Pihenőre ment az albérletdrágulás, trónfosztás Budapesten
További Gazdaság cikkek
- Itt a január, csak kapkodjuk a fejünket, annyi változás jön a bankoknál
- Rákra figyelmeztető címkét kaphatnak az alkoholos italok
- A szakértő szerint sem az Ügyfélkapu+, sem a DÁP nem áll készen a startra
- Nagy Márton: 2025-ben 8 százalékkal növekednek majd a bérek
- Mélyrepülésben a forint, ismét 415 felett jár az euró
Lényegében mindenhol megállt az albérletpiaci drágulás. Szeptemberben ugyanis országosan 0,1 százalékkal emelkedtek, a fővárosban pedig 0,3 százalékkal csökkentek az átlagos lakbérek a KSH–ingatlan.com legfrissebb lakbérindexe szerint.
Megtorpanás szokatlan időpontban
„Az augusztusi megtorpanás után látható szeptemberi változások gyakorlatilag stagnálást jelentenek, amire az előzetes adatokból már számítani lehetett. Az viszont figyelemre méltó jelenség, hogy ez közvetlenül a nyár végi albérletszezon lecsengésével egy időben következett be” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzátette: éves szinten még mindig két számjegyű emelkedés látható, országosan és Budapesten egyaránt 12 százalékkal voltak magasabbak a bérleti díjak, mint tavaly szeptemberben. Fontos azonban, hogy
az inflációval korrigált, országos reállakbérek a koronavírus-járványt megelőző rekordszinttől majdnem 8 százalékkal maradnak el, a fővárosban pedig több mint 10 százalékos csökkenést mutatnak.
Az elemzés ismerteti azt is, hogy október közepén hogyan alakultak a kiadó lakások és házak árai a fővároson belül, illetve a megyeszékhelyeken. Budapesten például 240 ezer forintra nőtt az átlagos lakbér, szemben a szeptemberi 230 ezer forinttal. „Bár ez első látásra jelentős havi szintű drágulásnak felel meg, amely némi korrekciót is jelenthet az augusztusi lassulás és a szeptemberi stagnálás után. Július közepén ugyanis pont erről az árszintről vágtak neki az albérletszezonnak a fővárosi kiadó lakások tulajdonosai. Másrészt szerepet játszik az emelkedésben, hogy az egyes kerületek bérleti díjai eltérő dinamikával mozognak. A II. kerületben például jelentősen, 300 ezerről 350 ezer forintra nőtt az átlagos lakbér az elmúlt hónapokban. Ezzel átvette az első helyet a korábbi listavezető V. kerülettől, ahol október közepén 344 ezer forint volt az átlagos bérleti díj” – fejtette ki Balogh László. Azt is elmondta, hogy egyelőre keresi az utat a piac, egyértelmű trend még nem alakult ki sem egyik, sem a másik irányba.
Jelentős drágulás már nem várható
A szakértő szerint számottevő áremelkedés nem várható a következő időszakban, mivel a fizetőképes kereslet nagyon nehezen tud lépést tartani a bérleti díjak emelkedésével.
Ezt jelzi az is, hogy a két legnagyobb albérletkínálattal rendelkező kerületben, a XI.-ben és a XIII.-ban 240 ezer és 230 ezer forinton stagnáltak a bérleti díjak szeptember közepéhez képest.
A megyeszékhelyek összesített átlaga 140 ezer forint, ami nem jelent változást havi szinten. A legdrágább nagyvárosok közé tartozik Debrecen, Győr és Veszprém, ahol 165–195 ezer forinttal számolhatnak a bérlők. A másik végletet Békéscsaba, Miskolc és Salgótarján képviseli 100–102 ezer forinttal.