Lábon lőtte magát Magyarország az ukrán méz tilalmával

A Magyarországon megtermelt méz kétharmadát Németországban, Olaszországban és Franciaországban értékesítik. Ezen országok mézkiszerelő üzemei azonban továbbra is akadálytalanul tudnak olcsó és megfelelő minőségű ukrán mézet vásárolni, megkerülve ezzel a magyar exportőröket.

Drámaian visszaesett a magyar méz exportja

Magyarországról 2022-ben 6500 tonna mézet szállítottak Olaszországba, 3500 tonnát Németországba és 2000 tonnát Franciaországba. Meglepetés, hogy tavaly a negyedik legnagyobb importőr Japán lett, ahová összesen 1300 tonna – leginkább akác- – mézet szállítottak a magyar cégek.

A magyar mézkereskedők 2022-ben összesen csupán 16 400 tonnát exportáltak a korábbi évek 23-24 ezer tonnájával szemben. Több, mézzel foglalkozó cégvezető az Indexnek úgy nyilatkozott: bár az ősszel bevezetett korlátozó intézkedés megnyugtatta a hazai méhészeket, azonban érezhetően semmilyen pozitív hatással nem volt a magyar mézpiacra, illetve az exportra.

Évente körülbelül 10 000 tonna méz fogy el a belföldi piacon. melyből 6000 tonnát a méhészek értékesítenek közvetlenül a fogyasztóknak, 4000 tonna pedig az áruházláncokban talál gazdára. Sajnos a felvásárlási ár továbbra is nagyon alacsony, a virágméz kilóját 600-650 forintért veszik meg

– mondta el az Indexnek Bross Péter. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke szerint vannak olyan méhészek, akik ki sem pörgették a nyári virágmézet, hanem a kaptárban hagyták téli eleségnek. Ennek oka, hogy drágult a cukor, és továbbra is alacsony a méz felvásárlási ára.

Politikai döntésre vár az ágazat

„Tavaly 1800 tonna méz jött be Ukrajnából. Ennek nagy részét magyar mézzel keverve értékesítették Magyarországon és az Európai Unióban” – magyarázta Fazekas Gyula, a Magyar Mézkereskedők és Mézcsomagolók Egyesületének elnöke. Számos magyar cég szállít olcsó, diszkontmézeket Nyugat-Európa élelmiszerláncaiba, ahová csak hosszú évek kemény munkájával és a feldolgozókapacitásuk fejlesztésével tudtak betörni.

A nyugati piacon ezek a cégek jó minőségű, de olcsó mézekkel tudtak csak talpon maradni: alapvetően az ukrán és a magyar méz keverékével tudtak versenyképesek lenni.

Elfogyhatott a – tavalyi év azonos időszakához képest 63 százalékkal több – betárolt ukrán méz. Idén kétszer is volt olyan időszak, amikor importtilalmat vezettek be az ukrán mézzel szemben. Így vélhetően a következő időszakban a megkötendő szerződések létrejöttét veszélyeztetheti az ukrán méz hiánya

– figyelmeztetett Fazekas Gyula. Az elnök hozzátette: ennek az érvnek mond ellent a – minisztérium és a méhészek által sikerként elkönyvelt – importkorlátozás. Úgy vélekedett, hogy a betárolt ukrán mézkészlet egy kritikus szint alá csökkenése keresleti piacot generálhat a magyar méz iránt. A magyar polcokról eltűnhet az ukrán mézkeverék, amit magyar mézzel fognak pótolni. „Természetesen ehhez az üzletláncok elfogadó magatartása is kell” – tette hozzá az elnök. 

Szerinte a becsületes termelőket egyelőre nem védik a még nem harmonizált hamisítás elleni vizsgálatok, az EU-n kívülről érkező mézek nyomon követése, valamint az egyre növekvő vámmentes importméz mennyisége. Hozzátette: a mézek eredetmegjelölésének lassú folyamata sem tesz jót az ágazatnak.

A szankcionálásra alkalmas harmonizált vizsgálatok beépítése a kereskedelembe 3-4 év. A pontos ország- és százalékmegjelöléssel hozott törvények átmeneti időszaka miatt – sajnos – két év múlva is lesz az európai polcokon olyan méz, ami ország szerint beazonosíthatatlan

– közölte Fazekas Gyula. Az elnök szerint politikai és szakmapolitikai döntésre van szükség a mézágazat megmentéséhez.

Hozzátette: szükséges lenne az uniós védővámok szerepét áttekinteni, mert bár a fogyasztók rövid távon jól járnak, de a méhészek hosszabb távon ellehetlenülnek. 

„Ukrajna évente 69 000 tonna mézet termelt, amiből 6000-et hozhatott be vámmentesen az EU-ba. 2022 júniusában az EU eltörölt minden vámot, így korlátlanul jöhet be az ukrán méz” – mondta el az elnök, aki szerint újra kell gondolni a magyar méhészeti ágazat jövőjét.

Hamis kínai méz pusztít az európai piacon

„A magyar méhészek számára semmilyen előnyt nem jelentett az ukrán méz behozatalának tiltása” – közölte az Indexszel írásban a Magyar Mézkiszerelők Egyesülete. Brunner Ferenc elnök szerint a mézpiaci válságot Európában nem az ukrán méz okozza, hanem az olcsó, hamisított kínai méz.

Emlékeztetett arra, hogy az ukrán méz EU-importja is jelentősen visszaesett, viszont a kínai méz EU-importja 85 százalékkal nőtt az elmúlt két évben.

A tilalom káros a magyar fogyasztók szempontjából is. A magyar méz és méhészeti szakma hatalmas küzdelem árán idáig nagyrészt távol tudta tartani a magyar piactól a kínai hamisított mézet. Az ukrán méz kitiltásával a kínai a magyar piacon óriási versenyelőnyt kapott

– figyelmeztetett Brunner Ferenc, aki hozzátette: ennek már most megvan a hatása a HORECA- (Hotels, Restaurants, Cafés) szektorban, ahol egy szlovák cég elöntötte a magyar piacot kínai mézzel.

(Borítókép: Wojciech Pacewicz / EPA / MTI)