Nem a szocho, az infláció eszi a betéteket

Az infláció nagyobbat harapott ki a lakosság banki megtakarításaiból, mint a július elsejével bevezetett, a pénzintézeti megtakarításokon képződő kamatjövedelemre kivetett extra, 13 százalékos szociális hozzájárulási adó (szocho). A Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikai szerint ugyan az augusztus végén a lakosság által bankokban tartott 11 138 milliárd forint 13,1 százalékkal alacsonyabb volt, mint 2022 augusztusában, ám az 1681 milliárd forintos csökkenésnek mindössze negyede írható a mostani bejelentés számlájára.

2023. április végéhez képest – amikor még nem volt ismert a szochobevezetés – ugyanis a banki megtakarítások állománya csak 415 milliárd forinttal csökkent. Ha pedig a szocho bevezetése óta eltelt időszakot nézzük, akkor azt látjuk, hogy tovább fékezett a bankot pénzükkel elhagyók aránya, hiszen a két nyári hónapban csak kevesebb mint 160 milliárd forinttal apadtak a bankokban őrzött lakossági megtakarítások. Mindez pedig azt mutatja, hogy a lakosság már korábban szavazott, hiszen 2022 augusztusa és idén április vége között közel 1266 milliárd forint lakossági pénz tűnt el a bankszámlákról.

Augusztusban nőtt a lekötött betétek állománya

A lekötött betétek állományának éves csökkenése nem éri el a 200 milliárd forintot. Igaz, ehhez az is kellett, hogy a lakosság az elmúlt 12 hónap alatt több mint 100 milliárd forinttal növelje a lekötött devizabetétben tartott megtakarításait. Érdekes látni azt, hogy a szocho bevezetése ellenére július–augusztusban 13,5 milliárd forinttal hízott a lekötött devizabetétek állománya. A forintalapú lakossági betétek állománya 14 százalékkal, 300 milliárd forinttal csökkent egy év alatt.

Ugyanakkor az utolsó négy hónapra ebből a csökkenésből már csak 107 milliárd forint esik, július–augusztusban az állomány apadása 47 milliárd forintot tett ki. Ráadásul a lakosság betételhelyezési kedve visszatérőben van: a júliusi 230 milliárd forinthoz képest augusztusban már közel 18 százalékkal több, 272 milliárd forintot kötöttek le valamilyen kamatozó betétben a családok.

Kipörög az olcsó forrás a bankokból

Az vélhetően sokkal jobban fáj a pénzintézeteknek, hogy az elmúlt egy év alatt 1482 milliárd forinttal apadt a lakossági, látra szóló és folyószámlabetétek állománya, és már nem éri el a 8896 milliárd forintot. A jellemzően kamatozás nélkül a számlákon parkoltatott pénzek esetében a forintszámlákról olvadt a legkomolyabb mértékben a pénz: az éves csökkenés itt 15,7 százalékos, augusztus végén a számlákon 6973 milliárd forint parkolt. Ugyanakkor fontos azt is látni, hogy a májustól augusztusig terjedő négy hónapban a forintszámlák egyenlege mindössze 303 milliárd forinttal apadt, azaz itt sem láthattunk gyorsulást a bejelentést követően. Sőt, a szocho mellett telt két hónapban a számlaállomány csökkenése nem éri el a 94 milliárd forintot.

A sztárbefektetésekre kevés a banki pénz

A szocho bevezetése óta eltelt 4 hónapban a banki lakossági megtakarításokból eltűnt 415 milliárd forint önmagában majdnem harmadával kisebb összeg, mint amennyi friss pénz – 614 milliárd forint – érkezett ebben az időszakban az állampapírpiacra. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy az állampapírok mellett sztárnak számító befektetési alapokba közel 1460 milliárd forint friss pénz érkezett május és augusztus között. Itt egyébként masszívan visszaköszönt a szocho bevezetése: a júniusban még különteher nélküli alapokba kerülő pénzek 645 milliárdos összege meghaladja a július–augusztusi 639 milliárdos bővülést.

A volumenadatok változásának fényében azoknak lehet igaza, akik arról beszéltek, hogy aligha a pénzét a bankokban tartó réteg lesz az, amelyet elriaszt majd az új különteher, ők ugyanis szerény mértékben tudnak megjelenni az érdemi megtakarítási piacon. Ha ez így van, akkor a banki betétek – főleg a bankoknak számottevő nyereséget hozó, látra szóló számlákon lévő pénzek – legnagyobb ellensége a családok számlákon őrzött egyenlegét apasztó pénzromlás lehetett az elmúlt hónapokban. A nagy kérdés, hogy ezen mit tud majd változtatni a mérséklődő infláció és a szeptembertől újra megjelenő reálbér-növekedés.

És persze arról is képet kapunk néhány hónap alatt, hogy lehet-e tudatosabbá tenni a kamatmentes számlákon pénzt parkoltató magyar lakosságot azokkal a kormányzat által előírt és hamarosan minden számlavezető ügyfélhez eljutó levelekkel, amelyek azt mutatják be, mennyit buktak annak köszönhetően, hogy nem választottak jövedelmezőbb állampapír-befektetést pénzvagyonuk értékállóságának megőrzése érdekében.