Megszabta a magyaroknak járó fejadagot a kormány

A kormány honlapján megjelent egy 21 oldalas dokumentum, Védelemgazdálkodási tervezés címmel, amely útmutató a gazdaságmozgósítási helyzetekre való felkészítésre – vette észre az Economx. A kormányzat célja a nemzetgazdaság felkészítése.

Az útmutató segít a szükséges feltételek biztosításában, hogy bármilyen mozgósítási helyzetben a védelmi és biztonsági szervezetek és az ország közigazgatási rendszerének működése, a lakosság alapvető ellátása, valamint a társadalom és a nemzetgazdaság működőképessége zavartalan legyen.

Tehát egy bekövetkező természeti vagy katonai katasztrófa esetén az lenne az irányadó, ami ebben szerepel. Ennek az első részében azon termékek és szolgáltatások köre szerepel, amelyekre mindenképp szükség van. Az átláthatóság érdekében meghatározták a békeidő igényeit, egy személyre, a havifejadag-norma alapulvételével.

Eszerint békeidőben minden hónapban ezek a tételek, ekkora mennyiségekben járnak minden embernek:

• csontos nyers húsból és vágott baromfiból 3 kg;
• zsiradékból 1,5 kg;
• lisztből 2 kg;
• cukorból 0,5 kg;
• kenyérből 9 kg;
• tejből 11 liter;
• mosó- és mosogatószerből 1 kg;
• ivóvízből 120 liter;
• húskészítményekből 1 kg;
• étkezési tyúktojásból 15 db;
• főzelékkonzervből 2,5 kg;
• gyümölcsbefőttből 2 kg;
• savanyúságból 1 kg,
• élesztőből 0,25 kg,
• étkezési sóból 0,15 kg,
• szappanból 0,15 kg,
• gyertyából 1 kg,
• gyufából 4 doboz,
• fogkeféből 0,3 db,
• fogkrémből 40 ml,
• toalett- (WC-) papírból 6 tekercs,
• alkoholos kézfertőtlenítő szerből 0,25 liter,
• egészségügyi vattából pedig 0,3 kg járhat minden magyarnak.

Tehát ez azt jelenti, hogy alapesetben, amikor még békeidőben vagyunk, akkor ezek az irányadó számok, és a háborús fejadagokat ebből számolják ki.

Az útmutató elég bonyolult egyébként. Először is a követelménytámasztásban és a tervezésben érintett szerveknek ki kell helyesen tölteniük a védelemgazdasági követelménytámasztó- és tervezőtáblázatot (VKT), hogy az összesítéssel lehetővé tegyék a Védelemgazdasági Alapterv elkészítésének megalapozását.

A VKT-ban az egyes szerveknek meg kell határozniuk az igényeiket a különböző gazdaságmozgósítási helyzetekben. 

A követelménytámasztásban érintett szervek:

• a kormányzati igazgatási szervek vezetői;
• a Magyar Honvédség;
• a rendvédelmi szervek;
• a nemzetbiztonsági szolgálatok;
• az Országgyűlési Őrség;
• a honvédelemért felelős miniszter;
• az Országos Bírósági Hivatal elnöke;
• a területi védelmi bizottságok elnökei.

A tervezésben érintett szervek:

• a belgazdaságért felelős miniszter által vezetett minisztérium központi tervezőszervként;
• az ágazati miniszterek által vezetett minisztériumok és az irányítása vagy felügyelete alá tartozó kormányzati igazgatási szerv (együtt: ágazati tervező szervek);
• a területi védelmi bizottságok;
• az ágazati tervező szervek területi szervei;
• a helyi védelmi bizottságok és a polgármesterek;
• a követelménytámasztó szerv által meghatározott követelménynek megfelelő nemzetgazdasági szereplő (szolgáltatók).

Ezt követően minden felsorolt esetre más követelményeket határoznak meg az érintett szervek. A felsorolt esetek a következők:

1. fegyveres konfliktus vagy annak veszélye jellegű gazdaságmozgósítási helyzet,
2. szövetséges erők támogatása jellegű gazdaságmozgósítási helyzet,
3. egészségügyi jellegű gazdaságmozgósítási helyzet,
4. katasztrófa jellegű gazdaságmozgósítási helyzet,
5. ágazati válsághelyzet jellegű gazdaságmozgósítási helyzet,
6. humanitárius jellegű gazdaságmozgósítási helyzet.

Ezeket még alcsoportokra is bontották. A legérdekesebbek az ötös pont, ami az energiaellátással kapcsolatos válsághelyzeteket jelöli.

De ennél is érdekesebb a hatos pont. Abban ugyanis szerepel a veszélyhelyzet a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, valamint az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény tekintetében. A humanitárius katasztrófa, valamint a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet.

Ez azért érdekes, mert szeptember 7-én lejárhatott volna, de újra meghosszabbította a kormány „a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet” Magyarországon, amely így legalább jövő év márciusáig velünk marad. Ebben az esetben pedig meg kell határozni egy maximum mennyiséget a készletekből.