Majdnem 150 ezer forintos a szakadék diplomás keresők és a nem diplomások között

A Gazdaságkutató Zrt. a KSH felmérési adatai segítségével megállapította, hogy egyre jelentősebb különbségek vannak a magyar keresetekben. Eszerint

A magasabb települési keresetek okai különbözőek. Egyrészt az egyes települések eltérő gazdaság szerkezettel rendelkeznek, ami kihat a keresetekre is. Az iparosodottabb és/vagy több szolgáltatást (pl. turizmust) nyújtó vidékeken magasabb a keresetek átlaga az agrár jellegűekhez képest, de jelentős az is, hogy a magasabb végzettségűek aránya mekkora.

A magyar lakosság 19 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel.

A legnagyobb arányban a fővárosban élnek diplomások (különösen Budán: 57,4 százalék), de magas a súlyuk Pest vármegyében, a nagyvárosokban és környékükön, valamint a Balaton körül is.

Ha van diploma, több a bér is

A GKI szerint az adatokból az derült ki, hogy a diplomások aránya talán a leginkább meghatározó tényező a kereseti különbségek kialakulásában. Ezt mutatja az is, hogy a nettó keresetek és a diplomások aránya közötti kapcsolat 0,78, ami magasnak tekinthető. Az is kiderült, hogy 2022-ben a diplomások arányának 1 százalékpontos növekedése a települési havi nettó átlagkeresetet 5 ezer Ft-tal emelte meg (pl. 20 százalékos diplomás arány 100 ezer Ft-os különbséget okoz az egy főre jutó havi nettó keresetben).

Az okok logikusak: a diplomások fizetése a szakmunkásokét 38–95 százalékkal haladja meg (főiskolai vagy egyetemi végzettségtől függően), ami azt is jelenti, hogy ahol több diplomás lakik, ott a vásárlóerő is magasabb lesz, amire így több szolgáltatás települhet.

Nem meglepő ezek után, hogy a települések közötti kereseti különbségek 61 százalékát a diplomások aránya magyarázza. Mindez látványosan mutatja az oktatás hatását.