Középpontban a friss jogsisok egyik rettegett manővere

A mindennapokban tapasztalt bizonytalankodás, erőszakoskodás és szabálytalanságok miatt indokolt elővenni a sávváltoztatás témáját – közölte az Autós Nagykoalíció.

A friss jogosítvánnyal rendelkezők egyik rettegett manővere a sávváltoztatás, ezért is érdemes a gyakorlás mellett az összes ide vonatkozó szabállyal tisztában lenni. Ez azért nem egyszerű, mert a sávváltásra vonatkozó külön fejezetet hiába keresünk a KRESZ-ben, a szabályokat a sorok közül kell kiolvasni.

Irányváltoztatás

Ilyen címszóval már van KRESZ-paragrafus (a 29.). E szerint:

Mit jelent ez a gyakorlatban? Az, hogy sávváltáskor az ott haladóknak elsőbbsége van, azt jelenti, hogy nem kényszeríthetjük őket haladási irányuknak vagy sebességüknek hirtelen megváltoztatására. Ha ezekből bármelyik megvalósul, akkor máris szabálytalanok vagyunk.

Ha a sávváltási szándék megszületett, akkor első dolgunk, hogy ezt a közlekedés többi résztvevője számára is jelezzük, ennek módja pedig az irányjelző működtetése, vagyis az indexelés. Ezt követően összetett műveletsor következik. Nemcsak arra kell figyelnünk, hogy megfelelő-e a szituáció a sávváltáshoz, hanem a nagy vizsgálódás közben az előttünk lévő forgalmat is szemmel kell tartani, hogy meg tudjunk állni, ha esetleg megáll a sor, amíg mi a tükröt és a holtteret kémleljük.

A holttérben megbújó járművek veszélye

Ha már a holtteret említettük: sok, sávváltás közben történő ütközés vezethető vissza arra, hogy bár oldalra tekintve és a tükörben látottak alapján is szabad volt az elfoglalni kívánt sáv, a holttérben megbújt egy jármű (akár egy nyomon közlekedő motorkerékpár vagy bicikli), amit nem vettünk észre. Ennek elkerülése érdekében

A sávváltás akkor egyszerűbb, ha a két sávban jellemző sebesség nagyjából azonos. Egy feltorlódott sávba, álló járművek közé nagyon nehéz lesz besorolnunk, tulajdonképpen csak a többiek jóindulatára számíthatunk.

Fontos az is, hogy tisztában legyünk a körülményekkel, ehhez a sávváltást megelőző másodpercekben már elkezdhetjük felmérni a körülményeket.

Segítsük mások sávváltását!

Nem ér minket semmilyen hátrány, ha valakit magunk elé engedünk egy másik sávból, cserébe neki jelentősen megkönnyíthetjük a dolgát, és például nem halad be a záróvonalas szakaszra, ami előtt ha megáll, az feltartja a forgalmat, ha továbbmegy, akkor pedig szabálytalanul közlekedik.

Nem utolsósorban pedig a határozottságot kell említenünk. Fel is kell ismerni, ha „beengednek” minket, mert ha ilyenkor hezitálunk, tulajdonképpen mindkét sáv forgalmát lassítjuk.