Bár még hánykolódik, már látja a partot a magyar ipar
További Gazdaság cikkek
- Eldőlni látszik, megelőzi-e Kína az Egyesült Államokat a gazdasági harcban
- Fickósan ébredt a forint karácsony másnapján
- Árulkodó számok: úgy vettek fel hitelt a magyarok, mintha nem lenne holnap
- A Toyota növelte globális autóeladásait novemberben
- Karácsonyi csoda: van, amiben Magyarország kenterbe veri az európai mezőnyt
Az ipari termelés volumene 3,8 százalékkal maradt el 2023 júniusában az előző év azonos időszakához képest – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, pénteken publikált adataiból. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 6,1 százalékkal csökkent.
A termelés csökkenéséhez a feldolgozóipari alágak többsége hozzájárult. A legnagyobb súlyú alágak közül a termelés volumene leginkább a járműgyártásban nőtt, jelentősen bővült a villamos berendezés gyártásában is, ugyanakkor a számítógép, elektronikai, optikai termék, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában visszaesett.
A termelés az év első hat hónapjában 4,8 százalékkal kisebb volt, mint 2022 azonos időszakában.
A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás júniusban az előző hónaphoz képest 0,9 százalékkal csökkent.
Mérséklődő csökkenés
Az adatok alapján a termelés csökkenésének lassulása látszódik.
- A minden bizonnyal mélypontot jelentő áprilisban 8,3 százalékkal mérséklődött az ipari termelés volumene, ami az előző hónaphoz mérten 2,5 százalékos visszaesést jelent,
- míg májusban 6,9 százalékos visszaesést mértek az előző évhez, illetve 1,6 százalékost az előző hónaphoz képest.
Kulcskérdés az energiaellátás
Az ipar a legenergiaigényesebb ágazat. A Mol ügyvezető-igazgatója egy energiaellátásról, zöldátállásról szóló előadás során jegyezte meg: bár Európa erőltetett menetben halad a megújuló energiaforrások használatának irányába, az „egyoldalú átállás” zsákutca. Mindezt többek között arra alapozza, hogy globális szinten nem csökken a fosszilisenergia-felhasználás, továbbra is az energiamix 70 százalékáért felel.
Komoly gondokat okoz, ha Európa teljesen feladja a fosszilis energia felhasználását. A legnagyobb felhasználóknak számító ipari vállalatok elhagyják a kontinenst, mert az nem képes kielégíteni az igényeket. Ebben az esetben nem zöldenergiáról fogunk beszélni, hanem a gyárbezárások hatására kialakuló munkanélküliségről, hiszen például az autógyárak is elmennek, és bár lesz elektromos autónk, csak épp duplaannyiba kerül, mint egy hagyományos. Ha kivonulnak a gyárak, és számos szegmensben távoli importra kényszerülünk, az kiszolgáltatottá tesz minket. A koronavírus-járvány idején láthattuk, hogy mennyire sérülékenyek lehetnek az ellátási láncok
– mutatott rá Bacsa György, miért kulcsfontosságú az ipari termelés fennmaradása.