Megnehezítette a kormány a vagyonosok dolgát, de nincs okuk a gyászra

Új szabályok léptek életbe a bizalmi vagyonkezelés (bvk) területén, a 2023-as nyári adócsomag szerint a legnagyobb változás épp az adóztatását érinti: míg korábban nem keletkeztetett adókötelezettséget, az új szabályozás szerint a bizalmi vagyonkezelésbe adás értékesítésnek minősül, így a szerzési érték és a vagyonkezelésbe adáskor kinyilvánított érték közötti különbözetet 15 százalékos szja terheli. 

Antall György az Index érdeklődésére emlékeztetett, hogy korábban a bvk-ba adás teljesen „adósemleges” volt, vagyis a vagyonkezelésbe adás nem eredményezett adófizetési kötelezettséget. Így anélkül lehetett piaci értékre felértékelve vagyonkezelésbe adni üzletrészt, részvényeket, illetve más vagyontárgyakat, hogy a szerzési érték és a vagyonkezelésbe adáskor megállapított érték közötti különbözetet le kellene adózni.

Visszaélések táptalaja volt korábban

A téma ismert specialistája szerint ezzel a lehetőséggel úgy lehetett visszaélni, hogy a vagyont (többnyire üzletrészt, részvényeket) felértékelték, majd a már felemelt értéken a vagyonkezelésből eladták és a befolyó pénzt a tőke értékéig adómentesen kiadhatták a vagyonrendelőnek vagy hozzátartozóinak.

Amennyiben az értékesítésből származó bevételt nagyon hamar kiadták a kedvezményezetteknek, így a bizalmi vagyonkezelést voltaképpen csak az adóelőny kihasználására hozták létre. Most ez a lehetőség szűnik meg

– ismertette Antall György, aki kiemelte, hogy az új szabályozással a bizalmi vagyonkezelés alapításakor vagy egy későbbi vagyonrendelés esetén a vagyonrendelőnek választási lehetősége van. Amennyiben a vagyont fel kívánja értékelni, a bekerülési érték és a vagyonkezelésbe adáskor kinyilvánított magasabb (felértékelt) érték közötti különbözet – az apporthoz hasonlóan – értékesítésnek minősül, s adófizetési kötelezettséget eredményez.

A korábbi szabályozáshoz képest azonban arra is lehetőség nyílik, hogy a vagyonrendelés ne a valós piaci értéken történjen, hanem felértékelés nélkül, névértéken vagy a bekerülési értéken, így nem keletkezik azonnal adóköteles különbözet. Ebben az esetben viszont a vagyonkezelő a valós értéknél jóval alacsonyabb értéken veszi át az érintett vagyontárgyakat, és a magasabb valós értékre tekintettel az adót a kedvezményezettek majd a vagyon kiadásakor fizetik meg. Így a végleges adómentesség helyett egy adóhalasztási lehetőség épült bele a rendszerbe. 

Még mindig van előnye a bvk-knak

Antall György szerint még mindig érdemes és hasznos bizalmi vagyonkezelést alapítani:

• a kezelt vagyon védelmet élvez a vagyonrendelő és a kedvezményezettek hitelezőivel szemben; továbbá elláthatja a holding funkciókat egy vállalatcsoport vonatkozásában, vagyis a csoport vállalatokban képződő nyereség a kezelt vagyonon keresztül további adóteher nélkül fektethető be a vállalatcsoporton belül, illetve azon kívül;
• bizalmi vagyonkezelésen keresztül előnyös adózási körülmények között lehet kezelni és befektetni a pénzügyi vagyont: a kezelt vagyonnak kifizetett osztalékot – feltéve, hogy a vagyonrendelő és a kedvezményezettek mind magánszemélyek – szja-teher nélkül (tehát a bruttó összegben) lehet befektetni, részére tartós befektetési (TBSZ) számlát nyitni;
• a bizalmi vagyonkezelésben levő értékpapírok hozamát nem terheli TAO (ellentétben a holdingon keresztül tartott papírokkal), illetve a kezelt vagyonból kifizetett hozamot nem terheli korlátlan szocho (ellentétben a kötvények és befektetési jegyek hozamával, melyek kamatnak minősülnek);
• a bvk-n keresztül a teljes vagyon átfogó kezelése lehetséges, a pénzügyi szolgáltatók csak a pénzügyi vagyont tudják fialtatni, mindezt összhangba lehet hozni a kedvezményezetti kifizetési igényekkel;
• a bizalmi vagyonkezelő által történő pénzügyi vagyonkezelés olcsóbb és hatékonyabb az ügyfél számára, mert a vagyonkezelő portfólió érték alapján részesül díjazásban, míg a magyar piacon a szolgáltatók tranzakció alapon számláznak, így a vagyonkezelői és az ügyfélérdek megegyezik: a vagyontömeg növelése. Így a bizalmi vagyonkezelés a saját díjával együtt is, többek között a méretgazdaság és a jobb szolgáltatási feltételek miatt, olcsóbb a megbízónak; 
• a professzionális vagyonkezelő jobb és szélesebb körű termékpalettához fér hozzá, ami segít a befektetéseket diverzifikálni.

Két új szabály segíti elő a generációváltást

Antall György rámutatott arra is, hogy a bizalmi vagyonkezelés generációváltást támogató és az öröklést elősegítő felhasználási lehetőségét két új, adómentes felértékelést lehetővé tevő szabály segíti elő. Amennyiben a vagyonkezelésből vagyonkiadásra – értelmezésük szerint az induló vagyon (tőke) terhére történő vagyonkiadásra – csak a vagyonrendelő halálát követően kerülhet sor, a vagyonkezelés alapításakor, illetve később vagyonrendelés során lehetséges az adókövetkezmények nélküli felértékelés. Ám ha utóbb a vagyonrendelő életében mégiscsak sor kerül kedvezményezetti kifizetésre a kezelt vagyon tőkéjéből, a kedvezményezett a kifizetést terhelő adót 20 százalékkal megnövelt összegben köteles megfizetni. 

Halál esetére szóló, végrendeleti úton felállított bizalmi vagyonkezelés esetén lehetséges az adókövetkezmények nélküli felértékelés. Ebben az esetben a bizalmi vagyonkezelés vagyonvédelmi funkciói a végrendelkező életében még nem érvényesülnek, a kezelt vagyonnal szemben kötelesrészi igények is érvényesíthetők, de az örökségként kapott kedvezményezetti jogállást nem terheli külön adó.

A szakértő szerint érdekes új fejleménye az adószabályoknak, hogy a kezelt vagyon adóteher nélkül jogosult a kezelt vagyonban levő ingatlanon használatot biztosítani a kedvezményezettnek, feltéve, hogy az ingatlan használatával kapcsolatos közüzemi díjakat a használatra jogosult fizeti meg. Eddig a vagyonkezelésben levő ingatlanok használatáért nemcsak a „külsős”, nem kedvezményezett használóknak, hanem a kedvezményezetteknek is piaci ellenértéket (tkp. bért) kellett fizetni.

(Borítókép: Index)