Bod Péter Ákos: Nem mindent súgtak Orbán Viktor fülébe

Az Index is jelen volt a 32. tusványosi szabadegyetemen, amit Orbán Viktor beszéde zárt. A miniszterelnök szokásához híven idén is elhelyezett mondandójában néhány politikai, gazdasági, közéleti „aknát”, amit aktivált is. Ezúttal beszéde gazdasági részét vesszük górcső alá Bod Péter Ákossal, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökével. 

Sok mindenről nem esett szó

Tényleg dicsérendő-e az elmúlt 13 év gazdaságpolitikája? Különösen, ha azt nézzük, hogy rég nem látott konjunktúra övezte ezt az időszakot, ráadásul a Fidesz–KDNP a teljes idő alatt kétharmaddal kormányzott, így kizárólag rajta múlt, milyen gazdaságot érintő intézkedéseket hoz.

Bod Péter Ákos szerint Orbán Viktor „saját közönségéhez beszélt, olyanokat mondott, amiket jó volt mondani és jó volt hallani. Nem spórolt az öndicsérettel, az adatoknak pedig ilyenkor senki sem számol utána”. A korábbi jegybankelnök szerint beszédes volt, hogy a miniszterelnök nem tett említést a toronymagasan Európa-rekorder magyar inflációról, „épp egy olyan országban (Romániában), ahol már most egy számjegyű az infláció, csakúgy, mint Horvátországban vagy a sok gazdasági mutatót tekintve uniós sereghajtó Bulgáriában”.

Emellett bár az idő sürget, de még mindig nem tudjuk, hogy teljesülnek-e az uniós modernizációs pénzekhez való hozzájutás jogállamisági feltételei, amely pénzekből például Románia már le is hívott – jegyezte meg. Ahogy azt sem tudni, mehetnek-e az államtól kiszervezett egyetemek hallgatói Erasmus-programra. „Gondban a költségvetés, kilőttek a kamatterhek, a magyar állam besorolása a nemzetközi hitelminősítők uniós listájának utolsó előtti helyén tanyázik. Nem tudni, lesz-e elég tanár szeptemberben – szóval lenne ügy bőven” – jegyezte meg a közgazdász, egyetemi oktató.

Elkényelmesített a töméntelen mennyiségű uniós pénz

Bod Péter Ákos nem egyetlen szakaszként értékeli az elmúlt 13 évet. Úgy látja: 2010-ben voltak szükséges és helyes korrekciók, például a foglalkoztatottság előremozdítása, a belső megtakarítás felé mozdulás a finanszírozásban.

Azonban a megnyíló uniós pénzek minél gyorsabb, átgondolás nélküli lehívása, a döntések folyamatos centralizálása, a nagy és látványos fejlesztések erőltetése nyomán már ekkor olyan irányt vett az állami politika, amely fél évszázaddal korábban extenzív növekedés néven került be a szótárunkba. A sok uniós pénz és a 2019-ig tartó ritka hosszú konjunktúraciklus valóban hozott növekedést, de el is kényelmesítette a kormányokat, miközben felcsigázta az oligarchák étvágyát

– fogalmazott.

A konjunktúraciklusnak vége lett, uniós pénz jön, de a korábbi időszakban tapasztaltnál kevesebb, képzett és motivált munkavállalóból pedig már nincs több. Ráadásul a kormány a jelenlegi helyzetben ismét az energia-, tőke- és vízigényes összeszerelő gigaberuházásokkal kíván élénkíteni, ami hosszú távon zsákutcába vezethet – tette hozzá.

Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a 2010-es évek elején indult újraiparosítási program válasz kívánt lenni a 2008-as nagy pénzügyi válságra, amely valóban változtatást követelt a fejlett világban, illetve a keleti peremvidéken. „Több más, sorstárs ország azonban nem az iparhoz való visszafordulást és az állami aktivitás tartós növelését választotta, és bizony impozáns szintemelkedéseket láthatunk olyanoktól, akik másfél évtizede mögöttünk voltak, most pedig bőven vernek minket fejlődés terén. Félve gondolok a jövőbeli gazdaságtörténészek ítéletére” – fogalmazott.

