Beint a lakosság az áremelőknek

Egy negyedévvel ezelőtt elbúcsúztunk a 20 százalék feletti inflációtól, most pedig az okoz új fordulópontot, hogy 13 százalékos szinten összeért a jegybanki alapkamat és az irányadó kamat szintje – ezzel kezdte a negyedéves kitekintést Kuti Ákos, az MBH Bank elemzési központjának vezetője.

Éves szinten recesszióval számolhatunk

Horváth András, a bank vezető elemzője arról beszélt, hogy

– ez lényegében a piaci konszenzus. A jövő évre a bank az alacsonyabb bázis miatt 0,1 százalékkal magasabb, 4,4 százalékos bővüléssel számol.

A recesszió negyedik negyedéve tart, de nincs igazi mélysége – inkább oldalazó recesszióról beszélhetünk.

Az ipar 1, az építőipar 0,3, a szolgáltatások 1,5, a termékadók és támogatások egyenlege 1,2 százalékkal csökkentette a GDP-t, de a recesszióra ráerősített az is, hogy a fogyasztás csökkenése a magas infláció miatt felgyorsult.

Nem hoznak csodát az EU-pénzek

A II. félévben már erősödik a gazdaság, szeptembertől ezt a pozitív reálbér segíti, s év végére akár uniós pénzek is érkezhetnek. Bár nagyon fontosak, de az EU-s pénzektől önmagában csodát várni nem szabad – figyelmeztetett Horváth András. Szavai szerint az EU-tól várt teljes transzferek most már csak a GDP 1,5-2 százalékát jelentenék, azaz az előző 7 évi időszak növekedéstámogató szerepéhez képest sokkal kisebb lesz ezeknek a pénzeknek a növekedést támogató szerepe.

Jövőre 4 százalék alá mehet a pénzromlás

Az élelmiszerárak vártnál lassabb visszaesése és az üzemanyagárak változása lassította a korábban előrejelzett pályákat. Így most az látszik, hogy novemberben lehet először egyszámjegyű – 8,5 százalékos – az infláció, decemberre 6,8 százalékos pénzromlást vár az MBH. Ez utóbbi adat teljesen belesimul majd a régiós inflációs szintekbe.

Éves szinten 17,5-ről 17,8 százalékra emelte az MBH az inflációs várakozását – ezt az emelést elsősorban az üzemanyagárak változása okozta. Jövőre 3,9 százalék lehet a pénzromlás üteme a bank szerint.

Az ipar besegít

A beruházások tekintetében a korábbi 3,7 százalékos csökkenés helyett már 6,6 százalékos visszaesést vár a bank a továbbra is magas kamatok, az EU-megállapodás elhúzódása, valamint a költségvetési beruházások további zárlata miatt.

A beruházásokat elsősorban új működőtőke-beruházások hajtják, ennek kapcsán a feldolgozóipari fejlesztések teljesítenek jól.

Az építőipar júliusi növekedése egyszeri hatásnak látszik Suppan Gergely szerint, itt még nem értünk el a fordulóponthoz – ezt támasztja alá pl. az építési engedélyek számának visszafogott alakulása. A fordulathoz alacsonyabb kamatok kellenének.

A folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 0,4 százalékára rúg majd, de azt sem kizárt, hogy a korábbi 6 százalékos mínusz után pozitív lehet az egyenleg. Jövőre biztos eltűnik a folyó fizetési mérleghiány. Suppan Gergely, a bank vezető elemzője szerint a folyó fizetési mérleg alakulása szorosan összefügg a kamatokkal, épp ezért a jövő évi kedvező tendenciák alaposan megtámaszthatják a csökkenő kamatszinteket.

A növekedési fordulat alapja az ipari termelés bővülése lehet, amit alátámaszt az új exportkapacitások kiépülése, illetve az, hogy az olcsóbb energiaárak miatt az energiaintenzív iparágak is levegőt kaphatnak.

Kisebb kosárral szavaznak

A kiskereskedelem visszaesése nagyobb, mint amennyivel a reálbérek csökkennek. A visszaesés júliusban 7 százalékos volt, miközben a nominális bérek 15 százalékkal nőttek. Ez azt mutatja, hogy

A tudatosság ott is vissszaköszön, hogy drasztikusan csökkent az élelmiszer-pazarlás, sokkal kevesebb a kidobott élelmiszer. 

Ez a forgalomcsökkenés ugyanakkor érzékenyen érinti az adóbevételeket. Ráadásul a II. negyedévben, tranzakcióalapon 1900 milliárd forintot takarítottak meg a háztartások, de komoly volt az átrendeződés az állampapírok irányába is. Ennek költségvetési hatása ugyanakkor a magasabb kamatkiadás miatt ismét negatív – emlékeztetett az MBH vezető elemzője.

Bérdinamikát boríthat az EU-megállapodás

A turizmusban valóban hiányzik a belföldi forgalom, de ez annak köszönhető, hogy pl. csúcsot döntött a magyarok horvátországi nyaralásainak száma. Ugyanakkor a hazai turistákat – legalábbis augusztusban  –  sikeresen pótolták a Magyarországra visszatérő külföldiek.

A munkanélküliség 4 százalékra emelkedésének fő oka, hogy az aktivitási ráta csúcsra ért, 5 millió fő közelébe emelkedett a foglalkoztatottság. E tekintetben érdekes, hogy

A ManPower felmérése szerint a III. negyedévben egyébként szignifikánsan nőtt a munkahelykínálat.

Júliusban 15,3 százalékkal nőttek a bérek, ami 2 százalékos nettó reálbércsökkenést jelentett. Szeptembertől lehet változás, éves szinten a következő hónapok béremelésétől függően 17-18 százalékos béremelkedéssel számol az MBH Bank.

Jövőre 7-8 százalékos lehet a bérdinamika, de felfelé mutató jelek vannak.

Ha megjön az EU-transzfer, megindul a pedagógus-béremelés, emellett pedig (ha igaznak bizonyulnak a hírek a reálbér-növekedést jelentő 1-15 százalékos jövő évi minimálbér-emelésről), az tovább emelheti a bérdinamikát.

Ráadásul – hívta fel a figyelmet Suppan Gergely –, az EU döntése alapján a minimálbér szintjét 3 év alatt a garantált bérminimumhoz kell emelni. Ez nagyon gyors növekedést jelent, ha tényleg kötelezően betartandó szabályként írják elő a tagállamoknak.

Az infláció meredek csökkenése miatt 11 százalékos szintre zsugorodhat év végére a jegybanki alapkamat, ugyanakkor az MBH elemzői lassabb, elnyújtottabb kamatcsökkentéssel számolnak. Így szerintük októberben elmaradhat a Monetáris Tanácsa kamatvágása – ez is oka lehet annak, hogy a korábban jelzett 10,5 százalék helyett most 11 százalékon várható az évforduló. Így a pozitív reálkamat már októberben kialakulhat – jelezte Balog-Béki Márta elemző. Nem a kamatszint csökkenése áll majd a forint tartós gyengülésének hátterében – a nyári forintgyengülés sem a forintkamatoknak, inkább a dollárhozamok emelkedésének volt betudható. Év végére továbbra is 378 forintos euróárfolyammal számol a bank, e régiós szinten továbbra is legmagasabb kamatpálya kellő védelmet jelent a hazai fizetőeszköznek.