Fontos változás, amire az adózók egy részének figyelnie kell

Az úgynevezett DAC7 irányelv rendelkezéseit 2022. december 31-ig kellett átültetnie a tagállamoknak a saját jogába. Az irányelv Magyarországon – az elődjéhez hasonlóan – egy, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettséget eredményezett, amelynek fő alanyaivá jelen esetben a digitálisplatform-üzemeltetők váltak. Az Európai Unió Tanácsának az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló, 2011/16/EU irányelv DAC7 (2021/514/EU) névre keresztelt módosításának célja

• az adócsalás,
• adókijátszás
• és adókikerülés megelőzése

olyan vállalkozások esetében, amelyek digitális platformokon kínálják termékeiket vagy szolgáltatásaikat, főként határon átnyúló ügyletek keretében.

A magyar jogrendbe a 2013. évi XXXVII. törvény módosításával beillesztett kötelezettségek a digitálisplatform-üzemeltetők adminisztrációs terheit növelik. A változás a 2023. évi adócsomag több eleméhez hasonlóan ez év elején lépett hatályba. A digitálisplatform-üzemeltetők azok a szervezetek, amelyek értékesítők – beleértve a szervezeteket és a magánszemélyeket is – rendelkezésére bocsátják a felhasználók (vásárlók) számára hozzáférhető felületeket.

Legyen szó akár honlapokról vagy éppen alkalmazásokról, minden olyan platform érintett lehet, amely az értékesítő és a felhasználó közötti kapcsolat felvételét lehetővé teszi – az érintett tevékenység felhasználók számára történő közvetlen vagy közvetett elvégzéséhez.

Kikre vonatkozik?

Az adatszolgáltatási kötelezettség ugyanakkor nem terjed ki azokra a szoftverekre, amelyek kizárólag csak

• az érintett tevékenységgel kapcsolatos kifizetések kezelését,
• az érintett tevékenység felhasználók általi megjelenítését vagy hirdetését,
• a felhasználók valamelyik platformra irányítását vagy áthelyezését

teszik lehetővé.

A kötelezettség ráadásul nem csupán a magyar vállalkozásokra, hanem azokra az EU-s vállalkozásokra is vonatkozik, amelyek Magyarországon bejegyzettek, és állandó telephelyük, valamint az üzletvezetésük helye egyaránt Magyarországon található

– jelezte az Indexnek Gyányi Tamás, a WTS Klient szenior partnere.

Elmondta, hogy ráadásul bizonyos esetekben az EU-n kívüli vállalkozásokra is vonatkozik az adatszolgáltatási kötelezettség. Ebből kifolyólag például egy online piacteret kínáló magyar vállalkozás mellett olyan neves multinacionális platformüzemeltetőknek is kötelező adatot szolgáltatniuk a hatóságok felé, mint például

• az Amazon,
• az eBay,
• a Booking.com
• vagy éppen az Airbnb.

Mit és meddig kell megtenni?

1. A platformüzemeltetőnek be kell jelentkeznie az adóhatóságnál az adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetői minőség keletkezését követő 15 napon belül. A már működő digitálisplatform-üzemeltetők első bejelentkezési határideje 2023. február 15-e volt. A fent említett szabályoknak megfelelő EU-s vállalkozásoknak akkor is szükséges bejelentkeznie a magyar adóhatóságnál, ha választásuk szerint más tagállamban teljesítik az adatszolgáltatási kötelezettséget.
2. Az átvilágítási feladatok a magánszemélynek vagy szervezetnek minősülő értékesítő adatainak beszerzését és ellenőrzését (pl. adószám ellenőrzése), az illetőségének megállapítását, továbbá ingatlan-bérbeadás esetén az ingatlannal kapcsolatos információk beszerzését foglalja magában. Az adatszolgáltatáshoz szükséges átvilágítási eljárásokat az adatszolgáltatási időszak végéig, december 31-ig kell elvégezni.
3. Az átvilágítással és adatszolgáltatással összefüggő intézkedésekről és az ezek alapjául szolgáló információkról kötelező nyilvántartást vezetni, illetve azt tíz évig megőrizni.
4. Az adatokat évente egyszer, egy naptári évre vonatkozóan, de negyedéves bontásban kell megadni a követő év január 31-ig. Tehát az első, 2023-ra vonatkozó adatszolgáltatás határideje 2024. január 31-e.

Miről kell adatot szolgáltatni?

Az adatszolgáltatást meghatározott esetekben az ellenérték fejében végzett alábbi, úgynevezett érintett tevékenységek esetében szükséges megtenni:

• ingatlan bérbeadása, beleértve a lakó- és üzleti ingatlanokat, valamint minden egyéb ingatlant és parkolóhelyet,
• személyi szolgáltatás,
• áruk értékesítése,
• közlekedési eszköz bérbeadása.

Ugyanakkor mentesülhetnek azok az értékesítők, akik felé a digitálisplatform-üzemeltetők kevesebb mint 30 áruértékesítést tettek lehetővé, és ezek összege legfeljebb 2000 euró, illetve amelyek részére több mint 2000, ingatlan-bérbeadásra vonatkozó tevékenységet tettek lehetővé.

Az adatszolgáltatásnak az értékesítők számos adata mellett az ügyletek darabszámát és az ellenérték összegét, sőt adott esetben a használt pénzforgalmi számla adatait is tartalmaznia kell.

Bírságot kaphatnak, akik hibáznak 

Amennyiben a digitálisplatform-üzemeltetők elmulasztják bejelentési, változásbejelentési, adatszolgáltatási, nyilvántartási kötelezettségeiket, vagy késedelmesen, hibásan, valótlan tartalommal vagy hiányosan teljesítik, az adóhatóság 2 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja őket.

Az adatszolgáltatások alapján ugyanis a tagállamok adóügyi információcserét hajtanak végre, amelynek a célja az egyes tagállamok hatósági ellenőrzéseinek támogatása. Az online értékesítési platformok elterjedésével a határon átnyúló szolgáltatások és termékértékesítések minden vállalkozás számára könnyen végrehajthatóvá váltak, ugyanakkor ezek az ügyletek sok esetben talajt biztosítottak az agresszív adótervezéshez. Emellett külön kérdést vet fel az is, vajon minden értékesítő tudja-e, hogy egy internetes értékesítési felületet kínáló szolgáltatás igénybevételekor mihez járult hozzá a regisztráció során. Elvégre a platformüzemeltetők az adatokat nemcsak saját célokra gyűjtik, hanem továbbítják is a hatóságok felé.

Amennyiben az adóhatóságok európai szinten egységesen rendelkeznek majd a platformszolgáltatóktól származó információkkal, akkor a helyi kockázatelemzési eljárások alkalmával könnyebben fel tudják mérni annak a valószínűségét, hogy egy külföldi személynek vagy szervezetnek valamely vállalkozási tevékenysége után belföldön keletkezik-e adófizetési kötelezettsége, legyen az akár általános forgalmi adó – lásd: távértékesítés –, akár jövedelemadó

– tette hozzá az adószakértő.