![Párizs minket is várt: az Index helyszíni stábja is rácsatlakozott az olimpiára](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/5747/57478/574785/57478563_4251271_8faf1cbc1b9d98fe8cf5c41d22bcb69e_wm.jpg)
Megnehezítette a kormány a vagyonosok dolgát, de nincs okuk a gyászra
![infláció3](https://kep.index.hu/1/0/4849/48494/484948/48494898_fa79434f4c92f34e80c1971addc9d419_wm.jpg)
További Gazdaság cikkek
-
Pénzügyi katasztrófát jelenthet egy rossz autóvétel
- Ha minden klappol, egy olimpiarendezés akár erős gazdasági katalizátor is lehet
- Varga Mihály: A jelenlegi nemzetközi pénzügyi struktúra átalakítása szükséges
- Megszólalt Varga Mihály a kínai hitelről, hamarosan jöhet a Szamuráj-kötvény
- Most már hivatalos, megindult a deficiteljárás Magyarország ellen
Új szabályok léptek életbe a bizalmi vagyonkezelés (bvk) területén, a 2023-as nyári adócsomag szerint a legnagyobb változás épp az adóztatását érinti: míg korábban nem keletkeztetett adókötelezettséget, az új szabályozás szerint a bizalmi vagyonkezelésbe adás értékesítésnek minősül, így a szerzési érték és a vagyonkezelésbe adáskor kinyilvánított érték közötti különbözetet 15 százalékos szja terheli.
tehát az új szabályozás nem teszi lehetetlenné a bizalmi vagyonkezelés alapítását, illetve fenntartását, bár egy fontos adóelőnytől el kell köszönni.
Antall György az Index érdeklődésére emlékeztetett, hogy korábban a bvk-ba adás teljesen „adósemleges” volt, vagyis a vagyonkezelésbe adás nem eredményezett adófizetési kötelezettséget. Így anélkül lehetett piaci értékre felértékelve vagyonkezelésbe adni üzletrészt, részvényeket, illetve más vagyontárgyakat, hogy a szerzési érték és a vagyonkezelésbe adáskor megállapított érték közötti különbözetet le kellene adózni.
Mi is az a bizalmi vagyonkezelés?
A bizalmi vagyonkezelés egy olyan szerződéses jogviszony, melynek keretében a vagyonrendelő vagyontárgyakat (eszközöket) ad át a vagyonkezelő tulajdonába, a vagyonkezelő pedig az átvett vagyont a szerződésben vagy a szerződésben foglaltak szerint meghatározott kedvezményezettek érdekében eljárva kezeli, azaz gyakorolja a tulajdonosi jogokat.
Visszaélések táptalaja volt korábban
A téma ismert specialistája szerint ezzel a lehetőséggel úgy lehetett visszaélni, hogy a vagyont (többnyire üzletrészt, részvényeket) felértékelték, majd a már felemelt értéken a vagyonkezelésből eladták és a befolyó pénzt a tőke értékéig adómentesen kiadhatták a vagyonrendelőnek vagy hozzátartozóinak.
Amennyiben az értékesítésből származó bevételt nagyon hamar kiadták a kedvezményezetteknek, így a bizalmi vagyonkezelést voltaképpen csak az adóelőny kihasználására hozták létre. Most ez a lehetőség szűnik meg
– ismertette Antall György, aki kiemelte, hogy az új szabályozással a bizalmi vagyonkezelés alapításakor vagy egy későbbi vagyonrendelés esetén a vagyonrendelőnek választási lehetősége van. Amennyiben a vagyont fel kívánja értékelni, a bekerülési érték és a vagyonkezelésbe adáskor kinyilvánított magasabb (felértékelt) érték közötti különbözet – az apporthoz hasonlóan – értékesítésnek minősül, s adófizetési kötelezettséget eredményez.
A korábbi szabályozáshoz képest azonban arra is lehetőség nyílik, hogy a vagyonrendelés ne a valós piaci értéken történjen, hanem felértékelés nélkül, névértéken vagy a bekerülési értéken, így nem keletkezik azonnal adóköteles különbözet. Ebben az esetben viszont a vagyonkezelő a valós értéknél jóval alacsonyabb értéken veszi át az érintett vagyontárgyakat, és a magasabb valós értékre tekintettel az adót a kedvezményezettek majd a vagyon kiadásakor fizetik meg. Így a végleges adómentesség helyett egy adóhalasztási lehetőség épült bele a rendszerbe.
