Fogy a pénz a pénztárcákból – érzik ezt a magánorvosok is

Magyarországon 2021-ben az egészségügyi kiadások 72 százalékát – az állampolgárok befizetéseiből – a központi kormányzati alrendszerek finanszírozták, ám minden egyes magyar állampolgár havonta átlagosan 9140 forintot fizetett közvetlenül is magánegészségügyi ellátásra. 

Közel 1000 milliárdot a pénztárcánkból fizetünk

Szeniczey Gergő, a Magyar Nemzeti Bank tőkepiacok és biztosítók prudenciális, fogyasztóvédelmi felügyeletéért és a piacfelügyeletért felelős ügyvezető igazgatója szerint a fő gondot az jelenti, hogy az emberek direkt egészségügyi kiadásain belül mindössze 3 százalékot tesz ki az intézményesített formában elköltött pénz. Mindezt azt jelenti, hogy az állampolgáronként  magánegészségügyre költött havi 9140 forintból mindössze 540 forint az, amely intézményesített forrásból kerül kifizetésre.

– hívta fel a figyelmet a felügyeleti szakember a Pénztárkonferencián. Ezen az állampolgárok is buknak, hiszen, ha ezeket az összegeket például egészségpénztáron keresztül vennék igénybe, akkor a 20 százalékos, maximum 150 ezer forintos adójóváírás révén milliárdokat tudnának spórolni. Azonban egészségpénztári befizetésekbe a fent említett havi 540 forintból is mindössze 248 forint kerül.

A nem túl kedvező helyzetet tükrözi vissza az a tény is, hogy miközben 2016 és 2022 között az árak 90 százalékkal nőttek, sőt a lakossági átlagbér is 50 százalékkal növekedett a 2016-os bázishoz képest, addig az egészségpénztári befizetések összege csak 25 százalékos bővülést mutatott 6 éves időtávban.

Megugrás a befizetésekben

Ugyanakkor nem lehet eltagadni az idei tényeket: míg 2021-ről 2022-re mindössze 8 százalékkal nőtt az első fél évben a fedezeti számlákon jóváírt tagi befizetések összege és év végére is csak 16 százalékot mutatott a növekedés, idén az első hat hónapban a számlákra – az adójóváírással – 40,7 milliárd forint érkezett, ami 30 százalékkal magasabb összeg, mint egy évvel korábban. Bár az egészségpénztárak taglétszáma továbbra is csak szerényen növekszik, ám a pénztártagok között 2020-hoz képest 32 százalékról 36 százalékra nőtt a rendszeres tagdíjat fizetők aránya – más kérdés, hogy így is 390 ezer alatt van a számuk. A kedvező tendenciákat az OTP Egészségpénztár ügyvezető igazgatója, Kovács Tamás Attila is megerősítette. Szavai szerint a pénztártagok száma idén átlépte a 350 ezer főt, s az idei év első hét hónapjában több mint 11 milliárd forintnyi befizetés érkezett a pénztárhoz, ami 29 százalékos bővülést jelent a tavalyi év ezen időszakához képest.

Az egészségpénztárak előretörését két okra lehet visszavezetni. Miközben az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások esetében egyre kevésbé hívószó a 150 ezer forintban maximált adójóváírás, addig az egészségpénztárak sikeréhez elég ekkora összeg – főleg azért, mert itt a többletpénz azonnal felhasználható. Így kismértékben ma az (egészség)pénztár a (nyugdíj)pénztár farkasa.

Nem többet, inkább drágábban

A másik okot abban érdemes keresni, hogy a szolgáltatási díjak számottevően megnőttek. Straub Fanni, a Foglaljorvost.hu ügyvezető igazgatója arra emlékeztetett, hogy míg korábban egy-egy szakorvosi konzultáció átlagosan 15 ezer forintjába került a páciensnek, manapság 25-30 ezer forintnál kezdődik egy-egy, „sima” orvos–beteg találkozó. Erre egyrészt egyre nagyobb számban reagálnak úgy az emberek, hogy – annak ellenére, hogy az állami ellátásban nagyon komoly problémák vannak – meggondolják már azt is, hogy magánrendelőbe menjenek, másrészt a korábbi költési mixük átalakításával egyre komolyabb részben fizetnek egészségügyi szolgáltatásért a pénztári kiadásokon belül. A felügyeleti statisztikák szerint tavaly a pénztártagok 23 milliárd forintot hagytak ott a rendelőkben, a kiadásokon belül ezen költések részaránya a 2010-es 15 százalékról 35 százalékra emelkedett, s közel az idő, amikor beéri a gyógyszerre kifizetett összeg 40 százalékos szintjét. Az OTP Egészségpénztár esetében a 2010-es 1 milliárd forintról négyszeresére, 4 milliárd forint fölé nőtt a magánegészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevők aránya.

Ugyanakkor azt, hogy nem lett a magyar teljesen egészségtudatos, s a kifizetések bővülését inkább a díjak emelkedése hajtja, jól mutatja, hogy

A magánorvost választók leginkább bőrgyógyászati, nőgyógyászati és fogorvosi kezeléseket vesznek igénybe.

Csernavölgyi István, a Budai Egészségközpont (BEK) vezérigazgatója szerint az intézményesített magánegészségügyi szolgáltatások elterjedése a szektor érdeke is, hiszen a további tömegesítés révén komolyabb, gyorsabb megtérüléssel lehetne számolni a szolgáltatók által vállalt beruházások esetében. A szolgáltatások színvonalában a műszerezettség emelése összességében komolyabb eredményeket hozhat, ez ugyanakkor értelemszerűen a lakásrendelők kiszorulását jelentené. Az egészségügyi szakember szerint jelenleg főleg azok a magánegészségügyi szolgáltatók vannak bajban, akik az emberek által még bevállalt járóbeteg-ellátáson felül a fekvőbeteg-ellátásban is kapacitásokat építettek ki, mivel itt sokkal komolyabban jelentkezik a betegek árérzékenysége.

Előrefizetési kedvezmény, hogy eljöjjön a beteg

A helyzet új megoldásokat szül. A magukat az utolsó pillanatban meggondoló páciensek miatt, az  egyre komolyabb bevételkiesés kompenzálására mind több magánszolgáltató vezeti be az előre fizetés lehetőségét, s azoknak, akik így tesznek, kedvezményt is adnak, hiszen a biztosan befolyó kevesebb pénz még mindig jobb, mint a beteggel együtt elmaradó. A szolgáltatói versenyt pedig erősítik az ár-összehasonlító oldalak, bár az árak mellett fontos lenne a szolgáltatás minőségét is figyelembe venni. Ezzel kapcsolatban a – csak az idén weboldalán 9 milliárd forintnyi magánegészségügyi szolgáltatást közvetítő – foglaljorvos.hu ügyvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a páciensek sok esetben inkább a kiszolgálás figyelmességét (a jelzett időben történő elvégzését, néhány kedves, figyelmes szót) értékelik, és kevésbé a szolgáltatás színvonalát. Már csak azért is, mert annak szakmai tartalmáról nem feltétlenül lehetnek tájékozottak.

(Borítókép: BSIP / UIG / Getty Images)