Közeleg a nyugdíjkatasztrófa, de már van rá terv, hogyan lehetne elkerülni
További Gazdaság cikkek
-
Milliárdokkal károsítottak meg a rászorulókat, a közétkeztetést teljesen áthatja a korrupció - Rég nem látott mértékben verték hitelbe magukat a magyarok
- Csaknem 500 milliárd forintot keresett a magyar állam szeptemberben
- Nincs építkezős kedvében a magyar, évtizedes visszaesés látható
- Véget ért a Boeing sztrájkja, megszületett a megállapodás
Az elmúlt hónapokban folyamatosan napirenden van a nyugdíjrendszer kérdése, már csak azért is, mert a kormánynak uniós kötelezettségei is vannak a nyugdíjreform területén – emlékeztetett Kovács Zsolt, a gazdaságfejlesztési minisztérium nemzeti biztosítási stratégiáért és egyes pénzügyi szolgáltatásokért felelős miniszteri biztosa.
Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (Öposz, Pénztárszövetség) konferenciáján felszólaló szakember szerint a problémafeltárás, a megoldások keresése felgyorsult. Ennek kapcsán fontos látni, hogy a Pénztárszövetség több alkalommal konstruktív javaslatokkal jelentkezett, a legutóbbi, a Makronóm Intézettel közösen készített javaslatcsomaguk most is ott van a GFM asztalán – dicsérte előadásában a Nagy Márton minisztert helyettesítő Kovács Zsolt az Öposz konstruktivitását.
Nem a nyugdíjra takarékoskodunk
A miniszteri biztos szerint fontos látni, hogy a magyar lakosság megtakarítási rátája a háztartási pénzügyi eszközök kimutatása alapján a régión belül átlagon felüli és az EU országok átlagánál is magasabb – a régióban csak a csehek vannak előttünk. Ami gond, hogy
a lakossági megtakarításokon belül a pénztárak és a biztosítók részaránya az elmúlt 10 évben 9 százalékról 6 százalékra esett.
Állampapírból bezsákoltak a háztartások
Az átlagos magyar befektetők extrém kockázatkerülők, az első fél év végén a lakosság értékpapírvagyonának csak 9 százalékát tette ki a tőzsdei részvények aránya, 51 százalék állampapírban volt és 36 százalékot tett ki a befektetési jegyek állománya – ezen belül is egyre komolyabb az állampapír állománya.
A kormány szándéka, hogy még komolyabb mértékben legyen hazai befektetésekből finanszírozott az államadósság, s ezen a téren nem állunk rosszul. A lakosság kezében lévő állampapír-állomány 10 év alatt a bruttó állomadósság 4 százalékáról 24 százalékra emelkedett, ezzel éllovasok vagyunk az EU-ban – hívta fel a figyelmet Kovács Zsolt.
Ma már az önkéntes pénztárak vagyonában 48 százalékos részesedéssel bírnak az állampapírok, de az általuk őrzött befektetési jegyek körében is jelentős lehet az állampapír-állomány, ami azt jelzi, hogy
a pénztári megtakarítások közel kétharmada a miniszteri biztos szerint állampapírban van.
Minden 2. magyar nyugdíjas lesz 2070-ben
Komoly kihívás a magyar társadalomban, hogy a demográfiai adatok alapján az idős népesség aránya – eltartottsági ráta – 2030 körül 30 százalék körül alakul, ám 2050-ben 45, 2070-ben pedig már a lakosság 50 százaléka lesz szépkorú, akinek megélhetését a nyugdíjrendszernek, illetve a saját megtakarításoknak kell biztosítani. A pénztári tagságban az átlagos nyugdíjvagyon ma 1,7 millió forintot tesz ki, ettől érdemi időskori biztonságot várni dőreség – hívta fel a figyelmet Kovács Zsolt.