Még mindig van előnye a bvk-knak
Antall György szerint még mindig érdemes és hasznos bizalmi vagyonkezelést alapítani:
- a kezelt vagyon védelmet élvez a vagyonrendelő és a kedvezményezettek hitelezőivel szemben; továbbá elláthatja a holding funkciókat egy vállalatcsoport vonatkozásában, vagyis a csoport vállalatokban képződő nyereség a kezelt vagyonon keresztül további adóteher nélkül fektethető be a vállalatcsoporton belül, illetve azon kívül;
- bizalmi vagyonkezelésen keresztül előnyös adózási körülmények között lehet kezelni és befektetni a pénzügyi vagyont: a kezelt vagyonnak kifizetett osztalékot – feltéve, hogy a vagyonrendelő és a kedvezményezettek mind magánszemélyek – szja-teher nélkül (tehát a bruttó összegben) lehet befektetni, részére tartós befektetési (TBSZ) számlát nyitni;
- a bizalmi vagyonkezelésben levő értékpapírok hozamát nem terheli TAO (ellentétben a holdingon keresztül tartott papírokkal), illetve a kezelt vagyonból kifizetett hozamot nem terheli korlátlan szocho (ellentétben a kötvények és befektetési jegyek hozamával, melyek kamatnak minősülnek);
- a bvk-n keresztül a teljes vagyon átfogó kezelése lehetséges, a pénzügyi szolgáltatók csak a pénzügyi vagyont tudják fialtatni, mindezt összhangba lehet hozni a kedvezményezetti kifizetési igényekkel;
- a bizalmi vagyonkezelő által történő pénzügyi vagyonkezelés olcsóbb és hatékonyabb az ügyfél számára, mert a vagyonkezelő portfólió érték alapján részesül díjazásban, míg a magyar piacon a szolgáltatók tranzakció alapon számláznak, így a vagyonkezelői és az ügyfélérdek megegyezik: a vagyontömeg növelése. Így a bizalmi vagyonkezelés a saját díjával együtt is, többek között a méretgazdaság és a jobb szolgáltatási feltételek miatt, olcsóbb a megbízónak;
- a professzionális vagyonkezelő jobb és szélesebb körű termékpalettához fér hozzá, ami segít a befektetéseket diverzifikálni.
Két új szabály segíti elő a generációváltást
Antall György rámutatott arra is, hogy a bizalmi vagyonkezelés generációváltást támogató és az öröklést elősegítő felhasználási lehetőségét két új, adómentes felértékelést lehetővé tevő szabály segíti elő. Amennyiben a vagyonkezelésből vagyonkiadásra – értelmezésük szerint az induló vagyon (tőke) terhére történő vagyonkiadásra – csak a vagyonrendelő halálát követően kerülhet sor, a vagyonkezelés alapításakor, illetve később vagyonrendelés során lehetséges az adókövetkezmények nélküli felértékelés. Ám ha utóbb a vagyonrendelő életében mégiscsak sor kerül kedvezményezetti kifizetésre a kezelt vagyon tőkéjéből, a kedvezményezett a kifizetést terhelő adót 20 százalékkal megnövelt összegben köteles megfizetni.
A bizalmi vagyonkezelés öröklési célú felhasználását segíti elő a másik kivétel is.
Halál esetére szóló, végrendeleti úton felállított bizalmi vagyonkezelés esetén lehetséges az adókövetkezmények nélküli felértékelés. Ebben az esetben a bizalmi vagyonkezelés vagyonvédelmi funkciói a végrendelkező életében még nem érvényesülnek, a kezelt vagyonnal szemben kötelesrészi igények is érvényesíthetők, de az örökségként kapott kedvezményezetti jogállást nem terheli külön adó.
A szakértő szerint érdekes új fejleménye az adószabályoknak, hogy a kezelt vagyon adóteher nélkül jogosult a kezelt vagyonban levő ingatlanon használatot biztosítani a kedvezményezettnek, feltéve, hogy az ingatlan használatával kapcsolatos közüzemi díjakat a használatra jogosult fizeti meg. Eddig a vagyonkezelésben levő ingatlanok használatáért nemcsak a „külsős”, nem kedvezményezett használóknak, hanem a kedvezményezetteknek is piaci ellenértéket (tkp. bért) kellett fizetni.
(Borítókép: Index)