Megtudtuk, mi áll valójában a kormányzati csodafegyver mögött

A kezdeti szakaszban arra fókuszáltunk, hogy minél jobban megismerjük az állampolgárok vásárlási szokásait – idézte fel az Indexnek Baján Gergely, a termékfejlesztésért felelős csapat vezetője. Elárulta: szekunder kutatásokat, kereseti és költési statisztikákat vizsgáltak, amelyek alapján körvonalazódott, hogy kik lehetnek a jellemző interjúalanyok a kvalitatív felhasználókutatás során.

Mint ismert, az online árfigyelő létrehozását Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke javasolta az élelmiszeripari szektorban folytatott gyorsított ágazati vizsgálatok tapasztalatai alapján. A javaslatot Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter felkarolta, majd a jogi előkészítés után a rendszer tényleges fejlesztése a május eleji kormánydöntést követően gyorsult fel.

Többféle vásárlótípust azonosítottak

Az előzetes felhasználókutatás során kiderült, hogy egyes vásárlók több boltba, akár három-négybe is hajlandóak elmenni a nagybevásárlás során, továbbá hetente akár többször is bevásárolnak – ismertette Baján Gergely. Napi szinten figyelik az akciókat, és a fiatalabbak is lapozgatják az akciós újságokat. Több interjúalany is elmondása szerint úgy készül fel a nagybevásárlásra, hogy átolvassa az összes nagyáruház újságját, és kijegyzeteli, hogy hol mit érdemes megvenni.

A fejlesztők kutatásai alapján három fő élethelyzet rajzolódott ki, amelyben az árfigyelő az állampolgárok segítségére lehet.

1. Egyrészt a napi rutin része, hogy figyelik az akciókat a jó ajánlatok felkutatásáért.
2. Másrészt akkor kezdenek el keresgélni, amikor fogyóban van valamilyen élelmiszer az otthonukban: rákeresnek, hogy hol a legolcsóbb a termék, ahol nagy tételben be tudnak belőle vásárolni.
3. Végül a nagybevásárlás közeledtével böngészik a kategóriákat azért, hogy képet kapjanak arról, mi hol mennyibe kerül.

Ezt a folyamatot jelentősen megkönnyíti az árfigyelő, amely felhasználóbarát felületként fokozza az átláthatóságot, ráadásul arra készteti az áruházláncokat, hogy egyre kedvezőbb áron kínálják termékeiket.

„Csak ezt követően kezdtünk képernyőterveket rajzolni és funkciókban gondolkodni” – emelte ki Baján Gergely. Továbbá hangsúlyozta, hogy a felhasználókutatás nem állt meg a projekt kezdeti szakaszában: azóta is folyamatosan bővítjük a tudásunkat a vásárlók szokásairól.

A rendszer technológiai háttere

Az IdomSoft Zrt. termékfejlesztési csapatának vezetője rámutatott: az árfigyelő fejlesztésénél törekedtek arra, hogy kövessék az iparági sztenderdeket, és modern technológiai megoldásokat alkalmazzanak, a keretrendszerektől kezdve a felhőalapú üzemeltetésig bezárólag. Az Indexnek elmondta: fontos szempont volt, hogy az árfigyelő mobil eszközökön is tökéletesen használható legyen, ugyanis kiderült, az emberek leginkább a telefonjukat használják bevásárlástervezésre.

Baján Gergely azt is felidézte, hogy már a fejlesztés kezdetén megvizsgáltak több külföldi rendszert. Romániában és Görögországban léteznek hasonló állami szolgáltatások, de az Egyesült Királyságban is működik legalább négy hasonló élelmiszerár-összehasonlító oldal. Azt is megnézték, hogy a hasonló külföldi szolgáltatásoknak mekkora a látogatottságuk, és milyen életkorú felhasználók keresik fel. Ez sokat segített szűkíteni a célközönséget.

Így fejlesztették az online árfigyelőt

„A rendelkezésre álló idő rövidsége miatt az árfigyelő fejlesztése mindenképp különleges volt” – hangsúlyozta Baján Gergely. Kevesebb mint két hónapba kellett belesűrítenünk

• a kutatást,
• a felületi és technológiai tervezést,
• a tesztelést
• és az infrastruktúra kialakítását,
• sőt még a jogi háttér megteremtését is. 

Nem árt megjegyezni, hogy más projekteknél önmagában a tesztelés igényel ennyi időt. A termékfejlesztési csapat vezetője az Indexnek elmondta: amint elindult a fejlesztés, apró, önmagukban is értékes feladatokra bontották a funkciókat. „Ezt hívják inkrementális fejlesztésnek, amelynek az a célja, hogy a fejlesztési folyamat minden pillanatában potenciálisan élesíthető legyen a termék” – engedett betekintést a rendszer fejlesztésébe a szakember.

