
Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.
MEGVESZEM
Magyarországon 2021-ben az egészségügyi kiadások 72 százalékát – az állampolgárok befizetéseiből – a központi kormányzati alrendszerek finanszírozták, ám minden egyes magyar állampolgár havonta átlagosan 9140 forintot fizetett közvetlenül is magánegészségügyi ellátásra.
Szeniczey Gergő, a Magyar Nemzeti Bank tőkepiacok és biztosítók prudenciális, fogyasztóvédelmi felügyeletéért és a piacfelügyeletért felelős ügyvezető igazgatója szerint a fő gondot az jelenti, hogy az emberek direkt egészségügyi kiadásain belül mindössze 3 százalékot tesz ki az intézményesített formában elköltött pénz. Mindezt azt jelenti, hogy az állampolgáronként magánegészségügyre költött havi 9140 forintból mindössze 540 forint az, amely intézményesített forrásból kerül kifizetésre.
Évente 940 milliárd forint az, amely közvetlenül az állampolgárok pénztárcájából kerül kifizetésre, Európában a nyolcadik helyen állunk a zsebből legtöbbet költő országok listáján, a visegrádi országok 20 százalékos átlagához képest is közel 50 százalékkal több egészségügyi ellátást finanszíroznak zsebből a magyarok
– hívta fel a figyelmet a felügyeleti szakember a Pénztárkonferencián. Ezen az állampolgárok is buknak, hiszen, ha ezeket az összegeket például egészségpénztáron keresztül vennék igénybe, akkor a 20 százalékos, maximum 150 ezer forintos adójóváírás révén milliárdokat tudnának spórolni. Azonban egészségpénztári befizetésekbe a fent említett havi 540 forintból is mindössze 248 forint kerül.
A nem túl kedvező helyzetet tükrözi vissza az a tény is, hogy miközben 2016 és 2022 között az árak 90 százalékkal nőttek, sőt a lakossági átlagbér is 50 százalékkal növekedett a 2016-os bázishoz képest, addig az egészségpénztári befizetések összege csak 25 százalékos bővülést mutatott 6 éves időtávban.
Ugyanakkor nem lehet eltagadni az idei tényeket: míg 2021-ről 2022-re mindössze 8 százalékkal nőtt az első fél évben a fedezeti számlákon jóváírt tagi befizetések összege és év végére is csak 16 százalékot mutatott a növekedés, idén az első hat hónapban a számlákra – az adójóváírással – 40,7 milliárd forint érkezett, ami 30 százalékkal magasabb összeg, mint egy évvel korábban. Bár az egészségpénztárak taglétszáma továbbra is csak szerényen növekszik, ám a pénztártagok között 2020-hoz képest 32 százalékról 36 százalékra nőtt a rendszeres tagdíjat fizetők aránya – más kérdés, hogy így is 390 ezer alatt van a számuk. A kedvező tendenciákat az OTP Egészségpénztár ügyvezető igazgatója, Kovács Tamás Attila is megerősítette. Szavai szerint a pénztártagok száma idén átlépte a 350 ezer főt, s az idei év első hét hónapjában több mint 11 milliárd forintnyi befizetés érkezett a pénztárhoz, ami 29 százalékos bővülést jelent a tavalyi év ezen időszakához képest.
Az egészségpénztárak előretörését két okra lehet visszavezetni. Miközben az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások esetében egyre kevésbé hívószó a 150 ezer forintban maximált adójóváírás, addig az egészségpénztárak sikeréhez elég ekkora összeg – főleg azért, mert itt a többletpénz azonnal felhasználható. Így kismértékben ma az (egészség)pénztár a (nyugdíj)pénztár farkasa.
A másik okot abban érdemes keresni, hogy a szolgáltatási díjak számottevően megnőttek. Straub Fanni, a Foglaljorvost.hu ügyvezető igazgatója arra emlékeztetett, hogy míg korábban egy-egy szakorvosi konzultáció átlagosan 15 ezer forintjába került a páciensnek, manapság 25-30 ezer forintnál kezdődik egy-egy, „sima” orvos–beteg találkozó. Erre egyrészt egyre nagyobb számban reagálnak úgy az emberek, hogy – annak ellenére, hogy az állami ellátásban nagyon komoly problémák vannak – meggondolják már azt is, hogy magánrendelőbe menjenek, másrészt a korábbi költési mixük átalakításával egyre komolyabb részben fizetnek egészségügyi szolgáltatásért a pénztári kiadásokon belül. A felügyeleti statisztikák szerint tavaly a pénztártagok 23 milliárd forintot hagytak ott a rendelőkben, a kiadásokon belül ezen költések részaránya a 2010-es 15 százalékról 35 százalékra emelkedett, s közel az idő, amikor beéri a gyógyszerre kifizetett összeg 40 százalékos szintjét. Az OTP Egészségpénztár esetében a 2010-es 1 milliárd forintról négyszeresére, 4 milliárd forint fölé nőtt a magánegészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevők aránya.