Orbán Viktor korábban a 2030-as célokhoz kapcsolódóan beszélt arról, hogy Magyarország ekkorra a világ legélhetőbb országainak élvonalába tartozzon. Feltettük a kérdést Bod Péter Ákosnak, hogy reálisnak látja-e ezt a célt. „Deo volente” – válaszolt sejtelmesen a közgazdász, utalva arra, hogy mindez inkább a vágyálom, mint a realitás kategóriába tartozik.

Nem mindent súgtak bele a főnöki fülbe

A 2022-es 66 ezer milliárd forintról idén 80 ezer milliárdra emelkedhet a nominális GDP, míg 2030-ra ennek dupláját, 160 ezer milliárd forintos bruttó nemzeti összterméket szeretne elérni a kormány – vázolta Tusnádfürdőn Orbán Viktor.

„Akik összerakták a számokat a beszédhez, talán kis betűvel azt is odaírták, hogy mekkora inflációval, pontosabban milyen GDP-deflátorral számolnak a következő évekre. A jó hírekre fogékony közönségnek biztosan jól hangzott a sok ezer milliárd forint. Az lett volna persze az igazi »poén«, ha a 2030-as értéket euróban mondja be a kormányfő” – jegyezte meg az egykori MNB-elnök, aki szerint félrevezető egy ország gazdasági súlyát annak GDP-méretéhez kötni.

A magyar GDP az unió összesített bruttó termékének 1 százalékát adja. A román 1,6, az osztrák csaknem 3 százalék, a lengyel mintegy 4 százalék – az arányok pedig aligha változnak sokat 2030-ig. „Ezt valóban jó tudnia annak, aki regionális középhatalmi aspirációkat táplál” – szögezte le.

A GDP nem igazán jó mérce olyan ország esetében, ahol a külföldi tőke aránya igen nagy, mivel az ő profitjuk is beleszámít a nemzeti össztermékbe, de nem része a bruttó nemzeti jövedelemnek. A nagy kivitelt produkáló beruházások pumpálják a nettó exportot, azon keresztül a GDP-t, illetve a külkereskedelmi forgalmat, de a nemzeti jövedelmet leginkább csak a magyarországi bérköltség emeli – ha csupa magyar dolgozik a gyárban, tisztes fizetésért

– vezette le Bod Péter Ákos, aki szerint ebből kifolyólag előfordulhat, hogy hozzánk hasonló mértékű egy főre jutó GDP-adatot produkáló országokban a reálbér, illetve a reálfogyasztás is magasabb, mint nálunk. „Félek, hogy aki közel van a főnöki fülhöz, nem tárta fel az igazság minden részletét” – fogalmazott.

Azok a bizonyos meteorok

Orbán Viktor a koronavírus-járványt, illetve az orosz–ukrán háborút is olyan meteorokként aposztrofálta, amelyeknek hatásai eltérítették pályájáról a magyar gazdaságot. Kérdés, hogy azok legnagyobb darabjai miért Magyarországra hullottak.

Az egykori jegybankelnök szerint a Covid-járvány valóban megviselte Magyarországot. A magyar gazdaság az uniós átlaghoz képest jóval energiaigényesebb. A lakások állapota, az autópark elöregedése is része az általános képnek, az ipar energiafogyasztása nagyot nőtt 2010-et követően, miközben energiaimport-függőségünk egyébként is kiemelkedő. Ez vezetett ahhoz, hogy a háború kitörését követően elszállt energiaárak miatt Magyarországot erősebben érintette a drágulás, ami az inflációban, illetve a külkereskedelmi mérlegben is megmutatkozott.

„Ezért is tartom fontosnak az extenzív növekedési álmok feladását és a kornak jobban megfelelő gazdasági szerkezet felé való elmozdulást. A külső sokkok elkerülhetetlenek, de nem mindegy, hogy azok milyen állapotban érnek minket” – világított rá.

Sajátos ügy a magyar infláció

Orbán Viktor ismét az egy számjegyű inflációs cél elérését hangsúlyozta, ami a kormány szerint év végére meglesz – Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint akár már novemberre. Ám jelenleg így is toronymagasan Magyarországon a legmagasabb az infláció (az uniós átlag több mint háromszorosa). Ezzel párhuzamosan pedig csak a bolgárok fizetése múlja alul a magyarokét az Európai Unió 27 tagállamát nézve.

