A szankciók lassú méregként terítik le Oroszországot

A foltozás – vészhelyzeti kamatemelés – azonban nem tudja elrejteni az orosz gazdaság szívében rejlő dilemmát: hogyan lehet finanszírozni a hadsereget úgy, hogy eközben nem ássák alá a nemzeti valutát, és nem fűtik túl a gazdaságot maró és politikailag kínos inflációval. A portál szerint

Az AP megjegyzi, a legfontosabb gazdasági mutatók is normális tartományban mozognak. A munkanélküliség alacsony, a gazdasági növekedés jobb, mint amire sokan számítottak, az infláció pedig orosz viszonylatban mérsékelt – júliusban 4 százalék volt –, bár a korlátozott jövedelműek számára húzós.

Továbbá arról is írnak, hogy a külföldi utazás fájdalmasan drága, a vízum- és repülőtéri tilalmak pedig korlátozzák, bár a gazdagok, mint mindig, most is boldogulnak, a szerényebb jövedelműek pedig eleve nem engedhették meg maguknak.

Szigorú intézkedéseket eszközölt a Kreml

Ami a rubelre nehezedő nyomást illeti, Oroszország, a világ egyik legnagyobb olajszállítója a nyugati szankciók miatt kevesebbet keres az olaj eladásából. Ez csökkenti az ország kereskedelmi többletét a világ többi részével szemben, mert az orosz emberek és vállalatok is több terméket vásárolnak külföldről.

Az orosz valuta rég nem látott mélységben találta magát – augusztus 14-én 100 rubel alá süllyedt a dollár, ami lélektanilag is komoly mélypontnak számított. Ez arra késztette a központi bankot, hogy nagy, 3,5 százalékpontos sürgősségi kamatemelést hajtson végre, amelynek célja a helyi importkereslet hűtése volt. A valuta a kamatemelést követő napokban 92-re emelkedett a dollárhoz képest, de azóta folyamatosan csökkent; kedden 95,5 dolláron kereskedtek vele.

Lassú méreg terítheti le Oroszországot

Az olajbevételeknek köszönhetően a kormány elhanyagolható adóssággal és robusztus tartalékokkal rendelkezik, bár ennek a készletnek körülbelül a felét a szankciók miatt befagyasztották.

Hosszabb távon azonban az orosz gazdaság a szankciók és Putyin háborús kiadásai miatt »lassú égés« előtt áll

– mondta Robin Brooks, a Nemzetközi Pénzügyi Intézet vezető közgazdásza.

Brooks szerint a dilemmát az okozza, hogy a háborúra sok pénz megy el, de nem világos, hogyan lehet kiegyenlíteni „a számlát” a készpénzszükséglet és a kamatemelés között, úgy, hogy ne csússzon ki Putyin kezéből az irányítás. „Véleményem szerint sehogy” – mondja Brooks.

„Hosszabb távon Putyin döntései aláássák a gazdasági növekedést”

A helyzetet az sem segíti, hogy az orosz olajra nyugati tilalmak és árkorlátozás vonatkoznak, amelyeket a G7 szabott ki a más nemzeteknek történő eladásokra. A G7 sokkal nehezebbé teheti ezt a kompromisszumot Putyin számára azzal, hogy az árplafont 60 dollárról 50 dollárra mérsékli, csökkentve ezzel Oroszország olajbevételét – véli a közgazdász.

Rövid távon a rubel árfolyamának csökkenése nem annak a jele, hogy Oroszország egy nagyobb pénzügyi válságba kerülne

– mondta Chris Weafer, a Macro Advisory Partners tanácsadó cég vezérigazgatója és orosz gazdasági elemzője.

Mivel nincs külföldi befektetés a valutában, a Kreml egyszerűen azzal tudja befolyásolni az árfolyamot, hogy az államilag ellenőrzött exportőröknek megmondja, mikor adjanak el devizát rubelért – mondta Weafer Ráadásul az orosz olaj árai az utóbbi időben emelkedtek, ami csökkentette a kedvezményeket, amelyeket az indiai és kínai vásárlóknak kellett biztosítania.

Hosszabb távon Putyin döntései aláássák a gazdasági növekedést, és még nagyobb hosszú távú feszültséget jelentenek a rubelre

– mondja Janis Kluge, a berlini Német Nemzetközi és Biztonsági Ügyek Intézetének orosz gazdasági szakértője. A komplex áruk előállításához szükséges külföldi befektetések nélkül Oroszország kevesebbet termel abból, amire szüksége van saját forrásból, és többet fog importálni.

Ez pedig azt fogja jelenteni, hogy a jövőben az orosz állampolgárok nem fogják tudni ugyanazt a szintet, ugyanazt az életstílust megengedni maguknak, mint az elmúlt években

– mondta Kluge.