Míg van sör a korsóban, nagy baj nem lehet

„A magyar sörkultúra ma már sokkal több egy fűnyírósörnél vagy egy könnyed lágernél” – mondta a kedden kezdődött és vasárnapig tartó 7. Belvárosi Sörfesztivál főszervezője, Kurucz Dániel. A szakember piaci tapasztalata alapján évről évre nő a kézműves sörök népszerűsége Magyarországon, egyre „sörtudatosabbak” a fogyasztók, az ízesített sörök és IPA-k népszerűsége töretlen, egyúttal mind többen vásárolnak prémiumminőségű termékeket. A hat nap alatt az érdeklődők több mint 250-féle sörrel, a legjobb magyar főzdék kézműves különlegességeivel és nemzetközi márkák remekeivel találkozhatnak a Szabadság téren.

Hol van a sör?

Az esemény mögött már második éve a magas színvonalú hazai sörkultúrát felkaroló SPAR Magyarország áll fő támogatóként, melynek elnök-ügyvezető igazgatója, Heiszler Gabriella egy érdekes anekdotával támasztotta alá a folyékony kenyér töretlen népszerűségét. Néhány évvel ezelőtt az osztrák tulajdonú kiskereskedelmi lánc felsővezetői látogattak el Budapestre, és bár egy nagy presztízsű borfesztivál vendégei voltak, az első kérdésük az volt, hol van a sör. Komolyra fordítva a szót, az áruházlánc vezetője elmondta: a sörös kínálatuk 75 százalékát azok a hazai és nemzetközi, mainstream nagyüzemi tételek alkotják, amelyeket jellemzően keresnek a vásárlók egy szuper- vagy hipermarket polcain, a fennmaradó egynegyed rész viszont a kézműves és kraft sörkülönlegességeké.

A fesztivál nyitányán Gyenge Zsolt, a Kisüzemi Sörfőzdék Országos Egyesületének (KSE) elnöke arról beszélt, hogy az energiabomba becsapódása miatt a sörfőzdék nehéz időszakon vannak túl. Mintegy 10-15 százalékuk átmenetileg vagy akár végleg bezárt a nem ritkán nyolc-tízszeres rezsiszámlák terhétől megroppanva, olyan piaci szereplők is bajban vannak, amelyekről ezt aligha feltételezte volna bárki is. Nagyjából 100 számottevő hazai kisüzemi sörfőzdével kalkulálhatunk, így a 10-15 nemcsak százalék, hanem nagyjából a darabszám is. Vannak olyan főzdék is, amelyeknél ugyancsak nem túl rózsás a helyzet, de nem dobják be a törölközőt, inkább szépen-csendben befektetőt keresnek a folytatás reményében. Három menekülőutat említett: a saját vendéglátó-hálózat kialakítását, amire a Covid-válságból felállva ma már újra lehet építeni, továbbá a kiskereskedelmi láncok irányába történő beszállítói kapcsolatok megerősítését, valamint a sörfesztiválokon való aktív jelenlétet.

Évtizedes probléma a piacszerzés

A KSE elnöke kitért arra is, hogy piacra jutásuk a nagy sörgyárak árnyékában évtizedes probléma, nemtetszésének adott hangot, hogy a köznyelvben leginkább csak sörtörvényként hivatkozott, a kereskedelemről szóló 2005-ös törvény három évvel ezelőtti módosítása nem hozott érdemi áttörést az utóbbi időszakban.

Példaként a cseh vendégcsapok rendszerét hozta fel: ahol 6-8-féle hordós sör is elérhető, ott legalább egy közülük rendre kézműves tétel. Emlékezhetünk, márciusban új front nyílt a sörháborúban, amikor a Kisüzemi Sörfőzdék Országos Egyesülete a Csíki Sörrel karöltve nekiment a Gazdasági Versenyhivatalnak, a kemény hangnem és az erős üzenetek ugyanakkor nem vezettek eredményre.

Borús vagy fényes a jövő?

Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója nem vette fel a finoman, de ezúttal is elédobott „kisüzemi-nagyüzemi kesztyűt”, a sörszövetség által képviselt öt nagy gyártó (Borsodi, Dreher, Heineken Hungária, Carlsberg, illetve a nem tag, de adatközléssel a szervezet munkáját segítő Pécsi Sörfőzde) nyomán ugyanakkor sokatmondó adatokat osztott meg. „A termelés alapján borús a jövő, a fogyasztói igények mentén viszont fényesen is alakulhat” – jelentette ki.

S hogy sok vagy kevés 700 ezer hekto? Kevésnek bizony első hallásra sem tűnik. Viszonyításképp tavaly 6,463 millió hektoliter sört értékesített együttesen a top 5 szereplő. Bár ez a mennyiség 1,3 százalékkal felülmúlja az egy évvel korábbit, 3,4 százalékkal továbbra is elmarad a Covid-válság előtti, 2019-es csúcsév 6,682 millió hektós teljesítményétől.

Hasonlóan meghatározó trend, hogy az alkoholmentes sörök piaca immár ötödik éve bővül, a 2023. január–júliusi időszakban 12 százalékos volt a gyarapodás mértéke.

Kántor Sándor szerint amellett sem mehetünk el szó nélkül, hogy az idei első fél évben az élelmiszer-infláció 40 százalék fölé kúszott, miközben a sör drágulása megállt 20 százaléknál. Márpedig a szuperprémium sörök nem éppen a legolcsóbbak, de a jelek szerint a tavalyi árcéduláknál ötödével drágábban is fennmaradt irántuk a kereslet. Ugyanígy az alkoholmentes sörök egyre több fogyasztási alkalmat töltenek meg tartalommal, az „iszik vagy vezet” típusú kérdésen túl sokan a nyári melegben szénsavas üdítő vagy ásványvíz mellett vagy éppen helyett is számítanak rá, szomjoltóként.

Szavazni lehetett a fesztivál sörére

Visszatérve az apropóra, a Belvárosi Sörfesztiválra, az esemény hivatalos söre, a Festival Hippie IPA. Idén is a sörrajongók ízlése és elvárásai alapján született meg ez az aranyszínű, frissítően gyümölcsös, telt ízű finomság, amelyhez ezúttal sabro-mosaic-amarillo komlókombinációt használtak, hogy laza, mégis izgalmas, trópusi gyümölcsös íz- és illategyüttest hozzanak létre. Az idei fesztivál hivatalos sörét, az 5,6 százalékos nyári IPA-t – amelyről korábban szavazhattak az érdeklődök, kiválasztva az általuk elvárt ízjegyeket – dobozos változatban és csapolva is elérhetik a sörkedvelők.

(Borítókép: Mohai Balázs / MTI)