Minden második magyar szerint rosszak voltak az ársapkák
További Gazdaság cikkek
- Lázár János 600 milliárd forintos vasútépítési fejlesztésről számolt be
- Közeleg a határidő, megjelent a tervezet
- Megszületett a nagy megállapodás, évekre előre rögzítették, hogyan nőnek a bérek
- Ez sokaknak fájni fog: tízszeresére emelik a parkolás díját az egyik kerületben
- Kétéves mélyponton a magyar deviza
A kormány 2021 őszén döntött az egyes alapvető élelmiszerekre vonatkozó ársapkák bevezetéséről. Az Idea Intézet 2023. nyár közepén végzett felmérésében vizsgálta az intézkedéssel kapcsolatos lakossági véleményeket. A kutatás adatfelvételi időszakában e szabályozások még érvényben voltak, de széles körben ismert volt már, hogy augusztustól megszűnnek majd.
A hazai felnőtt népesség tagjai ekkor már több mint másfél éves tapasztalattal rendelkeztek az ársapkák hétköznapokra gyakorolt hatásairól. A 2023-as év második felére az ársapka-intézkedések széles körben ismertek voltak, a hazai felnőttek túlnyomó többsége hallott már róluk (81 százalék). A döntő többség úgy gondolta, hogy többé-kevésbé tisztában van ennek az intézkedésnek a jelentésével és azzal is, hogy augusztus elsejétől megszűnik.
Az ársapkák kivezetésével kapcsolatos kormányzati döntés összhangban állt az intézkedésekkel kapcsolatban 2023. nyár közepére kialakult lakossági véleményekkel. Határozott, domináns, többségi álláspontról ugyan nem lehet beszélni,
de nyár közepére mindenképpen többen voltak azok, akik az ország gazdasági helyzete szempontjából inkább rossz vagy kifejezetten rossz döntésnek tartották az ársapkák bevezetését (46 százalék), mint azok, akik pozitívan vélekedtek erről (26 százalék).
Az is biztos ugyanakkor, hogy
az ársapkák jól érzékelhető népszerűtlensége a Fidesz–KDNP-szavazók véleményét nem befolyásolta, döntő többségük az ársapkák bevezetéséről 2023 nyarán is pozitívan vélekedett.
Az egyes alapvető élelmiszerek árstopszabályozása, annak gazdasági létjogosultsága, használata, rövid és hosszabb távú hatása közgazdászok között is vitatott. Így talán az is természetesnek mondható, hogy a hazai felnőtt lakosság piaci folyamatok szabadságára, az állami beavatkozás szükségességére vonatkozó véleménye nem igazán tűnik következetesnek – állapította meg az intézet.
Miközben az intézkedés hatálybalépése előtti utolsó időszakban a felnőtt népesség kicsivel több mint fele támogatta az élelmiszer-ársapkák megszüntetését (52 százalék), majdnem ugyanennyien egyetértettek azzal is, hogy augusztustól a korábban árstopkorlátozás alá eső élelmiszerekre is kiterjed a kötelező akciózás (47 százalék).