Míg általában egy-kéthetes fejlesztési szakaszokban dolgoznak, itt sokkal rövidebb, kétnapos iterációkra rendezkedtek be, ami jóval szigorúbb menetrendet és szorosabb együttműködést követel meg a fejlesztőcsapat tagjaitól. „Az első nap reggelén megnézzük közösen, hogy az előző két napban elkészült funkciók mennyire fedik azt, ahogyan elképzeltük azokat a tervek alapján. Ezután a visszajelzéseket beépítjük a feladatlistába, majd megtervezzük a következő két nap feladatait. Így haladunk az újabb és újabb fejlesztésekkel” – árulta el Baján.

Tapasztalatok összegzése

Az árfigyelőt az elmúlt két hónapban már csaknem 1,2 millió egyedi látogató kereste fel, túlnyomórészt nagyvárosokban;

• Budapesten,
• Debrecenben,
• Szegeden,
• Miskolcon,
• Pécsen
• és Győrben,

főként okostelefonon veszik igénybe a szolgáltatást. Jelenleg a leggyakrabban keresett áruk között a tartós élelmiszerek (tej, liszt, cukor, olaj), a csirkemell, a tojás, a sajt és a burgonya szerepelnek.

A látogatók átlagosan majd 4 percet töltenek el az oldal böngészésével, és 7-8 oldalt tekintenek meg, míg az úgynevezett visszafordulási arány (bounce rate) mindössze 20–25 százalék között alakul, ami szintén a felhasználók aktivitásáról tanúskodik. A hasonló magyar és külföldi szolgáltatások látogatottságához viszonyítva ezeket biztató eredményeknek tartja a lapunknak nyilatkozó fejlesztő.

Kapocs a munkacsoport és az áruházláncok között

A Gazdasági Versenyhivatallal és a Gazdaságfejlesztési Minisztériummal is jó együttműködést alakítottak ki Baján Gergelyék, hetente mutatták be a felület aktuális állapotát, így ők is hamar visszajelzést tudtak adni arról, hogy a weboldal mennyire felel meg a tágabb, jogi és gazdasági elvárásoknak. Kijelentette, hogy a fejlesztés sikeréhez elengedhetetlen volt a napi szintű egyeztetés az érintett kiskereskedelmi cégekkel is, hiszen a saját üzleti és termékeikkel kapcsolatos logikákat, valamint a vállalatirányítási rendszerüket ők ismerik a legjobban. Az adatszolgáltatási struktúrát úgy lehetett a leghatékonyabban és eredményesen kialakítani, hogy velük együtt dolgozták ki az adatsémát és az adatszolgáltatás menetét.

„A közös munka az árfigyelő indulását követően sem állt meg” – húzta alá Baján Gergely. A GVH-val és GFM-mel rendszeresen egyeztetik az aktuális feladatokat és a jövőbeli irányokat, ugyanígy a kiskereskedelmi láncokkal is folyamatosan tartják a kapcsolatot.

Nemet kell mondani a kalózappokra

Néhány hete az árfigyelőre kísértetiesen hasonlító kalózapplikációk jelentek meg a népszerű alkalmazásáruházakban. A GVH éles hangú közleményben hívta fel a veszélyre a figyelmet. Baján Gergely ehhez annyit tett hozzá, hogy a felhasználókra leginkább az adathalászat jelenthet veszélyt: az ilyen kalózapplikációk tartalmazhatnak rosszindulatú kódokat, vírusokat, amelyekkel a csalók illetéktelenül gyűjthetnek érzékeny információkat. A nem hivatalos alkalmazások emellett megtévesztő, nem valós adatokat tartalmazhatnak, jelen esetben például a termékek árairól vagy fellelhetőségéről.

Fontos körülmény, hogy a július végén felbukkant másolatok jogosulatlanul használták az árfigyelő arculati elemeit, így mindenképpen alkalmasak voltak a felhasználók félrevezetésére – figyelmeztetett a szakember. Hozzátette, hogy az árfigyelőnek jelenleg még nincs hivatalos mobilalkalmazása, böngészőn keresztül ugyanakkor kényelmesen használható mobilokon is. Mivel a mérések szerint leginkább okostelefonon használják a szolgáltatást, a mobilos megjelenítésre továbbra is kiemelt figyelmet fordítanak. 

Merre tovább árfigyelő?

„Az élesítés óta gyűjtjük a felhasználói visszajelzéseket, és folyamatosan dolgozunk azon, hogy a felhasználói élmény egyre jobb legyen” – szögezte le lapunknak az IdomSoft Zrt. termékfejlesztési csapatának vezetője. A napokban sikeresen élesítették a bevásárlólista-funkciót, amellyel üzletenként külön-külön listákat hozhatnak létre a felhasználók. Továbbá már lehetőség van a találatok manuális, egyéni szempontok alapján történő rendezésére is. „Emellett készül a boltszűrő, amellyel leszűkíthetjük, hogy épp mely üzletek termékeit szeretnénk megnézni” – bocsátotta előre Baján Gergely, megjegyezve, hogy egész évben várhatóak új fejlesztések.

(Borítókép: Getty Images)