Amin most mennek keresztül a webáruházak, arra a Covid óta nem volt példa

Az online kiskereskedelem mintegy 631 milliárd forintos bruttó forgalmat ért el az első fél évben a GKID és a Mastercard mérései alapján, ami 8,8 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Míg az első negyedévben 7,7 százalékkal, addig az április–júniusi időszakban már 9,8 százalékkal nőtt a tavalyi bázishoz képest a webes értékesítés forgalma.

Bár a növekedés önmagában biztató, az inflációt is figyelembe véve ez a bővülés reálértéken valójában már visszaesést jelent a szektornak. Emellett a növekedéshez a kereskedői mix változása is hozzájárul.

A magyar e-kereskedelmi piac növekedését jelenleg főleg a külföldi, nem Magyarországon működő e-kereskedők hajtják. A belföldi cégek online forgalma inkább egy stagnáló vagy enyhén csökkenő pályán van

– értékelte a piac első féléves növekedése mögötti okokat Madar Norbert, a kutatást készítő GKID vezető tanácsadója és partnere.

A további csökkenést elsősorban az élelmiszer-infláció hatására növekvő hagyományos kereskedelem adja, miközben az élelmiszer kategória e-kereskedelmen belüli súlya csekély, mindössze 2 százalékos.

Koncentrálódik a forgalom

Az elmúlt hónapok magasabb inflációs környezete nagyobb vásárlói tudatosságot eredményezett, ami leginkább az árérzékenységben és a felkeresett online és hagyományos boltok számában jelentkezett. A vásárlók kevesebb üzletben vásárolnak, és választásukban nagyobb szerepet játszik az ár.

Ezáltal az e-kereskedelmi piac rendkívüli módon polarizálttá vált. A vásárlók és a forgalom is egyenlőtlenül koncentrálódik egyes szereplők és termékkategóriák körül, valamint a sokszor jobb vásárlói élményt nyújtó, külföldi e-kereskedők irányába.

Azáltal, hogy az e-kereskedelmi piac növekedése immár másfél éve alatta marad az inflációnak, a kereskedők teljesen új, korábban ismeretlen vizeken eveznek – míg korábban a lendület alapból adott volt, és folyamatosan volt szél a vitorlában, mostanra a körülmények viharossá váltak. Ez pedig felszínre hozta a kereskedők közötti, főleg szolgáltatási színvonalbeli és ügyfélélmény terén megmutatkozó különbségeket

– összegezte a kialakult helyzetet Szetnics László, a Mastercard digitális szolgáltatásokért és termékekért felelős regionális vezetője.

Az e-kereskedők optimisták

A GKID és Mastercard által készített Digitális Kereskedelmi Körkép nyári mérései szerint az online kiskereskedők 31 százalékánál csökkent a forgalom az első hat hónapban a tavalyi év hasonló időszakához képest, míg 43 százalékuk számolt be növekedésről. Az előzetes üzleti tervekhez képest azonban alig 20 százalék esetében lett magasabb az első féléves online forgalom a korábban vártnál, és összesen 4,1 százalékkal maradt el a tervezett növekedés a végül megvalósult bővülés mértékétől, ami – ha teljesül – 8,8 helyett 13,2 százalékos bővülést eredményezett volna a piac számára.

2023 egészére az online kereskedők 53 százaléka növekedést vár, míg 28 százalék csökkenést. Ez átlagosan 11-12 százalékos éves bővülést jelentene a piac számára. 2023 hátralévő részében leginkább a további inflációtól és vásárlóerő-csökkenéstől tartanak a kereskedők, miközben a piaci folyamatok tekintetében a beszerzési árak folyamatos növekedése és a vásárlók olcsóbb termékekre való átszokása jelenti a legnagyobb kockázatot az online értékesítés számára. Tekintettel arra, hogy 2023 első fél évében a vásárlások száma jobban nőtt a forgalomnál, ez a félelem valós, hiszen az alávásárlás jelenségének hatását tükrözi.

Tovább csökkent a készpénz súlya

A Magyarországon működő webáruházak 85 százaléka kínál már online kártyás fizetést, 11 százalékuknál pedig a kényelmesebb vásárlói élmény érdekében lehetőség van a kártyaadatok mentésére is.

Szetnics László szerint az elektronikus fizetés térnyerése az online rendelések kiegyenlítésénél is tetten érhető: 2023 első hat hónapjában az e-kereskedelmi tranzakciók 68,8 százaléka már elektronikus fizetéssel kerül kiegyenlítésre.

A különböző fizetési megoldások közül a legnagyobb részesedése az online fizetésnek van, melynek aránya már 37,3 százalék. Az utánvétes tranzakciók összesített súlya pedig 56,4 százalékra csökkent a tavaszi 60,5 százalékról

– tette hozzá a Mastercard regionális vezetője.

Az utánvétes tranzakciók csökkentésének érdekében egyébként már a magyar piacon működő webáruházak 80 százaléka alkalmaz valamilyen felárat, ennek átlagos mértéke 2023 első fél évében 362 forint volt.

Sokakat ért már kibertámadás

A magyar e-kereskedelmi piacon működő webáruházak 20 százaléka már tapasztalt valamilyen kibertámadást, négy százalék ráadásul már ötnél többször volt kénytelen elszenvedni ilyen támadást. Érdekesség, hogy csupán tízből négy kereskedő (42 százalék) biztos abban, hogy nem történt még ilyen incidens, és még ugyanennyi e-kereskedő jelezte, hogy ha történt is, vélhetően nem vették észre.

A támadások legnagyobb része terheléses (45 százalék) vagy adathasználattal összefüggő (38 százalék), ez utóbbi kifejezetten jellemző a magasabb forgalmú webáruházak között (87 százalék). A kereskedők közel negyede tapasztalt már visszaélést a közösségimédia-felületei kapcsán (24 százalék), és hat százalék a weboldal klónozásával is szembesült már.