Megvan a stratégia, ami regionális bajnokká teheti az MVM-et

A cégcsoport első embere lapunknak arról is beszélt, hogy

• miért fontos minden szinten kihasználni a szinergiákat a Paks I. és Paks II. beruházás között;
• mi a legvalószínűbb várható forgatókönyv a nemzetközi terjeszkedésben;
• ha a tőzsdére lépés egy maratoni futás, hányadik kilométernél jár az MVM;
• milyen jövő áll lakossági, illetve ipari szinten a naperőművek előtt;
• továbbá megalapozottak-e a gázszámlákkal kapcsolatos ügyfélpanaszok.

Tavaly január óta irányítja az MVM-et, a kinevezésekor azt a célt fogalmazta meg a tulajdonosi joggyakorló, hogy váljon regionális bajnokká a cégcsoport, hogy ezáltal többet tehessen Magyarország, a hazai fogyasztók energiabiztonságáért és a sikeres energiaátmenetért is. Hol tartanak ezen az úton?

Alapozó év volt számunkra 2023, amely végül oda vezetett, hogy elkészült az MVM Csoport 2035-ig szóló stratégiája. Ez a lépés abban a tekintetben is mérföldkő, hogy a stratégia egy erős alap, amire építkezhetünk a továbbiakban. A regionalitás kardinális jelentőséggel bír, tisztán látjuk a közép- és hosszú távú terveinket is, nem csak azt, hogy mi az előttünk álló feladat egyik napról a másikra itthon, illetve a környező országokban. Ne feledjük, 2023 abból a szempontból is egy húzós, kemény év volt, hogy rendkívül volatilis energiaárak jellemezték, de a portfóliónkba tartozó fogyasztók biztonságban érezhették magukat, ahogy Magyarországon, úgy Szlovákiában, Csehországban is. A gáztárolók töltöttségére sem lehet panasz: az uniós elvárás szerint novemberre kellett volna elérnünk a 90 százalékot, ez már a nyáron teljesült, végül 98 százalék felett tetőzött a mutató. A fűtési szezon felén túlhaladva még mindig a magas ellátásbiztonsági szintet garantáló 80–85 százalékos sávon belül vagyunk.

Stratégia pillérről pillérre

Már a májusban felállt menedzsment tudására, tapasztalatára támaszkodva jött létre az új stratégia? Annak melyek a főpillérei, fókuszpontjai?

Igen, így van, az volt a célja a tavaszi változásnak, hogy új képességeket hozzunk be a vállalatcsoportba, ezáltal felállt egy dinamikus, lendületes menedzsment. Nem a könnyebb, drágább utat választottuk egy tanácsadó cég megbízásával, hanem mi magunk írtuk a stratégiát, és mindenki tudása legjavát adta bele a maga szakterületéről. Ebből jött létre egy közös halmaz, ami a következő időszakban meghatározza az MVM jövőjét. Egy olyan komplex anyag van a kezünkben, amit összhangba hoztunk a magyar kormány energia- és klímapolitikai céljaival. Persze adja magát a kérdés, miért tekintünk ilyen messzire, egészen 2035-ig előre? Egyrészt azért, hogy megmutassuk, az MVM-nek lett egy hosszú távú víziója, amelyben megfogalmaztuk, hogy hol látjuk magunkat Magyarországon, illetve Kelet-Közép-Európában, másrészt azért, mert az előttünk álló energetikai beruházások hatása nem években, sokkal inkább évtizedekben vagy akár egy emberöltőben mérhető. Négy pillért határoztunk meg, ahol az első rögtön a magyar energiabiztonság szempontjából az egyik legfontosabb, a zöldátálláshoz kapcsolódik, mert az MVM Csoportot egyre inkább ebbe az irányba szeretnénk fordítani. Ezt segítve a termelő infrastruktúrában olyan beruházásokat tervezünk megvalósítani a következő 10-12 évben, amelyek energetikai oldalról támogatják a magyar karbonsemlegességet, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére irányuló törekvéseket.

