Meglepő, miben előzték meg a Richter gyógyszergyárat

Mindennapjainkat alapjaiban befolyásolják a minket körülvevő mintázatok: az utcán sétálva, bevásárlásnál, az interneten szörfölve, szórakozás közben vagy bármilyen más élethelyzetben is olyan vizuális vagy éppen audiovizuális élmények érhetnek minket, amelyek meghatározóak lehetnek döntéseinkben. Egy márkajelzés, egy szín, egy szignál sokszor azonnal valamilyen terméket vagy szolgáltatást juttat eszünkbe.

Nem csoda, hogy a vállalkozások, alkotó- vagy kulturális műhelyek (gondoljunk például akár zenekarokra, színházakra, múzeumokra) tudatosan olyan megkülönböztető jelzéseket használnak, amelyektől azonnal felismerhetővé válnak: ilyenek akár a piros pöttyök, egy pipa, egy részben megevett alma vagy épp a Tankcsapda, esetleg a Radnóti Színház logója.

Több ezer védjegybejelentés

Lapunk megkeresésére a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál (SZTNH) kiemelték: a megkülönböztethetőséget szolgáló jelzések, azaz a védjegyek már több mint 100 éve is fontosak voltak, hiszen ezzel az emberek különbséget tudtak tenni egyes termékek között, és a vállalkozások könnyebben tudták hirdetni saját magukat vagy áruikat, illetve biztosítékot jelentettek a minőségre is.

Védjegyoltalmat viszonylag egyszerű szerezni, és nem is túl költséges. Ennek fényében az Index érdeklődésére az SZTNH-nál közölték: a védjegybejelentések száma minden évben elég magas: 2023 harmadik negyedévében a hivatalhoz 2652 nemzeti bejelentés érkezett (viszonyításképp: tavaly ugyanilyenkor 2582), amely elmarad ugyan az elmúlt időszak rekordjának tekinthető 2021-es évtől (akkor a harmadik negyedévre már 3261 nemzeti védjegybejelentés érkezett), de így is magas szám.

Az Apenta a korelnök

Magyarországon immár több 127 éve a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala foglalkozik a bejelentésekkel – ennek megfelelően hazánkban is találhatunk szép kort megért védjegyeket.

A gyógyszeripar területén szintén találhatunk régóta létező védjegyeket: a Richter gyógyszergyár

• 1902. november 19-én jegyeztette be a Tonogen szóvédjegyet,
• 1910. november 15-én a Kalmopyrint,
• 1971. január 14-én pedig a Fabulont,
• az EGIS 1914. február 3-án a Sulfotint,
• a Chinoin pedig 1942. október 31-én a Rubophent.

Érdekes a Tisza cipő ábrás védjegyének története. Az 1970. október 6-án bejelentett védjegy oltalma ugyanis 2000-ben megszűnt, így az eredeti tulajdonosok helyett egy másik vállalkozás élesztette újra sikeresen a cipőmárkát a már ismert logót használva. Az ügy 10 éves pereskedésbe torkollt, ám végül a bíróság precedensértékű ítéletében nem adott helyt az eredeti tulajdonos védjegytörlési és védjegybitorlási kérelmének.

A szöveges vagy grafikailag ábrázolható megjelölésekre védjegyoltalmat lehet igényelni, de a technika fejlődésével olyan további megoldások (pl. hang, videó, hologram) is levédethetőek lettek, amelyek kizárólagos jogokat nyújtanak a vállalkozónak. A szellemi tulajdon – így többek között a védjegy – védelme a digitális korban már nélkülözhetetlennek minősül; ez az egyetlen mód ugyanis arra, hogy az egyedi, unikális szolgáltatások és termékek engedély nélküli másolását, illetőleg felhasználását meg lehessen akadályozni.

Balaton-felvidéken a Metallica?

A védjegy mindemellett segíthet egy márka védelmében, illetve magához a termékhez is egyfajta minőséget kapcsol. Arról nem is beszélve, hogy jól el tudjuk vele különíteni magunkat a versenytársaktól. Fontos azonban arra is figyelemmel lenni, hogy a védjegybejelentés milyen áruosztályon belül történik. Például

Vannak tehát olyan vállalkozások, amelyek a folyamatos minőség fenntartása érdekében oltalmakkal bástyázzák körbe magát a céget, illetve az előállított termékeiket és szolgáltatásaikat is – így válik a tudatosság is egyfajta védjeggyé.

(Borítókép: A Richter Nyrt.  biotechnológiai  üzeme Debrecenben. Fotó:  Czeglédi Zsolt  / MTI)