Nem kérnek a hidegből a magyar háziasszonyok, a melegre esküsznek

A fogyasztók több mint fele (57 százalék) még a hétköznapi ruháit is 40 fokon mossa, a válaszadók egyötöde (21 százalék) pedig 50 Celsius-fokon vagy annál magasabb hőfokon mos – derül ki a Procter & Gamble (P&G) októberi lakossági felméréséből. A törölközők és ágyneműk esetében ez az arány még magasabb, előbbit a háziasszonyok 53 százaléka, utóbbit 46 százaléka mossa 50 °C-on vagy annál magasabb hőmérsékleten.

Ennek ellenére a felmérés szerint a háziasszonyok mindössze 14,8 százaléka mos 30 fokon, és még a hétköznapi ruhák esetében is csak alig több mint egyötödük (22 százalék) használja a hidegprogramot. Ez nem csak hazai jelenség, és mivel a mosás szénlábnyomának közel 60 százaléka a felhasználói fázisból származik – főként a víz melegítéséből –, számos mosószermárka folytat széles körű fogyasztói edukációt világszerte annak érdekében, hogy ösztönözze a hidegebb mosási hőmérsékletre való váltást, ami jelentősen csökkenti a háztartások energiafogyasztását és ökológiai lábnyomát.

Az árérzékenység megelőzi a fenntarthatóságot

A jelenségről korábban az Index is beszámolt. Szerkesztőségünk belépést nyert a világ egyik legnagyobb multicégének svájci központjába, ahol bár a csúcstechnológiát és a digitalizációt is hadrendbe állították az ökológiai lábnyom csökkentése érdekében, termékeikért az átlagosnál magasabb piaci árat kell fizetni, ami elriaszthatja a vevőket. A vállalat azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a magasabb ár hosszú távon megtérülhet.

A fogyasztók tehát egyszerűen gondolkodnak. Nem hajlandók minőségromlást elviselni, illetve többet fizetni egy termékért. Azt várják a gyártóktól, hogy ők viseljék a fenntarthatóság költségvonzatát. Európa-szerte ezt a hozzáállást tapasztalom. Ez ugyanúgy igaz Németországra, Olaszországra, mint ahogy Magyarország esetében is

– fogalmazott az Indexnek Lioc Tassel, a P&G európai elnöke.

A mostani kutatásból arra lehet következtetni, hogy az erről szóló edukáció előtt még hosszú út áll. A lakosság árérzékeny – különösen a jelenlegi turbulens gazdasági környezetben –, és az olcsóbb termékek felé fordítja a családi kassza kormányrúdját, akkor is, ha a drágább egyben hatékonyabb.

A mosószer vásárlásánál tehát a hatékonyság és az ár-érték arány a lakosság legfontosabb szempontja, ezt követi az illat, amely inkább a fiatalabbak (18–29 éves korosztály) számára fontos tényező. A fenntarthatóság a negyedik a sorban, ez a megkérdezettek több mint felének (52 százalék) számít, és a felmérés szerint erre is a fiatalabbak figyelnek jobban. A vásárlók nagyobb része nem márkaorientált, 57 százalékuk állította, hogy teljesen mindegy vagy nem fontos számára a mosószer márkája.

Sokat mos a magyar

A fogyasztók átlagosan négyezer forint körül költenek mosószerre vásárlásaik során, a legtöbben (43 százalék) 2000–4000 forint, a vásárlók egyharmada (31 százalék) pedig 4000–6000 forint kiadással számol.

A legelterjedtebb a folyékony mosószer, a lakosság kétharmada szokott ilyennel is mosni, míg mosókapszulát és mosóport egyaránt a háztartások 28 százaléka használ. A mosókapszulák ugyanakkor bizonyítottan hatékonyak alacsony hőmérsékleten és rövid mosási cikluson is, emellett néhány márka terméke már újrahasznosítható papírcsomagolásban kapható, ezért fenntarthatóbb a műanyag flakonos folyékony mosószereknél.

A háztartások kétharmada heti egynél többször mos, több mint ötöde (21 százalék) pedig heti 4 vagy több alkalommal, és az egyedül élőknél sem ritka, hogy heti egynél több adagot tegyenek mosógépbe (32 százalék). A három- vagy többfős háztartásoknál általánosnak mondható a heti legalább 3-4 adag mosás (75 százalék).