Győzelemre áll Magyarország egy fontos brüsszeli csatában

Pikáns fejlesztéspolitikai hírt osztottunk meg vasárnap az Index hasábjain: meglepő fordulat állt be a 2021–2027-es uniós ciklusban a Magyarországnak járó európai uniós támogatások ügyében. Bár a hazánknak járó pénzek változatlanul blokkolva vannak a vitás kérdések miatt, az előlegfizetések mégis olyan dinamikus rajtot vettek, hogy azzal pillanatnyilag az EU-s rangsor élén állunk. A hazai fejlesztéspolitikai rendszeren ráadásul kettős teher van: a 2021–2027-es programozási időszak érdemi beindítása mellett fontos feladat a 2014–2020-as éra eredményes, forrásveszteség nélküli lezárása. Mivel ezekre a hétéves időszakokra az n+3-as szabály vonatkozik, elvileg 2023. december 31-e az elszámolás határideje, gyakorlatilag viszont egyes számlák kiegyenlítése átnyúlhat 2024-re.

Pénzt hozott a postás a nyáron

Legutóbb az idei első fél év végén pillantottunk rá a lehívási mutatónkra: akkor azt láttuk, hogy a 2014–2020-as uniós források 88 százalékát már hazahoztuk. Az elmúlt három hónap látványos előrelépést eredményezett, a mutató immár 93 százalékán áll. Ebben a ciklusban a magyar kormány és az Európai Bizottság megállapodása szerint 32,11 milliárd euró állt Magyarország rendelkezésére: ebből 27,15 milliárdot állt az uniós intézményrendszer, amely 4,96 milliárd nemzeti önrésszel egészült ki. A 93 százalékos részeredmény értelemszerűen csak a brüsszeli kasszára vonatkozik, a hazai kiegészítésre nem.

S hogy uniós összevetésben hová tehető ez a teljesítmény?

1. Litvánia (98 százalék),
2. Lengyelország (97),
3. Görögország (95)
4. és Észtország (94) mögött,

holtversenyben az előkelő ötödik helyen áll hazánk, megosztva Portugáliával és Szlovéniával (93-93). Az uniós átlag 84 százalék, míg a múlt év végén 78 volt. Magyarország előnye jelenleg tehát 9 százalékpontos, tavaly decemberben még csak 7 százalékpontnyi volt a fór.

A fejlesztéspolitika azonban nem egy pénzváltó módjára működik: 375 forint/eurós árfolyamon zajlik az átváltás. Az EU hivatalos fizetőeszközében érkezik a pénz, amit aztán magyar devizában használnak fel a kedvezményezett beruházások, fejlesztések projektgazdái.

Ennek megfelelően a 24,86 milliárd euró 9322 milliárd forintnak felel meg. A következő hónapokban csaknem 2,3 milliárd euró a tét, vagyis több mint 860 milliárd forint, amit még vétek volna a brüsszeli perselyben hagyni.

Elhúzódó elszámolás Brüsszellel

Az uniós tárgyalásokon Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter kezében van a staféta, a szakpolitikus munkaszervezete pedig tiszta vizet öntött a pohárba abban a tekintetben, hogy idén vagy jövőre érkezik el az elszámolások végső határideje. Az Index érdeklődésére közölték: akadálymentes a 2014–2020-as időszak forrásainak biztosítása. A nyertes pályázóknak idén decemberig kell végezniük az elvégzett beruházásaik utáni papírmunkával, ugyanakkor Magyarország még jövőre is elszámolhat az Európai Bizottsággal, sőt a hétéves ciklus záródokumentuma minden bizonnyal 2025-re marad.

Navracsics stábjánál kiemelték: az intézményrendszernek az uniós szabályozásban meghatározott, tagállamokra vonatkozó határidőket kell betartani. Ezek közül az egyik leglényegesebb az elszámolhatósági időszak vége, amely

• az Európai Fejlesztési Alapból,
• az Európai Szociális Alapból,
• a Kohéziós Alapból
• és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból

finanszírozott programok esetében 2023. december 31-e.

Élére vasalt kifizetési kérelmek

Ahogy a korábbi ciklusok esetében is, a 2023. december 31-i határidő a kedvezményezettek által elszámolni kívánt számlákra vonatkozik, azaz a 2023. december 31-ig kiállított és a szállító felé kifizetett számlákat nyújthatják be az intézményrendszer felé. Magyarország azokat a költségeket számolhatja el az Európai Unió felé, amelyeket a kedvezményezettek 2023. december 31-ig kifizettek.

Magyarországnak az Európai Bizottság felé történő elszámolásra, a hatályos uniós jogszabálynak megfelelően 2024-ben is lesz lehetősége.

(Borítókép: Navracsics Tibor 2023. május 17-én. Fotó: Kovács Attila / MTI)