Ez legalább olyan határozott elköteleződés a részünkről, mint a portfóliónk diverzifikálása, ami a második pillér. Az olyan szabályozott üzletágak mellett, mint az átvitel-rendszerirányítás, az elosztóhálózat-üzemeltetés vagy a földgáztárolás, szeretnénk olyan erős piaci termékportfóliót építeni, hogy egészséges egyensúly jöjjön létre. Ezzel összhangban átalakítjuk a vállalatcsoport tevékenységi köreit is. Fókuszt adunk ily módon az MVM-nek, mert lássuk be, nagyon sok mindennel foglalkozunk. Ebből az alaphelyzetből akarunk oda eljutni, hogy adott esetben kevesebb dologban vagyunk jelen, de azokon a területeken viszont meghatározó piaci részesedéssel bírjunk, vagyis nem akarjuk szétforgácsolni az erőforrásainkat.

Tiszta beszéd, de ez egyes üzletágak kiszervezését is maga után vonhatja?

Adott esetben igen. El tudunk képzelni olyan vállalatokat, amelyek ma még a csoport részei, de egyre inkább kívül esnek a fókuszterületeinken, ezért eladjuk őket. Azoknál a cégeknél viszont, amelyeket megtartunk, az adott termékkörben top 3-as piaci szereplőnek kell lennünk. Ugyanakkor a diverzifikáció mellett földrajzi értelemben is letettük a garast: Magyarországon kívül több más kelet-közép-európai piacon is meghatározó piaci súllyal kívánunk rendelkezni. A harmadik pillér az ügyfeleket célozza a szervezetfejlesztés útján: az a stratégiai cél, hogy ügyfélorientált és adaptív szervezetté váljunk. Nekünk az ügyfél az első, ez természetesen azt is jelenti, hogy mindent azért csinálunk, hogy jobb minőségű szolgáltatást nyújtsunk a kis- és nagykereskedelemben, mindenkinek. Ennek érdekében folyamatosan fejlesztjük az ügyfélszolgálatainkat, és a szerteágazó infrastruktúra ellenére 2035-ig minden folyamatunkat digitalizáljuk. Az adaptív szervezeti lét azt is jelenti, hogy a reaktív üzemmódból kilépve proaktívan keressük a lehetőségeket, ami a megváltozott piaci körülmények miatt versenyképességi kérdés is. Végül, de nem utolsósorban a negyedik pillér a pénzügyi kiválóságról szól. Az MVM-re egy profitorientált szervezetként gondolunk, amely a tulajdonosi érdekeket maximálisan figyelembe véve szolgálja ki az ügyfeleket, és nyereséget termel. Kiemelt prioritás, hogy meglévő befektetési hitelminősítésünket megőrizzük, illetve amennyiben a szuverén hitelminősítés lehetővé teszi, akkor tovább javítsuk. A pénzügyi kiválóság számunkra a jövőképünk egyfajta lenyomataként az ESG-minősítésről is szól, amit jóval magasabb polcra helyeznénk, hiszen ez ma már alapfeltétele a tőkepiacokon a forráshoz jutásnak. Nekünk felelősségünk van a magyar emberek, az ügyfeleink és ugyanígy a környezet iránt is. Szorosan együttműködünk az ügyfeleinkkel, partnereinkkel és minden érintett féllel, hogy olyan megoldásokat találjunk, amelyek egyszerre szolgálják az üzleti érdekeinket és a társadalmi felelősségvállalásunkat.

Ambiciózus tervek, de akár már rögtön 2024 átírhatja a játékszabályokat, nemhogy 2035. Milyen gyakran tervezik felülvizsgálni a stratégiát?

Mivel ez egy 12 éves terv, az a minimum, hogy évente áttekintjük, jó pályán haladunk-e, tartjuk-e azt az irányt, amit felvázoltunk, és erről számot is adunk a tulajdonosnak. A turbulens gazdasági helyzetből, az üzleti környezet változásaiból okulva menedzsmentoldalról viszont negyedévente is indokolt ránézni a stratégiára. Ha szükséges, semmi akadálya nincs annak, hogy módosítsunk, de fontos, hogy legyen egy víziónk, amihez tudjuk mérni magunkat.

Végigmenni az úton

Tüzes trónnak bizonyult az utóbbi időszakban az MVM vezérigazgatói széke, akadt olyan is, aki egy teljes naptári évet sem húzott ki. Mi szólhat amellett, hogy Mátrai Károly ezeket a hosszú távú terveket valóban meg is valósíthassa?

Az MVM Csoportot vezetni óriási felelősség. 18 700 ember dolgozik ebben a vállalatcsoportban, a tulajdonoson kívül feléjük, az ő családjukért, az ő egzisztenciájukért is felelős vagyok, de az ország egyik legnagyobb vállalataként ez a felelősségi kör valójában ennél is jóval nagyobb. Azt tudom mondani, hogy két és fél évtizedes tőkepiaci tapasztalattal és a magyar energetikában töltött jó néhány évvel a hátam mögött, valamint az általam tavaly felállított új menedzsmenttel végig tudunk menni azon az úton, amit a víziónk, a stratégiánk kövezett ki. Tudjuk, mit és hogyan szeretnénk csinálni, és mindez összhangban van a magyar energiastratégiával is.

Nőtt-e érdemben a cégcsoport mozgástere azáltal, hogy a kormányban önálló tárcát kapott az energiaügy?

Önmagában az, hogy egy önálló energiatárca állt fel, azt mutatja, hogy a kormányzat erősen fókuszál az energetikára. Az agilis Energiaügyi Minisztériummal (EM) és a megújult Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatallal (MEKH) olyan hármast alkot az MVM Csoport, amire lehet és kell is építeni: nagyon jól együtt tudunk működni, megosztva egymással a gondolatainkat, ötleteinket, amelyek adott esetben a magyar energetika jövőjére is hatással lehetnek. Lantos Csaba egy olyan miniszter, aki a szakterület mély ismeretén át kész azokra a változtatásokra, amelyeket egy ilyen bonyolult rendszerben szükséges megtenni. Összességében örömteli tehát, hogy a kormány felismerte az önálló EM jelentőségét.

Egy kicsit visszatekintve: stabil szabályozói környezet és növekvő külföldi eredményesség jellemezte jelentése szerint a cégcsoport első fél évét tavaly. Elsősorban milyen tényezők befolyásolják az esztendő második felének teljesítményét?

Mindezt magunkkal vittük tovább, a második fél évünk is kimagaslóan sikerült. Azt gondolom, hogy a befektetők és a tulajdonos is azt tapasztalhatja majd az eredményünk ismertetésekor, hogy

Az értéklánc szinte minden elemében van az MVM-nek valamilyen érdekeltsége, a határainkon túl is értelmezhető szerepvállalással. Közép-Európa negyedik legnagyobb árbevételű vállalataként szilárd pénzügyi lábakon állunk, köszönhetően a nagykereskedelmi pozícióknak, amelyeket betöltünk a régióban, plusz a külföldi üzletágaink teljesítményének, és persze ott vannak a szabályozott üzletágak is. A jó eredmény, a magas EBITDA teremti meg az alapot ahhoz, hogy finanszírozni tudjuk a beruházási programjainkat, amelyeket a következő években kell végigvinnünk: ezermilliárdokat tervezünk elkölteni a magyar energetikára.

Tőzsde és külpiacok

Térjünk rá a tőzsdére: milyen rövid, illetve hosszabb távú tőkepiaci tervei vannak az MVM-nek?