Bod Péter Ákos rámutatott: az infláció tetőzése Magyarországon később (januárban: 25,7 százalék) következett be, mint Európa legtöbb országában. „A dezinfláció, vagyis a csúcsértékről való mérséklődés Európa zömében tavaly novembertől megindult, jelenleg az uniós inflációs átlag 6 százalék körüli, nálunk csaknem 20 (a legutóbbi, júniusi adat szerint 20,1 százalék – a szerk.). A helyzet javul, a 2021-es nagy áremelkedési sokk immár kifutotta magát, az élelmiszerárak és az energiaárak jóval az akkori csúcs alatt vannak” – mondta.

Kifejtette:

A magyar ügy sajátos, mert a tavalyi országgyűlési választások előtti jövedelemélénkítés a legrosszabb ütemben lökött egy jó nagyot az akkori árhullámon, majd a 2022. nyártól kezdődő korrekció között sok volt az adóemelés, ami hamar magasabb piaci árakban öltött képet.

A közgazdász szerint biztosra vehető, hogy a most decemberi árindex „csak” 7-8 százalékkal múlja felül a roppant magas tavaly decemberi értéket, vagyis megvalósul az egy számjegyű infláció. „Ezzel együtt ha 18 százalék körül alakul az éves általános infláció, akkor hiába kapott valaki éves szinten 10 százalékos béremelést, reálértelemben csökken a keresete.”

El is érkeztünk a magyar átlagkeresetek témakörhöz, amiről az Index korábban több ízben beszámolt, és amit Bod Péter Ákos komoly problémának lát. 

A magyar bérek az elmúlt évek átlagában is elég szerények voltak, és folyamatosan erodálódtak a szomszéd országok reálbéreihez képest.

Orbán Viktor szerint 2024 júliusára állhat újra növekedési pályára a magyar gazdaság, ekkortól lehet újra erős a banki hitelezés is. „A kormányapparátus mindenféle számításokat, terveket készít. Egy verziót elfogadott az Országgyűlés költségvetési törvényként (amiben nem sokkal később már jelentős összegeket csoportosítottak át). Persze még azt sem tudjuk, hogy milyen lesz ennek az évnek a lefutása. Azt látni, hogy az év első fele recessziót hozott, a mostani adatok vegyesek, ezáltal a jövő forgatókönyve is többféleképpen alakulhat” – mondta az egyetemi tanár.

Romlik Magyarország népességmegtartó képessége

A miniszterelnök hangsúlyozta: az eddigieknél is több forrást kell a családtámogatások területére csoportosítani, annak érdekében, minél inkább gyermekvállalásra ösztönözzék a magyarokat, hiszen alacsony termelékenységi ráta mellett fogy a magyar. Bod Péter Ákos elöljáróban leszögezte: bár sovány vigasz, de a népességfogyás nem magyar sajátosság. Míg az egyik országban a kivándorlás jelent gondot, addig a másik a bevándorlók integrációjával küzd.

A szakember rámutatott: Magyarország népességmegtartó képessége romlik, az ingázók és kint dolgozók közül sokan máshol fognak letelepedni. Elszomorítóak a demográfiai adataink: tavaly 135 700-an haltak meg, és 88 400 gyerek született. Még 20 éve is 89 ezren érettségiztek Magyarországon, ilyen kevés kisgyerekből nem lesznek már erős évfolyamok.

Különösen súlyos probléma az elnéptelenedő térségek ügye: kevés a fiatal, de közülük is elmegy, aki teheti, így maradnak az idősebbek, lassan posta, orvos vagy épp vasút nélkül. Hatalmas társadalompolitikai gond ez, főleg a területi vonatkozása. Erre valóban áldoznunk kell – mondta Bod Péter, aki szerint

családi támogatás címén eddig is sok pénz ment ki, bár láthatóan elégtelen hatékonysággal. Az egyébként is tehetősek lakásépítésének és hétülésesautó-vásárlásának támogatása kapcsán sokan elmondták, hogy nem elég jól célzottak az állami pénzek, ezt egyébként egy sor OECD- (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) és EU-s jelentés szóbahozta. Magyarán: nem mindig a legfontosabb helyre megy a pénz.

(Borítókép:  Orbán Viktor kormányfő előadást tart a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban az erdélyi Tusnádfürdőn 2023. július 22-én. Mellette Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának fideszes elnöke [b] és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács [EMNT] elnöke [j].  Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher)