Ennyi ideje maradt városi csokot igényelni – erre figyeljen!

Június második felében robbantotta a kormány a családpolitikai bombát, miszerint hozzányúl az elmúlt években jól ismert támogatásokhoz. Ennek értelmében a babaváró hitel összegét 10-ről 11 millió forintra növeli, de 2024. január 1-től csak azok a házaspárok vehetik fel a hitelt, ahol a feleség 30 év alatti. Azonban egyéves átmenetet szabtak: eszerint jövő januártól egy esztendőn át fennmarad a jogosultság a 30 és 40 év közötti nők számára a várandósság igazolása esetén.

Megváltoztatják a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) játékszabályait is. A kormány álláspontja szerint a program ma leginkább a kisebb településeken működik, a tapasztalatok alapján a nagyvárosokban a csok és az önrész mellé bankhitelt is fel kellett venni. A magas kamatok miatt azonban a bankhitelezés gyakorlatilag leállt, így a csok-igénylések száma jelentős mértékben csökkent. Erre reagálva a kormány úgy döntött,

„A csok-támogatás és -hitel – mint ahogy a babaváró is –, óriási teher volt a költségvetésen, valószínűleg elsődleges cél most ettől – legalább egy rövidebb időre – megszabadulni és levegőhöz jutni. Ha ez nem így volna, akkor a falusi csok igénylési feltételeiben is látnánk változást” – mondta az Indexnek Gergely Péter, a bizosdontes.hu pénzügyi szakértője.

Kidolgozás alatt

A városi csokot tehát jövőre már nem lehet a igénybe venni, de bevezetnek egy új otthonteremtési támogatási formát a családalapítás előtt álló városi lakosság számára.

„Rohamra vagy drasztikus emelkedésre nem számítok, de várhatóan növekszik majd a csok-igénylések száma” – válaszolt a szakértő azon kérdésünkre, mit hozhat az évből hátralévő négy hónap. Ugyanakkor – tette hozzá – a támogatási forma iránti igények növekedése nemcsak a csok kivezetése miatt borítékolható. Az okok mögött többek között a csökkenő infláció, az ingatlanárak stagnálása, néhány esetben csökkenése, továbbá a hitelkamatok konszolidálódása is meghúzódik, így ezen a fronton pozitívabb a hangulat, mint az év elején volt.

„Nehéz megmondani, hogy mi lehet a kormány célja vagy preferenciája, figyelembe véve, hogy a falusi csok igénylési feltételei a jövő évben sem változnak” – mondta Gergely Péter, aki jó ötletnek tartaná a támogatott hitel – némi limittel történő – előtérbe helyezését a vissza nem térítendő támogatással szemben, még abban az esetben is, ha a kormány nem szándékozik változtatni a támogatottak körén.

Ilyen megoldás lehet szerinte, ha „csak” a futamidő első 5 évében nyújtanak kamattámogatást – például évente csökkenő mértékben.

Érdemes jól időzíteni

Elég-e pusztán a kérelmet beadni december 31-ig, úgy, hogy az igénylés véglegesítése ezt követően fut ki, vagy a teljes igénylési folyamatnak végbe kell mennie év végéig? – tettük fel a kérdést.

A szakértő rámutat:

„Más kérdés, hogy a bankok miként állnak majd a hiánypótlásokhoz, itt általában könnyen ki lehet csúszni a határidőkből az utolsó pillanatos igénylésekkel. Ezért úgy érdemes időzíteni az igénylést, hogy a hiánypótlással együtt beleférjenek a határidőbe, hiszen annak mindig van egy elhúzódó hatása – tette hozzá.

Nem nagy érvágás a kivezetése, vagy mégis?