A tőkepiacok számunkra nagyon fontosak. Már ma is elérhető három kötvényünk, egy a Budapesti Értéktőzsdén, kettő pedig az Euronext Dublin értéktőzsdén, de továbbra is aktív befektetői kapcsolatokra törekszünk. Az elmúlt év egyik nagy sikereként tekinthetünk vissza a zöldkötvényünk kibocsátására, ami unikális egy ilyen hatalmas energiavállalat esetében. A befektetőktől ezúton 750 millió dollárt sikerült bevonnunk, ezt az összeget zöldbefektetésekbe tettük, támogatva Magyarország zöldátállását. Ami pedig a nyilvános tőzsdei kibocsátást (IPO), a bevezetést jelenti, az egy tulajdonosi döntés. Mindenesetre én azt kommunikálom házon belül is, és az akcióterveink is ezt a célt szolgálják, hogy úgy kell működnie a vállalatcsoportnak, hogy ha a tulajdonos az IPO mellett dönt, akkor az MVM Csoport tőzsdeérett vállalatként relatíve rövid idő alatt valóban tőzsdére is tudjon menni.

Ha a tőzsdére lépés egy maratoni futás, akkor a 42-ből most hányadik kilométernél jár az MVM?

Azt gondolom, hogy már 30 felett vagyunk. Minden nap minden órájában a tőzsdeérettségen dolgozunk, ezért is fontos az előrelépés a transzparenciában a kötvényprogramokkal járó folyamatok révén. Egyre több információt publikálunk, de ahogy jeleztem, az ESG-ratinggel is komoly terveink vannak, hiszen az egy rendkívül fontos benchmark a tőzsdei befektetőknek. Ha megszületik egy ilyen irányú döntés, az a cél, hogy fél vagy háromnegyed éves felkészülésnél hosszabb időre ne legyen szükségünk az IPO-hoz. Ezzel együtt – a példánál maradva – még messze a cél, nem lazíthatunk, de az utolsó 10-12 kilométer minden maratonnál kemény.

A tervek között szerepel a nemzetközi terjeszkedés is. Annak melyek lehetnek a legfőbb irányai?

Az elődleges piacunk Magyarország, de például Csehországban a kiskereskedelmi üzletágban mintegy 1,5 millió ügyfelünk van. Egyelőre nem vagyunk jelen az értéklánc minden egyes elemében, viszont az oda tervezett beruházásaink mindenképpen ezt célozzák. Míg a cseh piacon földgázban 40 százalékos a részesedésünk, a szlovákon 10, de sokat teszünk a két mutató emelkedéséért, amit segít, hogy látunk szinergiákat a két piac között.

De egy ekkora vállalatnál nem feltétlenül kell csak a szűkebb értelemben vett régióban gondolkodnunk, mert adott esetben nem elképzelhetetlen az sem, hogy például LNG-kapacitást kötünk majd le Németországban vagy Lengyelországban. Az a víziónk, hogy az MVM Csoport 2035-ben Kelet-Közép-Európa meghatározó energetikai vállalata, a zöldátállás zászlóvivője lesz – addigra ennek a folyamatnak a látványos eredményeivel.

Ha több energia kell, meglesz a forrása

A gazdaságpolitika fontos eleme a külföldi működőtőke-befektetések katalizálása. Ha ezekben a jellemzően energiaintenzív iparágakban továbbra is sorra születnek a beruházói döntések, az nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az éves fogyasztás a tavalyi 41 terawattóráról 2030-ig valóban 60 terára emelkedhessen. Meglesz mindehhez a szükséges energiaforrás?

