Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Az MTI-nek eljuttatott közleményben kiemelték: az MNB stratégiai célja, hogy 2030-ra a tranzakciók kétharmada elektronikusan történjen.
A jegybank az Azonnali Fizetési Rendszert (AFR) 2020. március 2-án indította el, célja a hazai pénzforgalom hatékonyságának növelése, a fizetési piac és a magyar gazdaság versenyképességének javítása – idézték fel.
Az azonnal teljesülő átutalások összeghatárának a megnövelése húszmillió forintra a rendszer második fejlesztési stádiumának első lépése
– tették hozzá.
Mint kiderült, az azonnali fizetési ökoszisztéma továbbfejlesztésének (AFR 2.0) részleteit a pénzforgalom lebonyolításáról szóló rendelet módosítása írta elő.
A rendelet értelmében 2024-ben további változások lépnek majd életbe: ezek az egységes adatbeviteli módokra, úgymint a QR-kód, a deeplink és az NFC olvasási képességére vonatkoznak, valamint előírja a szolgáltatóknak, hogy biztosítsák a fizetési kérelem fogadását az ügyfeleik számára. További szabályozás, hogy az azonnali fizetési tranzakciók teljesüléséről a szolgáltatók minden esetben megfelelő módon tájékoztassák ügyfeleiket.
Az MNB egységes arculati elemeket és kézikönyvet készített, amely iránymutatás az azonnali fizetésre épülő szolgáltatást kínáló piaci szereplőknek – olvasható az MNB közleményében.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
