Nagy Márton: A lakosság azt érzi, hogy az infláció megette a jövedelmüket

Egy viharban gyors fordulatokra van szükség a tengeren – ezt a kormány megtette 2022-ben mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Világgazdaság 55 konferencián. A vihar elmúltával, a gazdaság gyógyulásával ugyanakkor ideje van a stratégiai nyugalomnak – idézte Orbán Viktor miniszterelnök véleményét a miniszter. Nagy Márton szerint az idei év az infláció letörésének éve, 2024 pedig a növekedés újraindításának az éve lesz.

Együttműködés a piaccal

Ehhez a feladathoz együtt akarunk működni a piaci szereplőkkel, ezért rossz az, ha ezeket a lépéseket úgy tálalják, hogy ultimátumot adunk a gazdasági szereplőknek. Tárgyalunk a bankszektorral és az energetikai társaságokkal – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy ugyanakkor lehetnek záporok és zivatarok, amikor újra gyorsan dönteni kell – az üzemanyagáraknál most negatív tendenciákat látnak.

De összességében már túl vagyunk ezen. Ezt mindennél jobban jelzi, hogy az extraprofitadót 2024-re sok helyen már megfeleztük.

A miniszter szerint az ikerdeficit a múlté, az energiaárak csökkenése és a kereslet – átmeneti – csökkenése a külkereskedelmi egyenleget pozitívba tolja, s így sikerül meghaladni ezt a problémát. Az exportunk a 2. legnagyobb az unióban, az exportra termelő szektorokban a beruházásokkal sincs semmi gond, a beruházási rátánk továbbra is 27 százalékos, ami éllovas Európában, s a beérkező működő tőke szintén töretlen. A másik oldalon az egyensúly is kedvezőbb képet mutat.

A munkaerőpiacot nem kell gyógyítani, 4 százalékos munkanélküliség és 75 százalékos aktivitási rátával vészeltük át a válságot.

„A mainstream közgazdaságtan nem igazán szereti a fogyasztás helyreállítását a növekedést megalapozó eszközként, de

Magyarországon a fogyasztásalapú adórendszer miatt a gazdaság szerkezete eltér a világ legtöbb országától. Ezért kell nálunk a helyreállításban is kiemelt szerepet adni a fogyasztás helyreállításának

– mondta Nagy Márton.

Az áfa növekedése jelentősen elmarad a tavalyi számoktól, 900-950 milliárd forintos elmaradás van csak ebben a szegmensben – emlékeztetett a miniszter. Az, hogy költségvetési kiigazításra van szükség, az nem az állam felelőtlensége miatt van, nem költöttünk észszerűtlen dolgokra, ez a bevétel hiányzik a büdzséből. Az áfabevételek tekintetében Magyarország az unió élmezőnyében van, míg a személyi jövedelemadóban az EU-országok hátsó traktusában vagyunk.

Az infláció miatt a reálbérek elkezdtek csökkenni, a fogyasztás visszaesett, és emiatt a belföldre termelő ipari termelés is visszaesett – ennek következményeként a fogyasztásalapú adórendszer bevételei is csökkentek.

Úgy hozd rendbe, ahogy elromlott

A legnagyobb feladat a növekedés és egyensúly helyreállítása, itt azt az elvet kellene követni, hogy hozd rendbe úgy, ahogy elromlott. A lakosság nem közgazdászokból áll: ők azt érzik, hogy az infláció megette a jövedelmüket. A lakosság a válságból így leginkább a reálbér csökkenését érzékeli, ez pedig bizalmi motívum.

Ha lesz pozitív reálbér, lesz fogyasztás, akkor innentől a belföldi ipari termelés újraindul. A bevételek megalapozzák az új beruházásokat, és növekednek a vállalkozási profitok, amik tovább erősíthetik a reálbér-növekedést és az újabb beruházásokat.

Szeptembertől reálbér-növekedés

Szeptembertől 3 százalékos reálbér-növeléssel indul egy új szakasz, a későbbiekben 5 százalék körüli mérték környékén állandósulhat a reálbér növekedése. Idén nemzetgazdasági szinten nehéz lesz év/év alapon reálbért biztosítani, de egyes magánpiaci szegmensekben – például a már említett exportra termelő cégek (pl. autóipar) – esetében ez is megvalósulhat.

A nyugdíjaknál is megvalósul az emelés, idén átlagosan 72 ezer forintos kompenzációt kapnak a nyugdíjasok. Jövőre a büdzsé 6 százalékos inflációval számol, így a nyugdíjnövekedés mértéke is 6 százalékos lesz.

A minimálbér reálértéke is nőhet

Jövőre a minimálbér-emelkedés 10–15 százalék között lehet – a VOSZ 10, a munkavállalók 15 százalékos emelés mellett kardoskodnak. Nagy Márton szerint összességében minimális reálbéremelést tartalmazhat majd az emelés. Ráadásul szó van 2-3 százalékos inflációs kompenzációról is – ezt is kedvező lépésnek értékelte a gazdaságfejlesztési miniszter.

Jövőre 4 százalék körül lehet a gazdasági növekedés, ami a régióban a legmagasabb szint, ráadásul az infláció csökkenése is folyamatos lesz. Ha minden a várakozások szerint alakul, a fogyasztás növekedése 2023 utolsó negyedévétől állhat növekedési pályára.

Az MKIK elnöke beleállt a jegybankba

Bár az infláció ellen közösen – részben feladatokat átvéve – küzdött a kormány és a jegybank eddig, ha viszont jövőre tényleg az egyensúlyt megteremtő növekedést tekintjük fontosnak, át kell gondolni a következő lépéseket – mondta a miniszter. Nagy Márton arra hívta fel a figyelmet, hogy szeptembertől pozitív reálkamatokkal is találkozhatunk majd. A jegybank Küklopsz-üzemmódban van, egyetlen szemével csak az inflációt nézi. A reálkamat kérdéskörében azt láthatjuk, hogy a régióban a legmagasabb reálkamat alakulhat majd ki, ami megnehezíti a beruházások bővüléséhez elengedhetetlen finanszírozást. Reméljük, a politikájában önálló jegybank is figyel majd erre – jelezte a gazdasági miniszter, akinek szavait Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke is megerősítette. Szerinte is rendkívül fontos a vállalkozások forráshoz juttatása.

Parragh ráadásul keményen bírálta a jegybank működését, arra emlékeztetve, hogy ők már 2019-ben jelezték az inflációs veszélyeket, de ezt akkor még az MNB nem ismerte fel, s ennek kapcsán a kamaraelnök hozzá nem értésről beszélt. Parragh úgy vélte,

Szerinte a hozzá nem értést bizonyítja az a tetemes veszteség, amit az MNB felhalmozott. Az MKIK elnöke szerint az, amit a veszteségrendezésben a kormány most csinál, az a kreatív könyvelés kategóriája, de ettől függetlenül – igaz, több év alatt – ezt a jegybanki veszteséget a hazai vállalkozások, családok, emberek lesznek kénytelenek kifizetni.