Az MVM Csoport nagyon sokat tesz azért, hogy meglegyen. Az energiaintenzív iparágak kormányzati politikáját mindenekelőtt azzal támogatjuk, hogy Paks I. esetében mind a négy blokknál elindítottuk az üzemidő-hosszabbítási projektet. Ez azt jelenti, hogy 2037-ig felújítjuk a blokkokat és a kapcsolódó energetikai rendszereket. Emögött a mostani stratégián is túlnyúló, csaknem 15 éves beruházási ciklus húzódik, amelynek a végén elmondhatjuk: az atomerőművi főberendezéseket megtartva, üzembiztosan és költséghatékonyan tudjuk a Paksi Atomerőművet üzemeltetni 2037 helyett immár 2057-ig. Ez egy MVM-es beruházás, vagyis a cégcsoport költségvetését, mérlegét terheli. Fontos lépés volt az is, amikor az előterjesztésünk alapján a kormány döntést hozott arról, hogy a Mátrai Erőmű lignittüzelésű blokkjait a kombinált ciklusú gázturbinás, úgynevezett CCGT-erőmű megépítéséig tartja üzemben. Lényeges részlet, hogy nem egy erőművet építünk fel, hanem a visontai mellett a Tiszai Erőmű tiszaújvárosi telephelyén további két gázturbinás blokkot, vagyis összesen három turbinát létesítünk Kelet-Magyarországon. Ezeknek a teljes kapacitása 1650 megawatt lesz. Előrehaladott állapotban van a pályázat, hiszen a közbeszerzési eljárást már tavaly márciusban kiírtuk. Most már az következik, hogy megkezdjük a szerződéskötést megelőző tárgyalásokat az ajánlattevőkkel, a feltételek, a kondíciók pontosítása mellett. Ez alapján 2024 első-második negyedévében eredményt hirdetünk és szerződünk.

Emellett, kvázi harmadik nagy lábként az MVM mintegy 3000 megawattos megújuló portfóliót szeretne fölépíteni, részben Magyarországon, részben külföldön, ami már kellően nagy volumen ahhoz, hogy érdemi hatása legyen az energiaszuverenitás terén. Negyedik pontban pedig azt emelném ki, hogy a megújulók okozta rendszer-egyensúlytalanságokat ne csak a CCGT-kkel tudjuk kompenzálni, hanem szeretnénk építeni legalább egy szivattyús tározós erőművet, úgynevezett SZET-et is. Ez négy fontos beruházás, ami azt segíti, hogy minél kisebb legyen Magyarország függősége a különböző külföldi energiahordozóktól.

Ugyanakkor azért ez is azt mutatja, hogy az MVM nem egyenlő a magyar energetikával. Tehát nem tudjuk és nem is akarjuk megoldani az ágazat összes problémáját, de beruházási és termelési oldalról is vállaljuk azt a felelősséget, ami a méretünkből adódóan ránk jut.

Paks II.-ért nem az MVM felel, hanem a Külgazdasági és Külügyminisztérium kerítésén belül van. Ezzel együtt mennyire nyugtalanító a hosszan elnyúló engedélyeztetés, a döcögve rajtoló kivitelezés?

Már csak a hivatkozott 2030 utáni 60 tera feletti fogyasztás miatt is bőven elfér majd a Paks II. erőmű 5-ös és 6-os blokkja a magyar villamos energia rendszerében. Mi arra törekszünk, hogy a Paks I. és a Paks II. közti szinergiákat a lehető legjobban kihasználjuk. Óriási felelősség, hogy ne két teljesen független erőművet építsünk fel. Csakhogy egy-két kézenfekvő példával éljek: nem biztos, hogy két őrző-védő stábot kell felépíteni, de más egyéb mellett a karbantartás és az oktatás területén is szorosabbra fűzhető a kapcsolat. Hosszú távon a beruházás egészét tekintve kisebb tételek is felértékelődnek, a részleteken múlik, elérhető-e az alacsonyabb építési, ha pedig már ott tartunk, alacsonyabb működési költség. Paks II.-re tehát egyértelműen szükség van, sőt hosszabb távon el tudom képzelni további kisebb moduláris reaktorok Magyarországra telepítését, amelyek segíthetnek kielégíteni azt az energiaigényt, amit majd az unokáink támasztanak a magyar energetikával szemben.

A következő kérdésem inkább teoretikus, mert az energiaválság nem kérdezett meg senkit, hogy ki áll készen, és ki nem. De ha az említett energetikai beruházások, fejlesztések jóval előrehaladottabb állapotban vannak, akkor a kisebb kitettség és alacsonyabb kockázat egészen más forgatókönyvet hozott volna?

