Az építőipar karbonsemlegesítését szorgalmazza az ENSZ
További Gazdaság cikkek
- A nagy ingatlanpiaci dilemma: megzabolázhatók-e az elszabadult árak?
- Havi egymillió forintos fizetéssel csábítanának dolgozókat a budapesti karácsonyi vásárra
- Nyitott a munkahelyváltásra a fehérgalléros dolgozók többsége
- Visszavonta a Mol minősítését a Moody's
- Felolvasták Nagy Mártonnak, melyek most a legnagyobb problémák a vállalkozók szerint
„Az építőiparnak csökkentenie kell a felhasznált új beton mennyiségét, a jövőben pedig fokozatosan visszaszorul a beton alkalmazása” – közölte az AFP francia hírügynökségnek adott telefoninterjúban Anna Dyson, a jelentés társszerzője, a Yale amerikai egyetem ökoszisztéma-központjának igazgatója.
A kutatók szerint 2020 és 2060 között a világ építkezésein felére kellene csökkennie a beton részarányának ahhoz, hogy az építőipar karbonsemlegesítése hatékony legyen
– mutat rá az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) a Yale Egyetemmel és a világ mintegy hatvan kutatójával és építészével együttműködve készült jelentése.
Mint írták, a megmaradó betonnak pedig újrahasznosított – újra beépített – vagy alacsony karbontartalmú cementből kellene készülnie, ha az emberiség meg akarja állítani a Föld felmelegedését.
Jelenleg az építőipar a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó ágazat a maga 37 százalékával
– mutat rá a jelentés.
Az MTI úgy írja, az építőanyagok korábban korántsem jártak annyi szén-dioxid-kibocsátással, mint most az acél, az alumínium, az üveg, a műanyag vagy a beton. A XX. század közepéig az építőanyagok többnyire megújuló – biológiai vagy organikus – és főként helyi alapanyagokból készültek (fa, kő, illetve mezőgazdasági melléktermékek, mint a szalma vagy a juta).
Anna Dyson hangsúlyozta:
az építőipar csak néhány évtizede használ bányászati folyamatokból eredő, mérgező és nem megújuló anyagokat.
Ma a beton, az acél és az alumínium együttesen a világ szén-dioxid-kibocsátásának 23 százalékát teszi ki – áll a jelentésben.
„Az építőiparnak feltétlenül együtt kell működnie az erdészettel és a mezőgazdasággal, hogy együtt kezeljék a fa- és biomasszaforrásokat és a jövő városainak építőanyagait” – hangsúlyozta Anna Dyson.
Hozzátette, egyfajta forradalomra van szükség, hogy megszüntessük a szén-dioxid-kibocsátást az építkezésben, és könnyebb anyagokból építkezzünk.
Dyson arról is beszélt, hogy az anyagok újrahasznosításával el kell kerülni a hulladék keletkezését, és lehetőség szerint számítógépes tervezést, biológiai forrásból származó alapanyagokat kell felhasználni, mint például a fa vagy a bambusz, és javítani kell a kiválthatatlan anyagok karbonsemlegesítését.
A szerzők szerint az élő növényi biomasszából készült falak vagy tetőzet alacsony karbontartalmúak, ami nagyon fontos a városok jövője szempontjából.
A Németország kérésére készült jelentést szeptemberben mutatják be New Yorkban az ENSZ klímahete alkalmából.
„Nincs varázsrecept az építőipar karbonsemlegesítésére, új alapanyagokat kell bevezetni, változtatni kell az eljárásokon, és nem csak az egyiket vagy a másikat” – hangsúlyozta Naomi Keena, a kanadai McGill Egyetem munkatársa, a jelentés másik társszerzője.