Nem örülhetnek a nyugdíjasok az MNB előrejelzésének

A Magyar Nemzeti Bank keddi kamatdöntő ülését követően egy órával nemcsak a szokásos közleményét tette közzé, hanem a harmadik negyedéves Inflációs Jelentés két legfontosabb adatát is: a GDP-re és az infláció alakulására vonatkozó előrejelzésüket – írja az Mfor.

Az inflációs előrejelzés sávját szűkítették a jegybanki szakemberek, ez a lépés pedig egyre biztosabbá teszi, hogy a kormányzat által várt 15 százalék felett lesz az idei éves infláció. A gazdasági teljesítményre vonatkozó előrejelzésen jelentősen rontottak Matolcsy Györgyék a legutóbbi júniusi prognózishoz képest. Akkor 0-1,5 százalékos gazdasági növekedésről volt szó, amit mostanra mínusz 0,5 és plusz 0,5 százalék közötti sávra módosítottak, ami azt jelenti:

Ez a két adat azonban nemcsak a gazdaság iránt érdeklődők és az elemzők számára fontos, hanem a nyugdíjasoknak is. Az infláció ugyanis az év eleji nyugdíjemelés mértéke mellett az esetleges novemberi nyugdíjkorrekciót is meghatározza, míg a gazdasági teljesítmény változása a szintén novemberben esedékes nyugdíjprémiumról dönt.

A Magyar Nemzeti Bank szakemberei az idei pénzromlás ütemét 17,6 és 18,1 százalék közé várják, ami azt jelenti, hogy 2,6 és 3,1 százalék közötti nyugdíjkorrekcióra lehet számítani. Ez átlagnyugdíj szintjén havi 4700-5600 forint körüli pluszt jelent az érintetteknek. Mivel a korrekció januárig visszamenőleg jár,

A lap arról is ír, ugyan a jelenlegi makrogazdasági környezetben csak nagy bizonytalanságok mellett lehet bármiféle prognózist is felállítani, az MNB friss GDP-re vonatkozó várakozásai árulkodók. A jegybank 2024-re és 2025-re is 3-4 százalék körüli GDP-növekedést prognosztizál, így kevés esély mutatkozik a nyugdíjprémium kifizetésére. A törvény szerint ez csak abban az esetben jár a nyugdíjasoknak, amennyiben az éves gazdasági növekedés mértéke meghaladja a 3,5 százalékot.

FRISSÍTÉS:

A Bankmonitor elemzése ugyanakkor arról ír, a magyar nyugdíjemelési rendszer hivatalosan inflációkövető: minden év elején a költségvetési törvényben tervezett inflációval megegyező mértékben kell emelni a nyugdíjakat. Évközi nyugdíjkorrekciót akkor köteles fizetni a kormány, ha a januári nyugdíjemelés mértéke elmarad az év során tapasztalt valós áremelkedéstől.

A nyugdíjkorrekció mértékének megállapításához a kormánynak az első 8 hónap tényadataira alapozva kell becslést készítenie a várható éves átlagos inflációra, és a hiányzó emelést novemberben az egész évre visszamenőleg ki kell fizetnie a nyugdíjasok számára.

A fogyasztói árak első nyolchavi növekedése alapján átlagosan 22 százalék volt az általános infláció, míg a nyugdíjas infláció ennél lényegesen magasabb, 23,3 százalék. 

A Bankmonitor várakozásai szerint a nyugdíjas infláció 12 havi átlaga akár a 18,5 százalékot is elérheti, ezért akár 3,5 százalékos nyugdíjkorrekció is indokolt lehet.