Egész Európa elaludt, említhetem akár a németeket vagy a lengyeleket is, akiknél az elavult erőművi infrastruktúra gondot okoz. Általánosságban kijelenthető, hogy a kontinensen az elmúlt 20-30 évben nem voltak jelentős erőművi beruházások, ahol fejlesztettek, ott sem a szükséges léptékben. Kevés tőke áramlott az európai energetikába, leginkább az olcsó orosz energiaforrások miatt. Összefüggésben az energiaválság közvetlen és közvetett hatásaival, a következő 10-15 év garantáltan az energetikai boom jegyében telik. Igaz, a nemzetközi felmérések alapján a fordulat már a háborút megelőzően, 2020-ban elérkezett, azóta nagyobb arányban keresi a megújuló energiaforrásokat a tőke, mint a fossziliseket. A folytatásban az arány még inkább az előbbiek javára billen el, ömlik a pénz a tiszta technológiákba. Ebben Európa nem maradhat le, az energiaipar megújítása, zöldítése elengedhetetlen ahhoz, hogy visszanyerhessük nemzetközi versenyképességünket. A régi, korszerűtlen, adott esetben a környezetet terhelő erőműveket mindenütt be kell zárni, hogy az újak már modern technológiával, karbonsemlegesen szolgálják ki az európai polgárokat a következő 20-30, sőt akár 40-50 évben.

Rezsicsökkentés és számlázás

Egy kicsit vissza a jelenbe: az enyhe tél az igazi rezsicsökkentés. Mi az intézkedéscsomag átalakításának eddigi mérlege? A lakossági ügyfelek hány százaléka fogyaszt gázt, illetve áramot a sávhatár alatt?

Szögezzük le: a fogyasztási helyek, az úgynevezett POD-ok túlnyomó többsége rezsicsökkentett áron veszi igénybe az energiát. Összességében körülbelül 80 százalék fogyaszt kizárólag a sávhatár alatt villamos energiát, a földgáz esetében ez az arány 90 százalék. A 2022-es változásokat követően egyértelműen érzékelhető volt, hogy a lakosság sokkal tudatosabban foglalkozott az energiaellátásával, és szinte mindenki a saját lehetőségein belül igyekezett alkalmazkodni a megváltozott környezethez. A kérdésre reagálva az időjárás ugyancsak segítette a fogyasztókat, illetve az európai és a magyar energiapiacot.

A sávhatárokhoz igazodva az emberek igyekeztek a földgázalapú fűtést kiváltani a számukra elérhető egyéb technológiával, ami sok esetben az áramot jelentette.

Az utóbbi időszakban több támadás érte a cégcsoportot, hogy a számlákon feltüntetett, rezsicsökkentés általi megtakarítás nem felel meg a valóságnak. Tekintsünk el az esetleges politikai motivációtól, szakmai alapon van hiba a módszertanban?

A módszertan helyes. A számításban még a Gazdasági Versenyhivatal sem talált hibát. Fontos látni, hogy az energiaellátás a fogyasztó általános észlelésével ellentétben egy rendkívül komplex rendszer, rendelkezésre áll a szükséges áram és gáz, a számla csak a hó végén érkezik, miközben a termékárak járják a maguk útját az amúgy rendkívül dinamikus piacon. Egy ország energiabiztonságát hosszú távú szerződésekkel lehet garantálni, ezért az MVM a lakossági ügyfelei részére leszerződött mennyiséget nem a napi tőzsdei kereskedésre alapozza, hanem a szükséges földgázt már a felhasználást megelőzően, jellemzően a teljes gázévre beszerzi, tárolja, majd szállítja, miközben az ügyfelek utólagosan, a felhasználást követően fizetnek csak. Félrevezető ezért a napi tőzsdei jegyzésekhez hasonlítani a végfogyasztói árat, hiszen egyrészt a tőzsdei árak esetében csak a molekula díja látható, amely nem tartalmaz rendszerhasználati díjat, amelyben tárolói költségek, szállítóvezetéki és elosztóvezetéki díjak is vannak, nem foglalja magába a rugalmassági és finanszírozási költségeket sem, ideértve az árfolyamkockázatot is. Másrészt az árak a beszerzés logikájából következően jellemzően előre fixálódnak, a rezsiboxban kimutatott megtakarítás valós számításon alapul. Az MVM Csoport mindent megtesz, amellett, hogy szakértelmével biztosítja Magyarország energiaellátását, a lehető legátláthatóbb módon vezesse le a lakosság és a vállalkozások számára a különböző költségelemeket, de látni kell, hogy minden háttér-információ nem fér rá egy sárga csekkre.