A problémát a miniszteri biztos abban látja, hogy a 16–44 éves korosztály alig harmadát képviseli a nyugdíjpénztári szektornak. Szeniczey Gergő, a Magyar Nemzeti Bank Tőkepiacok és biztosítók prudenciális, fogyasztóvédelmi felügyeletéért és piacfelügyeletért felelős ügyvezető igazgatója szerint a gond az, hogy
a pályakezdő – 16–29 éves – pénztártagok részaránya nem éri el a 7 százalékot.
Nagy Csaba, a Pénztárszövetség elnöke szerint valóban tenni kell a fiatalabbak megnyeréséért, de azt is jelezte, hogy az új belépők életkora az elmúlt 2 évben 40 év körül alakult, márpedig a pénztári tagság átlagosan 48 éves szintjéhez képest ez azt jelenti, hogy fiatalodik a tagság.
Öregeknél koncentrálódó pénztárvagyon
A másik oldalról komoly gondot jelent az MNB igazgatója szerint az, hogy a nyugdíjpénztárak által kezelt vagyon 28 százaléka ma is a 60 évesnél idősebb pénztártagok kezében van. Ennek hatása köszönt vissza a Pénztárszövetség elnöke szerint abban, hogy az idén év elején tapasztalt komoly mértékű kiáramlás egyik oka az volt, hogy a már nyugdíjas pénztártagok, akik eddig a kedvező hozamok miatt kvázi tartós befektetési számlaként a pénztárakban tartották továbbra is a pénzüket, a kötvényalapok gyenge tavalyi teljesítménye miatt úgy döntöttek, hogy kiveszik ezeket a pénzeket. Ami az érintettek lépését kiváltotta, az az volt, hogy a pénztárak 15 éves reálhozama 2022 végére beesett: addig számottevő pozitív kumulált reálhozamot mutatott fel a szektor 2012 óta, tavaly ugyanakkor a kumulált hozam lényegében az inflációs szintet tudta hozni.
Kevesebb a bejövő pénz a kifizetéseknél
Az MNB ügyvezető igazgatója szerint látni kell, hogy 2022-ben és 2023-ban is emelkedtek a kifizetések,
az idei első fél évben a 79,6 milliárd forintos kiáramlás 6,1 százalékkal meghaladta a tagi befizetések és a jóváírt adójóváírás 73,5 milliárdos összegét.
(Tavaly is csak adójóváírás adott ellensúlyt a kifizetéseknek, a tagdíjbevétel önmagában nem tudta volna fedezni a kifizetéseket.) Azt, hogy a magas infláció miatti kihívásoknak köszönhetően a befizetést teljesítők és nem fizetők aránya megborult, az Öposz elnöke is elismerte.
Szeniczey Gergő szerint az a gond, hogy a befizetést teljestők is fajlagosan egyre kevesebb új pénzt hoznak be a rendszerbe.
A 2016-os szintekhez képest a magyarországi átlagkereset 90 százalékkal növekedett, s az infláció is 50,7 százalékkal nőtt. Ehhez képest rendkívül komoly problémát jelent, hogy a nyugdíjpénztári befizetések értéke csak 32,8 százalékkal múlja felül a 2016-ban a pénztártagi számlákra befizetett összeget
– emlékeztetett az MNB ügyvezető igazgatója.
Ügynökök vagy a munkáltatók a megmentők?
A fő kihívás tehát a tagság növelése és a befizetések emelése lehet. Kovács Zsolt szerint egyszerűen tudomásul kell venni, hogy öngondoskodásra csak személyes rábeszéléssel lehet rávenni az embereket. A gond az, hogy új belépők nélkül folyamatosan apad a nyugdíjpénztárak taglétszáma. Persze az adókedvezmény is segítene, ám a szakember épp az elmúlt hónapok eseményeit hozta fel példaként, a júliusi adatok például azt mutatják, hogy a szocho bevezetése ellenére sem állt le a befektetési jegyek állományának bővülése, mert az emberek vonzó befektetésnek tartják azokat.
