Eldőlhet a Magyarországnak járó uniós pénzek sorsa Brüsszelben

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter és Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter a hét második felében Brüsszelben tárgyal – értesült lapunk. Úgy tudjuk, a két tárcavezető szerda este veszi az uniós intézményrendszer székhelye felé az irányt, hogy másnap két uniós biztossal, Johannes Hahnnal és Didier Reyndersszel egyeztessen.

Információink szerint a mostani látogatás kulcsfontosságú lehet a tárgyalások lezárása felé vezető úton. A legutóbbi érdemi fejlemény az volt az ügyben, hogy a Financial Times két hete megírta: Brüsszel november végéig feloldhatja a Magyarországnak járó uniós források egy részét, mintegy 13 milliárd eurónyi kohéziós támogatást. Ezt az értesülést az Európai Bizottság később ugyan cáfolta, mindenesetre Navracsics Tibor bizakodva követte az eseményeket.

Egymás kezébe csapnának már

A területfejlesztési miniszter várakozásai szerint az év végéig egymás kezébe csaphatnak a magyar kormány tárgyalódelegációjának tagjai és az uniós intézményrendszer döntéshozói.

A szakpolitikus azt jelölte ki célul, hogy ne csak előleget vehessenek fel a nekünk járó EU-s forrásokból, hanem az új ciklus projektjeit is finanszírozhassák azokból. Emlékeztetett: a maguk részéről a magyar fél leginkább annyit tehet, hogy a szeptember végi bizottsági kérdéseket a lehető legrészletesebben megválaszolják. Mivel ezek már alapvetően technikai jellegűek, reményeik szerint az EU számára is megnyugtatók lesznek.

miután májusban elfogadta a magyar parlament azt a törvénycsomagot, amely megoldást jelent Brüsszel jogállamisági aggályaira.

Három program áll felfüggesztés alatt

Jelen állás szerint egyszerre van távol és közel a cél, elvégre már elfogadta az uniós vezérkar Magyarország vonatkozásában a partnerségi megállapodást, az uniós források felhasználásának keretet adó operatív programokat, valamint a nemzeti helyreállítási tervet is.

Egyelőre három operatív program,

• a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz),
• a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz (KEHOP Plusz), valamint
• az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz (IKOP Plusz)

esetében továbbra is 55 százalékos felfüggesztés van érvényben, vagyis ezeknél ellenkező tartalmú bejelentésig a fennmaradó 45 százalék válhat elérhetővé, minden más programnál viszont a forráskeret 100 százaléka nyílhat meg, ha egyezség születik.

Hatalmas a tét

A helyreállítási terv, egészen pontosan a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) keretében 2300 milliárd forint nyílhat meg végül Magyarország számára.

További 30 százaléka a digitális infrastruktúra, a digitális közszolgáltatások fejlesztését, a vállalatok digitális átmenetének támogatását teszi lehetővé. Ez tehát az RRF, míg

Ebből több mint 4000 milliárd forintot már előzetesen jóváhagyott az Európai Bizottság az agrár- és vidékfejlesztési programokra, így az árfolyamtól függően 9-10 ezer milliárd forint juthat majd a többi operatív programra.

(Borítókép: Index)