Beadta a derekát az energiaügyi minisztérium Karácsony Gergelynek
További Gazdaság cikkek
- A Mol gázüzemet és kutatás-termelési eszközöket vásárol Kelet-Magyarországon
- Átfogó fejlesztési programot indít a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó alapítvány
- Szijjártó Péter szerint Európa egyik legvonzóbb beruházási környezete jött létre Magyarországon
- A karácsonyi vásárok sem ússzák meg, lecsapnak az adóellenőrök
- Döntött a bíróság: a hódmezővásárhelyi önkormányzatnak támogatnia kell a Volánbuszt
„Karácsony Gergely és a baloldal vízdíjemelést kényszerített ki a nem lakossági fogyasztók esetében” – ezzel a felütéssel kezdi közleményét az EM.
Mint kiderült, a jövő év elejétől bevezetendő, országosan egységes nem lakossági díjak mértékét a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) javaslata alapján az energiaügyi miniszter rendeletben határozta meg.
A változás a lakossági díjakat nem érinti, a kormány a lakossági rezsicsökkentést változatlan formában továbbra is fenntartja.
A közlemény arra is kitért, hogy szerintük Karácsony Gergely főpolgármester azzal fenyegette meg az agglomerációban lévő településeket, ha nem sikerül díjemelést elérnie, akkor egyoldalúan felmondja a vízátadásra vonatkozó szerződéseket, így a főváros körüli települések nem jutnak hozzá a budapesti szolgáltató által kitermelt vízhez.
A kormány viszont jogszabály-módosítást kezdeményezett. Így a 2024. január 1-jétől érvényes egységes alap- és fogyasztásarányos díj a nem lakossági területen jelenleg létező több mint 900-féle víz- és csatornadíj helyébe lép, kiegyenlítve a legalacsonyabb és a legmagasabb tétel közötti akár 49-szeres különbséget. A díjak mértéke országszerte eltérő mértékben módosul.
Az elfogadott törvénymódosítás emellett létrehozta a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alapot, amely az eltérő üzemeltetési környezetből fakadó bevételkülönbségek kiegyenlítését szolgálja, ugyanis bizonyos szolgáltatóknál, a különböző helyi adottságok miatt, magasabb költségek jelentkeznek.
A víziközmű-szolgáltatónak a – MEKH módszertana és javaslata alapján – rendeletben meghatározottak szerint az elismert indokolt költségeihez képest elért többletbevételeire tekintettel kell befizetést teljesítenie az alapba, illetve ebből igényelhet ellentételezést, amennyiben arra jogosult.
Az ágazati bevételek kiegyensúlyozott elosztása pedig állítólag hozzájárulhat a szolgáltatók fenntarthatóbb működéséhez, ezáltal segíti az ellátásbiztonság növekedését, a rekonstrukciós szükségletek csökkentését, valamint a hálózat műszaki-technológiai állapotának fenntartását. Ezt már egy korábbi interjúban is hangoztatta Lantos Csaba, bár akkor még nem Karácsony Gergely állt a javaslat hátterében.
(Borítókép: Lantos Csaba. Fotó: Bús Csaba / MTI )