Drámai, mennyi pénz után futhatnak a magyarok a csalók miatt

Két év alatt mintegy tízszeresére emelkedett az elektronikus pénzforgalomban bekövetkezett károk összege. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb 2023. III. negyedévi adatai szerint

A számlákat csupaszítják

A növekedés mind a bankkártyás-, mind a az átutalásos forgalomban számottevő: az idei nyári hónapokban a bankkártyás károkban 81 százalékos növekedést mért éves szinten az MNB, ám ez az egyébként drasztikus növekedési arány is eltörpül az átutalási forgalomban bekövetkezett károk a növekedéséhez képest, ahol több mint háromszorosára ugrott a kárérték.

A statisztikák szerint a károk 80 százalékát már a bankszámláinkat megtámadó csalóknak köszönhetjük, a III. negyedév alatt lekönyvelt számlás károk összege 9,15 milliárd forint volt. Ehhez képest „aprópénznek” számít a bankkártyás károk 2,28 milliárd forintos kárértéke.

A visszaélések zöme továbbra is bankkártyával való visszaélés, ám az incidensek száma az idei I. negyedévi közel ötvenezerhez képest 14 százalékkal, 42,7 ezerre esett. Az átutalásos csalások száma ugyanakkor továbbra is töretlenül növekszik: egy évvel ezelőtt a nyári hónapokban ez a szám alig haladta meg az ezret, idén július és szeptember között már közel 5670 visszaélést követtek el a számlatulajdonosok ellen. Mindezt úgy, hogy az átutalásos visszaélések 65 százalékát az MNB adatai szerint is megfogják a bankok.

Ugyanakkor a sikeres visszaélésekben irdatlan pénz vándorol az egyre jobban működő, nemzetközi vállalatokként működő bűnszervezetekhez. Az egy visszaélésre jutó átlagösszeg a bankkártyás csalások esetében a második negyedévhez képest közel negyedével ugrott meg, s immár az 53 ezer forintot is meghaladja, ám ez az érték nevetségesen alacsonynak tűnik ahhoz képest, hogy egyetlen visszaélésben idén már több mint 1,6 millió forintot lopnak el átlagosan a csalók a bankszámláinkról. A fentieknek köszönhetően a pénzforgalomban bekövetkezett károk  esetében az átutalások során

Döntő részét az ügyfél fizeti

Az átutalásos károk drámai növekedését csak hajszálnyira szépíti az a tény, hogy – ahogy már említettük – egyre többször akad fenn egy-egy visszaélés a banki szűrőkön, mivel a növekedés olyan mértékű, amely az abszolút adatokat tekintve ettől függetlenül elborzadunk. A jegybank statisztikáinak azon adatsorát is érdemes óvatosan szemlélni, amely szerint a bekövetkezett átutalásos károk egyre kisebb részét terhelik a bankok a pénzüket vagy az adataikat rendszerint (persze megtévesztés hatására) önként a bűnözőknek átadó ügyfelekre.

A statisztikák szerint a III. negyedévben a károknak mindössze 77,5 százalékát, 7,1 milliárd forintot kellett állniuk a számlatulajdonosoknak, miközben a II. negyedévben ez az érték még 91 százalék felett volt. A javuló statisztika azt is jelenthetné, hogy egyre tudatosabbak az emberek és odafigyelnek a folyamatos figyelmeztetésekre, illetve a közelükben történt hasonló esetek teszik őket óvatosabbá. Ugyanakkor nagyobb az esélye annak, hogy a kárviselés csak időben húzódik el annak köszönhetően például, hogy az érintettek egyre komolyabb része próbálja meg bebizonyítani, hogy például nem ő indította el az érintett utalást, amiatt, mert elhitte a telefonban jelentkező csalóknak, hogy ha nem utalja el a pénzét, akkor az bűnözők kezére kerül. A Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) elnöke Kovács Erika, nemrég a Kiberpajzs konferenciáján arról beszélt, hogy a szervezet elé kerülő, immár

A kárviselés tekintetében a bankkártyák esetében is durván felfutott az ügyfelek által fizetett károk aránya: a korábbi években a kétfaktoros hitelesítés bevezetésének köszönhetően a kárérték csökkenése mellett a károknak kevesebb mint 10 százalékát terhelték a bankok a kártyatulajdonosokra, ám a III. negyedévben a károk közel 30 évszázalékát már itt is az óvatlanul a csalók kezére játszó, súlyosan gondatlan ügyfelek fizették.

Még több mint egy év a védelem

Az embereknek sokkal felelősségteljesebbnek kell lenniük, ám nem hagyhatóak az ügyfelek magukra a csalók elleni küzdelemben. Nem nehéz ugyanis párhuzamot vonni az átutalási csalások drasztikus növekedése és azon tény között, hogy Magyarországon Európát megelőzve tették általánossá az azonnali fizetési rendszert (afr), amelynek legújabb kiterjesztését követően a korábbi 10 millió forint helyett akár 20 millió forint is egy másodperc alatt eltüntethető a bankszámlákról. Az MNB statisztikái szerint az afr-utalások átlagos értéke 250 ezer forint körül alakul, a III. negyedévben a megvalósult 86 millió utalásnak mindössze 5,3 százaléka haladta meg az 1 millió forintos értéket, a 10 millió forint feletti utalások részaránya pedig mindössze 0,8 százalék.

Kérdés, érdemes-e ezért a forgalomért ilyen komoly kockázatot bevállalni. Természetesen a bankkártyákhoz hasonlóan az átutalásokhoz is beállíthatóak lehetnek limitek, ám ez az afr fejlesztésénél a szabályozónál sem volt prioritás. A bankkártyapiacon alapvetés a 24 órás folyamatos visszaélésszűrés, ám a számlamozgásokat még több helyen nem védik ilyen, a bankkártyaterületen évtizedek alatt felépült fraud-monitoring-rendszerek. Sokat lendít majd a számlák védelmében ugyanakkor az MNB által a Giro Zrt.-ben megvalósuló Központi Visszaélésszűrő Rendszer, ám az afr maximum 5 másodperces teljesülési időintervallumán belül az érintett utalást annak kockázatossága alapján értékelő, és az ügyfél bankjának arról riportot küldő rendszer felállása leghamarabb 2025. második félévére várható. 

Ez pedig azt jelenti, hogy a következő hónapokban továbbra is a fő védekezési vonal az ügyfelek tudatosságának erősítése lesz. Jó lenne, ha az emberek nyitottak lennének a közmondás igazságára, mely szerint „szerencsésen tanul, ki más kárán tanul”. 

(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)