Tíz éve nem látott ilyet a vállalati hitelpiac

Alaposan átalakították a vállalati hitelezést az állami hitelprogramok. A jegybank elérhető statisztikái szerint

Látszólagos paradoxon, hogy a hosszan fix törlesztést biztosító hitelek keresettsége épp azokban a hónapokban jut a csúcsra, amikor rekordmagas szintről tér vissza az infláció, ami miatt a jegybanki és így a hitelkamatok is az egekben vannak. Hiszen – gondolhatnánk – a fix törlesztőrészlettel a cégek a jelenlegi magas kamatszinteket égetik be a hitelszerződéseikbe hosszú távra. Ez azonban nincs így.

A fix hitelek aránya jelzi a változást

A hosszan fix vállalati forinthitelek előretörése ugyanis sokkal inkább azt jelzi, hogy a hazai vállalati hitelpiacot valóban az állami kamattámogatott hitelek uralják. A jegybanki statisztikából elsősorban a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram struktúrát átalakító szerepét lehet kiolvasni. A döntően a nagyvállalati körnek kiutalt pénzeknek köszönhetően az 1 millió eurónál (380 millió forintnál) nagyobb hitelek részaránya a II. negyedévben 65 százalékos volt a nem folyószámla-jellegű hitelcéllal folyósított összegen belül. Korábban a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) közleményben tudatta, hogy június végéig 2174 hitelkérelem érkezett a Baross Gábor-program keretében, a vállalkozások által igényelt 1231 milliárd forintnyi hitelnek 47 százaléka szolgál beruházási célokat. Ez az arány is számottevően magasabb, mint a „sima” hitelek esetében, ahol a likviditás fenntartását célzó hitelek részaránya akár 80 százalékos is lehet.

Az éven túli vállalati forinthitel-állomány ennek köszönhetően éves szinten 3,4 százalékkal bővülni tudott, s értéke meghaladta az 5000 milliárd forintot, miközben a változó kamatozású céges hitelállomány 16 százalékkal csökkent, és alig haladja meg a 351 milliárd forintot.

Kamatot vágott a Baross-hitelprogram

A Baross Gábor Hitelprogram másik hatása talán a fentieknél is szembetűnőbb. Az állam forrásbiztosítási támogatásával az Eximbank által meghirdetett kölcsön mélybe vágta a jegybanki statisztikákban szereplő kamatokat. A jegybank által közölt statisztika szerint

Sőt, a júniusban folyósított, 5 évnél hosszabb fix kamatozású hitelek átlagos kamatszintje már csak 5,7 százalék volt.

Utoljára a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által 2013 júniusában elindított Növekedési Hitelprogram (NHP) első fázisa alakította át ilyen drasztikusan a kamatszinteket. Akkor a kereskedelmi bankok a jegybanktól 0 százalékos kamatozás mellett kapott refinanszírozási keretet felhasználva maximum 2,5 százalékos kamatszinten nyújthattak kölcsönt a vállalkozásoknak. Az akkori program hatására egyrészt megjelentek a fix konstrukciók a piacon – addig a vállalati hitelek marginális része volt fixesített, ám a részarány néhány hónap alatt harmadára futott. Ennél is komolyabb hatást jelentett, hogy az MNB által elindított kamatcsökkentési ciklus hatásai a program révén megjelentek a vállalati hitelkamatokban is. A 2013 tavaszán általánosnak mondható 5-7 százalékos kamatszint a mostani helyzethez hasonló arányú csökkenéssel 3 százalék alá zuhant. Idővel ráadásul a piaci hitelek is lekövették a változást.

Sok szempontból most más a helyzet. Az akkori kamatszintek a belátható időhorizonton nem lesznek elérhetőek, hiszen teljesen más inflációs környezetben vagyunk, ám arra most is lehet remény, hogy jövőre – a pénzromlás mértékének csökkenésével – a piaci forinthitelek ismét megközelítsék a támogatott hitelkamatok mai szintjét, ami kigazdálkodható kamatszintet jelent.

Addig azonban szinte bizonyosan szükség lesz támogatott hitelekre – de közel sem biztos, hogy teljesen azonos feltételek mellett, mint történt eddig.

Beruházáscentrikus változások

Az elmúlt hónapokban a gazdasági válság hatásainak leküzdése érdekében szükség volt a túlélést biztosító folyószámla-jellegű hiteltermékek beruházási hitelekkel azonos szintű támogatására – a forintfolyószámlahitel-állomány éves szinten 19 százalékkal 1409 milliárd forintra nőtt. A lefelé tartó piaci kamatszintek mellett, az infláció mérséklődésével és így a vállalkozásokra nehezedő terhek csökkenésével ugyanakkor érdemes lehet elgondolkodni azon, hogy a jövőben érdemi, a GDP-bővülését sokkal jobban segítő, beruházási célú hitelek kapjanak komolyabb kamattámogatást.

A konstrukció sajátossága miatt a jegybanki kamatstatisztikákban nem látszik a másik, döntően kis- és középvállalkozásokra fókuszáló program, a Széchenyi Kártya Max+ hitelprogram kamatcsökkentő hatása, mivel itt nem olcsó forrást, hanem 9,5 százalékos kamattámogatást nyújt a kormányzat a vállalkozásoknak, emiatt a hitelek kamatát bruttó értéken nyilvántartó jegybanki statisztika ezt nem mutatja. Ugyanakkor a kkv-k számára a fizetendő kamat a mérvadó, és az, hogy július 31-ig közel 30 ezer kérelem került befogadásra, mintegy 1200 milliárd forint értékben, amelyből 600 milliárd forintra már le is szerződtek az érintett cégekkel. A hitelek 51 százaléka a legsérülékenyebb cégekhez, a mikrovállalkozásokhoz, 39 százaléka kis-, míg 10 százaléka a közepes méretű vállalkozásokhoz jutott el. Miután a kkv-szektor számára a válságok mindig is komolyabb kihívást jelentenek, nem csodálkozhatunk azon, hogy a Széchenyi Kártya Program hiteleinek háromnegyede forgóeszköz-finanszírozás volt.

A beruházási kedvet az érintett kkv-k esetében a tőkével jobban ellátott nagyvállalatokkal szemben az is segítheti, ha komolyabb mértékben támaszkodhatnak olcsó finanszírozásra. Épp ezért döntött úgy a kormány, hogy

augusztustól duplájára, 500 millió forintról 1 milliárd forintra emeli a Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ maximális hitelösszegét, s hasonló célból duplázza meg 400 millió forintra, valamint az eddig a hitelügyletek közel ötödét kitevő, termelőeszközök beszerzését segítő Széchenyi Lízingkonstrukcióban igényelhető hitelek maximális összegét.

Miközben a statisztikák szerint a válság hónapjaiban a Baross Gábor-program és a Széchenyi Kártya Program keretében a vállalkozásokhoz kerülő hitelek már eddig is 1,2 százalékponttal járultak hozzá a gazdasági növekedéshez, a megváltozó környezetben felerősödő, még jelentősebb beruházási fókusz tovább segítheti a vállalkozásokat terveik megvalósításában, a munkahelyek megőrzésében – s így a gazdasági növekedés felgyorsításához is hozzájárulnak.