra érvényes 480 forintos literenkénti hatósági árat.)

Az áremelkedések havi üteme messze elmaradhat a tavalyi értékektől, így az éves inflációs mutató gyorsan csökkenhet, és akár már decembernél hamarabb is meglehet a 10 százalék alatti kormányzati cél. Ez azonban továbbra is nagyon messze van a jegybank 3 százalékos inflációs céljától

– jegyezte meg Árokszállási Zoltán.

Képlékeny jövő

Az idei évet tekintve még nagyon magas, 18 százalékos lehet az éves átlagos inflációs mutató – vetítette előre Árokszállási Zoltán, aki szerint jövőre bár jelentősen csökkenhet, ám várhatóan még mindig érdemben meg fogja majd haladni az MNB 2–4 százalékos inflációs toleranciasávját. „Egyelőre kérdésesek a jövő évi folyamatok. A szolgáltatások tekintetében bizonytalanság érződik: az idén év eleje óta hónapról hónapra igen markáns volt a havi áremelkedési ütem. Az infláció hosszabb távú, érdemi csökkenéséhez szükséges, hogy ezen a területen is jelentősebben lassuljon a havi áremelkedési ütem” – tette hozzá.

Büttl Ferenc szintén 18 százalék körül várja az éves általános fogyasztói árindexet. „Az MNB 16-18,5 százalék közé várja az éves inflációt. Meglátásom szerint a sáv felső széle körül állhat meg a mutató.”

(Borítókép: Index)