Kísérőt kap a csok plusz, újabb támogatási program jön

Energiakrízis ide vagy oda, a lakosság inkább az olcsóbb, mint az energiahatékonyabb ingatlanokat kereste a mögöttünk hagyott nagyjából egy évben. Ebben döntő szerepet játszott az előző tél enyhe mivolta, ám egyben jól mutatja, hogy a magyarok tudatossága hagy némi kívánnivalót maga után.

Szakemberek arra számítottak, hogy a nagyvárosi csok helyére belépő támogatási forma követelményeibe beépítik az energiahatékonysági előírásokat. Szerintük ugyanis a 2022. december 31-én kivezetett otthonteremtési támogatási program – számos pozitív oldal mellett – mérlegének negatív oldalára az írható fel a legvastagabb tollal, hogy bármire felhasználható volt, ami akár csak „szőr mentén” érintette a felújítást.

Az energiakrízis közepette így elsiklottak azok a beruházások, amelyek valóban a fontossági sorrend élmezőnyében foglalnak helyet. Ilyen a megfelelő szigetelés, illetve az energiahatékonyságot javító fejlesztések. Jól jellemzi eme szempont prioritásként való kezelésének pontosságát, hogy több tanulmány is bemutatta: a magyar ingatlanok többsége botrányos állapotban van, a rossz minőség miatt a lakóépületek felelnek a hazai energiafelhasználás több mint egyharmadáért.

A szakma bízott benne, hogy az otthonteremtési támogatási – némi finomhangolással – életben marad, ám végül nem így lett.

Tandemben a csok plusszal

– erősítette meg az Indexnek az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ), amely a témában végzett szakmai egyeztetések során arra a következtetésre jutott, hogy tízből nyolc magyar energiahatékonysági felújítást végezne el ingatlanán, amennyiben erre lehetősége adódna. Ez azért is nagy előrelépés, mert – ahogy az Index több ízben is beszámolt róla, és ahogy fentebb is említettük – honfitársaink jelentős része ez idáig nem mérte fel kellőképp az energetikai korszerűsítés fontosságát, ami az energiaválság árnyékában a szakembereket is meglepte.

A szövetség első embere azonban rámutatott: a helyzet felismerését nem követik tettek, ami a lakossági források hiányához vezethető vissza, magyarán az emberek hiába újítanának fel vagy építkeznének energiahatékonyan, nem rendelkeznek az ahhoz szükséges pénzösszeggel.

Javaslatában az ÉVOSZ a vissza nem térítendő támogatások helyett a kamattámogatott hitelkonstrukció mellett tette le voksát, szerintük ez szükséges ahhoz, hogy a legszélesebb kört „hozzák helyzetbe”.

Meg kell lovagolni a lakosság gondolkodásában tapasztalt áttörést, és ehhez hozzárendelni a forrásokat

– mondta Koji László, az ÉVOSZ elnöke.

A szövetség rámutatott annak fontosságára, hogy az új építések eleve energiahatékony kivitelezése, valamint a már meglévő ingatlanok hatékonyságát célzó korszerűsítés egyenlő bánásmódot kapjon a támogatási programban.

Zajlik az egyeztetés

A lehetséges programmal kapcsolatban több minisztériumnál is kopogtattunk. Nem is hiába, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) elismerte az Indexnek, hogy egyeztetések zajlanak.

Az otthonfelújítási program lehetséges folytatása kapcsán jelenleg tárcaközi, szakmai egyeztetések zajlanak. Amennyiben a kérdésben döntés születik, arról időben tájékoztatjuk a nyilvánosságot.

Azt tehát egyelőre nem tudni, hogy milyen forrásból, mekkora keretösszeggel, vissza nem térítendő támogatás vagy kamattámogatott hitelkonstrukció útján indul a projekt, valamint azt is homály fedi, hogy egy háztartás számára mekkora támogatási vagy hitelösszeg állhat rendelkezésre, a program kidolgozása ugyanakkor elkezdődött.

A támogatási forma fontossága nehezen kérdőjelezhető meg. Az egymás mellett gödröket ásó, és onnan ki nem látó építőipar, valamint ingatlanpiac számára is mentőövet jelenthet a program (ahogy a csok plusz is).

Célszerű lehet azonban elejét venni az elszálló áraknak, mivel a támogatás hatására felfutó kereslet újabb ingatlan- valamint építőanyagár-emelkedést vonhat maga után, ahogy ezt korábban is láttuk.

Mi lesz a bérlakásprogrammal?

Szintén az Index számolt be arról még nyár közepén, hogy több minisztérium közreműködésével készül terv egy, a tomboló lakhatási válságot ellensúlyozandó bérlakásprogram megvalósítására. Szükségességét jól jelzi, hogy egyre nehezebb ingatlanhoz jutni, akár az eladói, akár a bérlői piacon.

És bár a bankok önkéntes kamatplafont vezettek be, ami azt jelenti, hogy a lakáshitelek THM-értéke nem haladhatja meg a 8,5 százalékot. Ez azonban messze van a korábbi kamatszintektől, de a szakértők által „lakossági ingerküszöb áttörőjeként” aposztrofált 6 százalékos szinttől is jelentősen elmarad.

(Borítókép: Adrian Sherratt / Construction Photography / Avalon / Getty Images)