A szociológusok szerint a csok támogatás nem tudta érdemben befolyásolni a demográfiai folyamatokat, a konstrukció nincs érdemi hatással a családalapítási kedvre, ezért bizonyos szempontból nem olyan nagy érvágás a megszűnése – mondta Gergely Péter. Inkább az életkörülmények javításában volt szerepe, a több gyermeket nevelők a magasabb összeg miatt új lakásokba költöztek, amit egyébként nem tettek volna meg. A válság alatt viszont felértékelődött a szerepe, mert a kamatok elszállása miatt fontossá vált a hitelköltség-csökkentés szempontjából, ezen a szemüvegen keresztül tehát valamilyen szinten mégis érvágás a kivezetése – tette hozzá.

Azonban ebben a formában nem igazán volt hatékony, illetve mivel az összegek 2016 óta változatlanok, a lakásárak viszont dinamikusan emelkedtek, nagymértékben elinflálódott a támogatás. A dolog húzóereje eddig is a csok-hitel volt, de annak az összegét sem igazították ki – hangsúlyozta.

Ilyen lakásárak és hitelkamatok mellett valamilyen támogatásra biztosan szükség van. Csok és babaváró nélkül még sokkal rosszabb állapotban lenne a lakáshitelpiac

– szögezte le.

Gergely Péter megjegyezte: a csoknak ingatlanfelújítási szempontból nincs funkciója, hiszen erre a célra nem használható. Ettől függetlenül a magyarországi lakások rossz állapotban vannak, a felújítási kedvet az otthonfelújítási támogatás megszűnése is visszavetette volna, amennyiben az energiaár-emelkedés nem kényszerítette volna ki a korszerűsítést.

„Az ingatlanvásárlással jelenleg nem elsősorban a csok megszűnése miatt várnak, a magyarázat a recesszióban keresendő. És bár az év végéig még kihasználhatják a támogatást, ám ez összességében sovány vigasz 8-10 százalékos kamatszintek időszakában” – mondta.

A bűvös hatos

A bankok akkor számítanak a jelenleginél jóval több hitelkihelyezésre, ha a kamatszint maximum 6 százalék. A szakértő meglátása szerint költségvetés-kímélőbb támogatási forma lehet, ha az állami támogatást az említett 6 százalék feletti részre érvényesítik. Vagyis a kamatterhet 6 százalékig az ügyfél viseli, az e feletti rész költségét azonban az állam átvállalja.

Talán azért is vár a kormány az új program kihirdetésével, mert az év végére a pénzpiaci kamatok 6 százalék körülire történő mérséklődését várják, ezáltal az államnak minimális támogatással kell beszállni a finanszírozásba

– mutat rá Gergely Péter, aki ezenfelül jó ötletnek tartaná a csok-támogatás és -hitel felhasználásának ingatlanfelújításra történő kiterjesztését, mivel „ezen a téren továbbra is nagy az űr”.

A szakértő emellett egy jelenleg is élő, ám kevésbé ismert támogatási formára is felhívta a figyelmet. Az otthonteremtési kamattámogatott hitelek – bár többször átvariálták – jelenleg az első 5 évben biztosítanak kamattámogatást, amennyiben a hitelkamat 6 százalék fölé kúszna – mint ahogy jelenleg ilyen korszakot élünk.

Így teljesített eddig a csok

A tavaly október-decemberi időszakban is a falusi csok adta a teljes negyedéves támogatás felét, vagyis a legnagyobb volumenű támogatásnak számított.

„Az ingatlanárak településfajták közötti eltérése miatt a falusi csok, valamint a hozzá kapcsolódó hitel nagyobb részt képvisel egy ingatlan vételárában. Ez azonban nem feltétlenül jelenti, hogy népszerűbb lenne a támogatásnak ez a fajtája, inkább csak azt, hogy jobban megérte kihasználni, mert kevesebb piaci lakáshitellel kellett kiegészíteni” – jelezte a szakértő.