Túl a rezsiboxon, a számlázás témájában többen amiatt is ütik az MVM-et, hogy egyesek a vártnál jóval magasabb összegű gázszámlát kaptak. Mi erre a magyarázat?

Ez nem hiba, de mi is érzékeljük, hogy vannak olyan, fogyasztókat kedvezőtlenebbül érintő helyzetek, amelyeket kezelnünk kell. Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy az energetikai iparág az elmúlt 50 évben a végtelenségig bonyolította a számlázási rendszert és a mögötte lévő részletes algoritmust, ami nagyon sok bosszúságot okoz a mindennapokban. Az MVM minden hónapban összesen csaknem 6 millió villamosenergia- és földgázszámlát állít ki ügyfelei részére. Minden tőlünk telhetőt megtettünk és megteszünk azért, hogy minden ügyfelünk minden elszámolási időszakban, a számára legelőnyösebb módon érvényesíthesse az elérhető maximális kedvezményt.

Ugyan ezek nem hibás számlák – hiszen a sztornózás aránya 2022 augusztusa óta mindösszesen 0,02 százalék az összes kiállított számlához képest –, érzékeltük, hogy esetenként kellemetlenséget okozhat az ügyfeleknek. A problémák hosszabb távú megoldására javaslatot is tettünk, sőt már a fejlesztések is folyamatban vannak. Azon dolgozunk, hogy mielőbb be tudjuk vezetni az egyszerűbb, érthetőbb elszámolást biztosító megoldásokat.

Merre tovább, megújulók?

Egyre nagyobb hangsúlyt kap a már többször is említett megújuló energiatermelés. A fotovoltaikus kapacitást milyen szintre tervezik felhozni?

Nagy léptékben gondolkodunk. Érdemes felidézni, hogy a 2022-es évet 320 MW beépített megújuló kapacitással zártuk, nagyrészt napelem-, kisebb hányadban szélerőműparkokkal, továbbá a kiskörei és a tiszalöki vízerőművel. Ezzel szemben 2023 igen aktív és eredményes évünk volt, hiszen kis híján megdupláztuk a megújuló portfóliónkat. Két nagy naperőművi beruházásunk készült el Szegeden és Kecskeméten, megvásároltuk a 100 MW-os kaposvári PV-parkot, amit 220 hektáron telepítettek. Ehhez jött még a múlt év végén a több mint 100 hektáros tázlári projekt, amely további plusz 63 MW-ot jelent. Nincs megállás, 2025-ig el szeretnénk érni a 800 MW-ot, de ennél hamarabb is összejöhet ez a részeredmény, 2035-re pedig 3000 MW-ig jutnánk el az addicionális megújuló kapacitások megépítésével. Nem árt jelezni, hogy ebben a volumenben nem pusztán Magyarországon, hanem a régióban gondolkodunk.

A lakosság mellett a vállalati szektor is elsősorban a szolárra esküszik: az előbbi körben a háztartási méretű kiserőművek váltak menetrendszerűvé, az utóbbiban az ipari méreteket öltő napelemparkok. Mennyire tarthatók kordában ezek a trendek?

