Aknára lépett a frakcióvezető a rezsiháborúban

902A3735
2023.11.09. 10:11
Az MVM számlázási gyakorlatát kifogásolva fordult bejelentésével a Gazdasági Versenyhivatalhoz Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője, amit a hatóság ízekre szedett a vizsgálata során. Így kiderült, hogy az nem volt megalapozott, a vállalat nem tájékoztatja félre a fogyasztókat a rezsibokszban – tudta meg az Index. A mostani fejleményekre reagált a társaság és a bejelentő politikus is.

Még augusztus végén állt bele az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt.-be Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője, aki igazságtalannak tartotta a vállalat számlázási gyakorlatát, ezért tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat folytatása miatt a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) fordult. Az állami cég szeptember elején tételesen cáfolta a szocialista politikus állításait, többek között arra is rávilágítva, hogy félrevezető a napi tőzsdei jegyzésekhez hasonlítani a végfogyasztói árat, de az ügy ezzel nem zárult le. Tóth Bertalan kitartott amellett, hogy az MVM diszkriminatív módon különbséget tesz az átalánydíjas és a diktálás alapján számlázó fogyasztók között. Véleménye szerint az egész évet tekintve átlagfogyasztás alatt maradó családoknak egyes hónapokban a családi kedvezmények ellenére is versenypiaci árat kell fizetni az energiáért, ezért törvényjavaslatot terjesztett be, ám az nem ment át az Országgyűlés gazdasági bizottságán.

Mostanra pedig a GVH vizsgálata is lezárult. Az Index megkeresésére a hatóság arról tájékoztatott, hogy csütörtökön kézbesítette az erről szóló végzést a frakcióvezetőnek, aki az elmúlt hetekben a közösségi médiában, illetve a sajtóban aktívan kommunikált a bejelentés részleteiről. A versenyhivatalnál kiemelték: mindezektől eltekintve az eljárásában kizárólag jogi, illetve szakmai szempontokat érvényesítettek. A GVH azt vizsgálta, hogy a bejelentésben kifogásolt kereskedelmi kommunikáció esetében valószínűsíthető-e, hogy az alkalmas volt-e az MVM által a számlákban alkalmazott „földgáz versenypiaci egységára alapján történő árképzés bruttó értéke” (tehát a versenypiaci viszonyítási ár) a fogyasztók megtévesztésére.

Nem indul versenyfelügyeleti eljárás

Lapunk érdeklődésére a versenyhivatalnál kiemelték: a versenyhivatal vizsgálói részletesen és alaposan megvizsgálták a bejelentést, egyebekben adatokat kértek mind a bejelentőtől, mind a bejelentett vállalkozástól, figyelembe vették a beérkezett adatszolgáltatások információit, a rendelkezésre álló egyéb dokumentumokat, és értékelték a releváns tényeket.

Mindezek alapján az eljárásban a GVH megállapította, hogy a bejelentésben foglaltak és a bejelentés alapján lefolytatott eljárásban beszerzett adatok alapján a versenyfelügyeleti eljárás indításának feltételei nem állnak fenn.

A hatóság álláspontja szerint nem valószínűsíthető, hogy az MVM Next a számlákban a versenypiaci viszonyítási árral kapcsolatban valótlan tájékoztatást adott volna. A GVH vizsgálata szerint ugyanis az MVM Next egyértelmű tájékoztatást ad a fogyasztók részére a számlamagyarázóban, illetve a holnapján elhelyezett tájékoztatásában arról, hogy mit ért a versenypiaci viszonyítási ár alatt, és azt mire tekintettel határozta meg.

DSC5546 másolat
Fotó: Kaszás Tamás / Index

A számítást befolyásoló tényezők

A bejelentő által használt számítási módszer kapcsán ‒ ahogy arra az MVM Next honlapján közzétett tájékoztató is utal ‒ a Gazdasági Versenyhivatal az alábbi körülményekre hívta fel a figyelmet:

  • A kalkuláció alapjául nem elegendő az európai földgáztőzsdei nagykereskedelmi árakat figyelembe venni, mivel a földgáz nem csak ebből a forrásból érkezik Magyarországra (például orosz importgáz).
  • A nem lakossági versenypiacon létezik fix és változó árazási gyakorlat is, előbbi esetében a bázisár is fix (és nem havonta változó) módon van meghatározva, tehát a felhasználói árakat nem szükségszerűen igazítják a tőzsdei árak havi ingadozásához.
  • Fix árazásnál a magyarországi földgáztárolói kapacitásokat is mindig figyelembe kell venni, amely tárolókat nem az épp aktuális tőzsdei árakon, hanem korábbi évi (beszerzési) árakon tudták feltölteni.
  • A nagykereskedelmi árak változásai nem mindig hatnak ki a kiskereskedelemi árakra Európában, azok között nem feltétlenül van közvetlen kapcsolat.
  • A gázmolekula árán túl a kiskereskedelmi ár a bejelentő által figyelembe vettekhez képest több tényezőből áll, amint arra maga a bejelentő is utalt. A bejelentő az adatszolgáltatásában levezetett számításában nem kalkulált nagy- és kiskereskedelemi árréssel, kockázati felárakkal, illetve árfolyam-ingadozással.
  • A kiskereskedelmi ár meghatározásakor a kereskedők a leendő felhasználóhoz is igazítják, személyre szabják árazási gyakorlatukat. Egy közbeszerzési eljárás során ajánlatot kérő nagyfogyasztó nem hasonlítható össze az ehhez képest elenyésző mennyiséget fogyasztó természetes személy lakossági felhasználóval. Általános gazdasági törvényszerűség, hogy nagyobb (ipari, intézményi) mennyiségre jellemzően alacsonyabb egységáron lehet leszerződni, mint kisebb (egyháztartásnyi) mennyiségre.
  • A bejelentő által hivatkozott 2023-as gázévre vonatkozó tényleges ‒ közbeszerzési eljárásokhoz köthető intézményi, nagyfogyasztói kedvezményes ‒ árak egyrészt jelentős (akár bruttó 150 forintnyi) különbségeket mutatnak, másrészt bruttóban kétszeresen-háromszorosan magasabbak, mint a kisfogyasztók részére elérhető bejelentett által kiszámolt elméleti szolgáltatási ár.

A Gazdasági Versenyhivatal álláspontja szerint a bejelentő számítási módszertanának helyessége a rendelkezésre álló adatok, információk alapján nem valószínűsíthető, ezért a GVH megállapította, hogy a bejelentő nem tudta kellő bizonyossággal adatokkal, tényekkel alátámasztani, hogy az MVM Next által alkalmazott 1026 Ft/m³ versenypiaci viszonyítási ár valótlan lenne.

Indítható közigazgatási per

Az ügyleti döntésre való alkalmasság szempontjából a versenyhivatal megállapította, hogy bár elméletileg a versenypiacon több szolgáltató is rendelkezik kereskedési jogosultsággal, a rendelkezésre álló adatok, információk alapján kereskedők a bejelentéssel érintett időszakban valószínűsíthetően nem éltek azzal a lehetőségükkel, hogy lakossági fogyasztókkal szerződhetnének le, vagyis a természetes személy lakossági fogyasztók számára ténylegesen nincs lehetőség egyetemes szolgáltatáson kívül versenypiaci szolgáltatást igénybe venni, azaz a természetes személy lakossági fogyasztóknak nincsen módjuk ügyleti döntést hozni arról, hogy mely szolgáltatótól vételezik a földgázt.

Mindezekre tekintettel nem valószínűsíthető, hogy a versenypiaci viszonyítási ár ismerete bármilyen módon alkalmas lehetne arra, hogy a fogyasztó ügyleti döntését ‒ akárcsak a figyelem felkeltésének révén ‒ befolyásolja.

S hogy a fentiek tükrében milyen eszköz maradt Tóth Bertalan kezében? Annyi bizonyos, s erről a hatóság is tájékoztatta lapunkat, hogy a GVH végzése ellen a közlésétől számított nyolc napon belül közigazgatási per indítható.

Cikkünk megjelenését követően megkerestük az MVM-et és Tóth Bertalant, az MSZP frakcióvezetőjét is. Az állami vállalat reakciója a következő volt:

A Gazdasági Versenyhivatal döntése megerősítette, hogy az MVM Energiakereskedelmi Zrt. nem folytat megtévesztő, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot. Célunk a jövőben is ügyfeleink folyamatos és pontos tájékoztatása annak érdekében, hogy körültekintően dönthessenek az igénybe vett energiaszolgáltatásokról. Az MVM Csoport mindent megtesz, hogy szakértelmével garantálja Magyarország ellátásbiztonságát, folyamatosan biztosítsa az energiát a családok és a vállalkozások számára.

- válaszolta az Indexnek az MVM.

Mielőtt lapunk érdeklődésére kommentálta volna a fejleményeket Tóth Bertalan, közösségi oldalán jelezte: ezzel az ügy nem zárult le. Az ellenzéki politikus arról írt Facebook-bejegyzésében, hogy a GVH végzését, amely szerint nem tartja valószínűnek, hogy az MVM félrevezető, valótlan tájékoztatást adna a rezsiboxban az ügyfeleknek, szakértőik bevonásával elemzik.

Az Indexnek küldött, hasonló tartalmú válaszában megjegyezte: azt a GVH sem támasztotta alá, hogy az MVM tájékoztatása valós lenne. Az MSZP frakcióvezetője szerint első olvasatra ezért úgy tűnik, hogy a versenyhivatal "inkább védi a fideszes propagandát, mint a versenyt vagy a fogyasztók érdekeit." Tóth Bertalan szerint jó eséllyel találkoznak a bíróságon, mert "a hazugság nem maradhat következmények nélkül."

(Borítókép: Tóth Bertalan 2019. május 15-én. Fotó: Ajpek Orsi / Index)