2023 első negyedévében az ingatlan-adásvételek száma országos viszonylatban is jelentősen esett, ám azokon a településeken, ahol a falusi csok elérhető volt, kevésbé. Itt 32 százalékkal csökkent az adásvételek száma, míg Budapesten 52, a megyei jogú városokban 49, a többi városban 36, az egyéb községekben pedig 56 százalékkal.

A lakáshitelezés visszaesésével a támogatott lakáshitelek folyósítása is visszaesett – utóbbiak teljes hitelpiacon belüli aránya is csökkent. „Látható egy kiugrás a hitelekben a ZOP- (Zöld Otthon Program) hitel miatt, 2022. március–április–májusban a folyósított lakáscélú hiteleknek nagyjából a fele valamilyen kamattámogatott lakáshitel volt. A magas arány valószínűleg a zöldhitelnek volt köszönhető, mivel ahhoz kamatmentesen lehetett csok-hitelt igényelni. Ez az arány aztán fokozatosan csúszott lefelé a zöldhitel kifutása után, és nagyjából mostanra tért vissza a zöldhitel előtti szintekre. 2023 áprilisában 20,11 százalék, májusban 19,77 százalék, júniusban pedig 19,20 százalék volt a kamattámogatott hitelek aránya úgy, hogy májusban és júniusban kismértékben nőtt a folyósított hitelek összege – nagyjából változatlan hitelköltség mellett. Vagyis csökkenő tendencia figyelhető meg az arányokban, ezen változtathat júliustól a csok részleges kivezetése.

Valójában az látszik, hogy a 2022 második negyedévében kezdődött visszaesés alatt magas volt a támogatott hitelek aránya a korábbiakhoz képest. (Azok is kihasználhatták a csok-hitelt, akik ezt korábban az egyébként is alacsony kamatok mellett nem választották volna, például mert nem akarták vállalni a 10 éves ottlakási kötelezettséget.)

„Ami a felhasználást illeti, 2022 decemberéig a 2 gyermeket nevelők 76 százaléka használt lakást vásárolt a csok-hitellel, a 3 vagy több gyermeket nevelők 78 százaléka pedig új lakás építésére vagy vásárlására költötte. Utóbbi magyarázata, hogy új ingatlan esetén az igényelhető hitel összege, valamint az arra kapott támogatás is magasabb” – mondta Gergely Péter.

Aki tudja, kombinálja

A támogatott konstrukciók jelentős súlyt képviselnek a lakossági hitelekben – szögezte le a szakértő. Az MNB jelentése szerint 2022 negyedik negyedévében mintegy 46 milliárd forint értékű hitelt (az összes lakáshitel 31 százalékát) folyósítottak a csokhoz kapcsolódóan, ennek 37 százaléka piaci hitel volt – vagyis sokan kötik össze a csokot piaci hitellel is. (A tavalyi negyedik negyedévben továbbra is a falusi csok volt a legnagyobb volumenű támogatás, a teljes támogatási volumen felét adta.)

A babaváró állománya a teljes lakossági hitelállomány 19,5 százalékát tette ki 2022 decemberében. A babavárót igénylők nagyjából háromnegyede legalább részben lakáscélra fordította a hitelt, az igénylők enélkül – tehát más forrásból – nem valósították volna meg a hitelcéljaikat – olvasható ki a statisztikákból.

A babaváró önerőként használható lakáshitelekhez, illetve csok-hitelhez is, amit minden bizonnyal sokan ki is használnak.

Teljesen érthető, hogy aki tudja, kombinálja és kimatekozza, hogy a csok-támogatás, a csok-hitel, a babaváró, illetve piaci hitel rendelkezésre álló kombinációiból melyikkel jár a legjobban, a magas ingatlanárak miatt pedig ki is maxolják a lehetőségeket

– emelte ki a szakértő hozzátéve: a csok-támogatás azért is fontos, mert az azt igénylők mentesülnek a 4 százalékos vagyonszerzési illeték befizetése alól.

(Borítókép: Oláh Tibor / MTI)