Ugyanakkor azt, hogy nem lett a magyar teljesen egészségtudatos, s a kifizetések bővülését inkább a díjak emelkedése hajtja, jól mutatja, hogy
az OTP Egészségpénztárnál ugyan 27 százalékkal nőtt az orvosi vizsgálatról és kezelésről szóló számlák száma, ám az azokon szereplő összeg 40 százalékkal volt magasabb, mint egy éve.
A magánorvost választók leginkább bőrgyógyászati, nőgyógyászati és fogorvosi kezeléseket vesznek igénybe.
Csernavölgyi István, a Budai Egészségközpont (BEK) vezérigazgatója szerint az intézményesített magánegészségügyi szolgáltatások elterjedése a szektor érdeke is, hiszen a további tömegesítés révén komolyabb, gyorsabb megtérüléssel lehetne számolni a szolgáltatók által vállalt beruházások esetében. A szolgáltatások színvonalában a műszerezettség emelése összességében komolyabb eredményeket hozhat, ez ugyanakkor értelemszerűen a lakásrendelők kiszorulását jelentené. Az egészségügyi szakember szerint jelenleg főleg azok a magánegészségügyi szolgáltatók vannak bajban, akik az emberek által még bevállalt járóbeteg-ellátáson felül a fekvőbeteg-ellátásban is kapacitásokat építettek ki, mivel itt sokkal komolyabban jelentkezik a betegek árérzékenysége.
A helyzet új megoldásokat szül. A magukat az utolsó pillanatban meggondoló páciensek miatt, az egyre komolyabb bevételkiesés kompenzálására mind több magánszolgáltató vezeti be az előre fizetés lehetőségét, s azoknak, akik így tesznek, kedvezményt is adnak, hiszen a biztosan befolyó kevesebb pénz még mindig jobb, mint a beteggel együtt elmaradó. A szolgáltatói versenyt pedig erősítik az ár-összehasonlító oldalak, bár az árak mellett fontos lenne a szolgáltatás minőségét is figyelembe venni. Ezzel kapcsolatban a – csak az idén weboldalán 9 milliárd forintnyi magánegészségügyi szolgáltatást közvetítő – foglaljorvos.hu ügyvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a páciensek sok esetben inkább a kiszolgálás figyelmességét (a jelzett időben történő elvégzését, néhány kedves, figyelmes szót) értékelik, és kevésbé a szolgáltatás színvonalát. Már csak azért is, mert annak szakmai tartalmáról nem feltétlenül lehetnek tájékozottak.
(Borítókép: BSIP / UIG / Getty Images)
Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.
MEGVESZEMAkár októbernél is hamarabb indulhat a nyugdíjasok áfa-visszatérítése – jelezte Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.
február 24., 11:07
A kisebb szereplők bajban lehetnek.
február 24., 17:26
1 órája
3 órája
Az orosz gazdaság számos szektora érintett.
február 24., 11:21
9 hónap alatt csaknem 34 milliárd forintot loptak el.
február 24., 19:35
Elrettentők a veszteségek, és nem látni, mikor és hogyan lesz vége a vérontásnak.
február 24., 15:38
6 órája
Páncélautóval, az éj leple alatt érkezett vissza Magyarországra az 5 és fél milliárd forintot érő gyűjtemény.
30 perce
Tovább fokozódik a diplomáciai botrány.
3 órája
tegnap, 21:25
Folyamatosan erősödnek a követelőző hangok.
3 órája
A dolgozók nem értik, miért nem jut több pénz a béremelésükre.
február 24., 17:23
A miniszter felvázolta, hogyan pörgetik a magyar húzóágazatot.
február 24., 10:48
Az uniós átlag fölött vagyunk.
február 22., 14:54
Meglepő eredmény született.
43 perce
A magyar politikusok sem hagyták szó nélkül a történteket.
1 órája
8 órája
Átadták A magyar természetfotó nagydíját, és megnyílt a Varázslatos Magyarország kiállítása.
1 órája
tegnap, 18:42
tegnap, 16:20
tegnap, 15:06
Kijöttek az adatok, jelentős mértékben csökkentek a beruházások 2024-ben.
február 24., 08:30
Megjelentek az adathalászok a szállásközvetítő oldalán.
február 25., 11:37
Végh Richárd elárulta, melyik befektetés verte az állampapírt és minden mást is.
február 25., 09:58
Harold Hamm úgy véli, az amerikai vállalatok nem vágynak vissza Oroszországba.
február 22., 17:02
A miniszter szerint a magyar gazdaság minden válságból győztesként került ki.
február 23., 13:29
A 94 éves pénzügyi guru közzétette éves levelét.
február 22., 21:11
Egymást érik a fejlemények, nem győzzük kapkodni a fejünket.
február 23., 13:19
tegnap, 13:27
A miniszterelnök szerint hiába az áttörés a politikában, ha nem tudják megfékezni az inflációt.
február 23., 08:01
Vitályos Eszter szerint a támogatás közvetlenül azokhoz jut, akiknek szükségük van rá.
február 23., 14:31
Az ügyvédek is megszólaltak.
6 perce
Több milliárd forint kormányzati támogatás érkezett a történelmi léptékű fejlesztésekhez.
február 23., 11:41
A Luxor is gazdára talált.
február 22., 20:53