Az MNB ügyvezető igazgatója szerint a nyugdíjpénztári költségszint 2002 óta több mint harmadával, 1,12 százalékról 0,73 százalékra csökkent, ráadásul a nyugdíjpénztárak díjterhelése alacsonyabb, mint a befektetési alapok díjterhelése. A pénztárak 1 százalék alatti díjterhelésével lényegében csak a kötvényalapok tudnak versenyezni a befektetési alapoknál.
Kovács Zsolt szerint egyszerűen túl olcsó lett a pénztári termék, mert közvetítői költségre nem jut belőle. Ráadásul a költségek még így is rendre meghaladják a bevételeket. Ez ellen további konszolidációval lehet segíteni, ám hiába feleződött meg a pénztárak száma évtizedes távon, ez nem hozott érdemi eredményt. A miniszteri biztos szerint épp ezért mindenképp tömegesíteni kell a nyugdíjpénztári termékeket.
Nagy Csaba szerint ugyanakkor nem feltétlenül az ügynöki munka erősítése hozhat eredményt, az Öposz a Makronóm Intézettel nemzetközi kutatást folytatott, ami ismét alátámasztotta, hogy komolyabb munkáltatói szerepvállalás nélkül nincs mód a tömegesítésre.
A munkaerőpiaci helyzet változása, a közel teljes foglalkoztatottság és a jó szakemberek megtartásának igénye ezt részben képes megoldani: a legfrissebb adatok szerint a munkáltatói befizetések 20 százalékkal emelkedtek, s így a munkáltatói befizetések részaránya a 2019-es mélyponthoz képest – amikor a kedvezményes kulcsú cafeteriából kikerült a pénztári megtakarítás – 30 százalékról mára már 37 százalékra emelkedett.
Nagy Csaba szerint tisztában vannak azzal, hogy a költségvetés terhelhetősége most minimális, ám számításaik szerint a jelenlegi rendszerben az állam egyenlege (a munkáltatói befizetések utáni adó- és járulékbevétel, illetve az adókedvezmények összhatása) évi 7 milliárd forintos többletjövedelmet jelent. Ha ezt az összeget egy dedikált rendszerben visszaadnák a szektornak, akkor sokkal könnyebben menne a nyugdíjpénztári tagság tömegesítése. Ha a munkáltatók adó- és járulékmentesen tudnának havi 10 ezer forintot pénztári megtakarításba tenni azzal az elvárással, hogy a munkavállalóknak is hasonló összeget kellene öngondoskodásra költeniük, akkor évi 150 ezer új taggal lehetne számolni, akiknek a megtakarításai enyhítenék a nyugdíjrendszer előtt álló hatalmas kihívásokat. Ráadásul – tette hozzá Nagy Csaba – az állam egyenlege 2032-re az új rendszerben már pluszos lenne.
Sötét jövő
Valamit lépni kell, mert az MNB modellszámítása szerint a 2012-es 1,227 milliós pénztári taglétszám mostanra 1,078 millióra csökkent, 2032-re pedig 850 ezer alá eshet. Ez pedig azt jelenti majd, hogy még kevesebben lesznek, akik valamilyen intézményes formában készülnek a nyugdíjas évekre – miközben jól látható, hogy a csökkenő aktív népesség miatt a nyugdíjasok egyre kisebb összegre számíthatnak majd az állami nyugdíjrendszertől.
Cikkek, esélyek, portrék, eredmények, térképek – minden egy helyen!
Ne maradjon le semmiről, kövesse az Indexen az amerikai elnökválasztás legfontosabb pillanatait és böngéssze a Fehér Ház blog tartalmait!
November 1-től folyamatosan frissülő hírfolyamunkban számolunk be minden fejleményről, a voksolás éjszakáját kiemelt figyelemmel kísérjük. A választás másnapján reggel hét órától élő videós műsorral jelentkezünk, interaktív térképeink segítségével pedig minden információt megtalál!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
