Támogatás nélkül összeomlana a céges hitelpiac

Első ránézésre jól teljesített a vállalati hitel piac az idei év első hat hónapjában: a cégek teljes hitelállománya meghaladta a 12 ezer milliárd forintot, ami éves szinten 9,1 százalékos növekedést jelent. Ugyanakkor beszédesebbek azok az adatok, amelyek a féléves teljesítményt mutatják be. Tavaly decemberhez képest ugyanis a vállalati hitelállomány már csökkenést mutat, azaz a cégek idén visszafogottabban vettek fel hitelt, mint amennyit visszafizettek.

Hétéves mélyponton a forintfinanszírozás

Ennél is érdekesebb tendenciákat lehet látni az új hitelek folyósításában. Az első fél évben

az év első hat hónapjainak adatait összevetve. A csökkenés éves szinten 27 százalékos volt.

Ennek ellenére a teljes vállalati új hitelállomány megközelítette az 1979 milliárd forintot, ami egyszázalékos bővülést mutat 2022 hasonló időszakához képest. Ennek akár örülhetnénk is, ám nem szabad elfelejteni azt, hogy a statisztikákat szépíti az év elején a Vodafone megvásárlására nyújtott több mint 300 milliárd forintos értékű devizahitel, amely nélkül a vállalati hitelpiac mindössze 1616 milliárd forintos kihelyezést tudott volna felmutatni – így az adat már 17 százalékot meghaladó mértékű csökkenést jelent.

Örülni legfeljebb annak lehet, hogy a Vodafone-hitel nélkül számított rémesen gyenge, alig 560 milliárd forintot meghaladó I. negyedévi kihelyezés után magára talált a piac, és a második negyedévben ritkán látott, 1000 milliárd forint feletti teljesítményt tudott felmutatni. Fájdalom, ez az egyébként kiváló teljesítmény sem volt elég arra, hogy überelje a bázisadatokat, hiszen 2022 második negyedévében a krízishitelprogram kifutása miatt történelmi csúcsokra jutott a vállalati hitelkihelyezés – egy éve a tavaszi negyedévben ugyanis 1092 milliárd forint értékű kölcsönt folyósítottak a vállalkozásoknak a bankok.

A folyószámlahitelek pörögnek

Arányaiban a legkomolyabb növekedést a folyószámla jellegű hitelek mondhatják magukénak. A folyószámlahitel-állomány 17 százalékkal haladta meg június végén a 2022. júniusi szinteket, ezen belül a forinthitelkeretek növekedése 19 százalékos volt. Mindez azt okozta, hogy

Mindez jól mutatja, hogy a cégek a válságos időszakokban a túlélés biztosítására koncentrálnak, a likviditás megőrzése a fő cél, kevésbé mernek (és akarnak) beruházni.

Ez természetesen érthető akkor, ha azzal szembesülnek a vállalkozások, hogy a hitelkamatok az egekben vannak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint változó kamatozású piaci forinthitelt 2022 júniusában 16,36 százalékos átlagos kamatszint mellett tudtak felvenni a vállalkozások. Normális üzleti tervet nem igazán lehet két számjegyű hitelkamatok kitermelésével megalkotni. A fentiek miatt egyértelmű, hogy a forintalapú hitelezést 2023 első fél évében a (kamat)támogatott hitelek tartották meg, amelyek esetében a kondíciók hosszan fix kamatot határoznak meg. Ezt támasztja alá az, hogy a vállalkozások nem folyószámla jellegű forinthitelein belül az idén csúcsra jutott a fix hitelek aránya: az I. fél évben a forintkölcsönök 57, a tavaszi negyedévben a folyósítás 65 százaléka hosszan fix kamatozású volt – a támogatott kölcsönök ilyen kamatkondíciókkal futnak. Az elmúlt hónapok túlélését a nagyobb cégeknél a Baross Gábor Újraindítási Hitelprogram, a kisebb cégeknél a kamattámogatás mellett a Garantiqa garanciadíj-támogatással is bíró Széchenyi Kártya Max Plusz hitelkonstrukciói segítették. 

Előretörő devizahitelek

Azoknak a cégeknek, amelyeknek nincs lehetőségük arra, hogy a támogatott konstrukciókból részesüljenek, vagy azonfelül is finanszírozásra van szüksége, a devizahitelezés maradt a mentsvár. Az I. fél évben 977,6 milliárd forint értékű nem folyószámla jellegű devizahitelt vettek fel a vállalkozások, a forintfinanszírozás részaránya a 2021. I. félévi 84,6 és a tavalyi 70,1 százalékról 50,6 százalékra zuhant, s ha a Vodafone-finanszírozást le is vesszük az adatokból, akkor is 2016-ig kell visszamennünk, amíg olyan első fél évet találunk, amikor arányaiban magasabb volt a devizahitelek folyósítása.

A gondot az okozza, hogy a devizaforrást a bankok csak azoknak a cégeknek adhatnak, amelyeknek valamilyen devizabevételük van. Márpedig a hazai kis- és középvállalkozásoknak továbbra is csak kis része termel exportpiacokra, így ők el vannak zárva a fajlagosan olcsóbb finanszírozást nyújtó devizahitelektől – nem véletlen, hogy a devizahitelek több mint 90 százaléka 1 millió eurót (390 millió forintot meghaladó) kölcsönügylet volt az I. fél évben. A kkv-k számára a fentiek miatt nélkülözhetetlen az állami kamattámogatott hitelkonstrukciók folytatása a következő időszakban is.

(Borítókép: Máthé Zoltán / MTI)