A naperőmű-beruházások terén, beleértve a háztartási méretű és az ipari erőműveket is, ma Európa élvonalába tartozik Magyarország. Ez kijelenthető, ugyanakkor gyorsan zárkóznak a környező országok, elsősorban a PV-parkok építése révén, ezzel együtt top 3-as szereplő vagyunk a fotovoltaikus installáció terén. Ez egy jó kiinduló helyzet Magyarországnak, annak pedig kifejezetten örülök, hogy a most elindított Napenergia Plusz Program nemcsak háztartási méretű kiserőmű (HMKE) telepítésére vonatkozik, hanem már a hozzájuk kapcsolódó energiatárolókat is támogatják. Ez azt üzeni, hogy a döntéshozók felismerték: az időjárásfüggő megújulók termelésének kihívásait kezelni kell a rendszerben. Jelentős mértékű kiszabályozási kapacitást kell biztosítani ehhez az energetikai társaságoknak, de a kiserőmű mellé telepített tárolóval ezeket a nagy volatilitásokat, jellemzően időjárásból eredő eltéréseket szépen ki lehet simítani. Ez a háztartások szintjén is jótékony hatással lesz a rendszerre.

A lakossági oldalról jellemző kritika, hogy ha végre akad egy jó pályázati lehetőség, akkor az adminisztratív terhekbe lényegében belefullad az intézményrendszer. Egy-egy ilyen dömping ráadásul a hálózatot is kifeszíti. Hogyan lehetne átvágni a gordiuszi csomót?

Szembe kell néznünk ezzel a problémával, a kapacitások ilyenkor nálunk is szűkösek: egy-egy pályázati ciklus idején az MVM-ben szinte mindenki ezzel foglalkozik, ilyenkor az adminisztrációs terheket bizonyos értelemben mi is elszenvedjük, de ez a támogatási programok szükségszerű velejárója. Ami a kérdés második felét illeti: nagy kihívás a hálózatos cégeinknél azt megítélni, hogy várhatóan mennyi kiserőmű csatlakozik. Számtalan fejlesztést indítottunk mi magunk is, de ezek a rendszerek ma még nem elég okosak ahhoz, hogy távolról vezérelhetők legyenek.

Sokkal nagyobb kapacitású erőműveket tettek fel a tetőkre, melyek egyre nagyobb mértékben termeltek vissza a napos órákban, amire nem volt felkészülve a hálózat. Így üdvözöljük azt a kormányzati lépést is, hogy határt szab ezeknek a hálózati kiserőműveknek, és az önfogyasztásra motiválják a lakosságot. Ezzel együtt a stratégiánk sarkalatos pontja, hogy a következő négy-öt évben meg kell erősíteni a hálózatainkat. Az utcákon látható kisfeszültségű hálózatokra vagy az autópályák felett átívelő nagyfeszültségű hálózatokra is nagyon sok pénzt tervezünk elkölteni annak érdekében, hogy megfelelő szállítási kapacitással és tartalékokkal rendelkezzünk.

Eldőlt, hogy az üzembe helyezéstől számított tíz évig érvényben marad az éves szaldó a meglévő vagy korábbi igénybejelentés alapján 2025 végéig elkészülő napelemes rendszereknél. Hogyan értékeli ezt a döntést?

Az MVM-nek ehhez viszonylag kevés köze van, az üzenet mégis tiszta és világos. Egy kiszámítható gazdasági környezetben azok a befektetők, akik ezeket az erőműveket felépítették, reálisan tízéves periódusban biztosan számolhatnak megtérüléssel. Márpedig a kiszámíthatóság, a stabilitás elemi érdek. A Napenergia Plusz Program feltételrendszere hasonlóképpen tízéves megtérülést tesz lehetővé a már bruttó elszámolásba kerülő családoknál is. Nekünk ebben a legfontosabb mégis az, hogy a megbízható működés érdekében hálózati fejlesztéseket kell végeznünk, ezekre pedig egy pontos tervvel rendelkezünk. Lényeges eredmény, hogy az ország 93 százalékán január 1-jén feloldhattuk a csatlakozási moratóriumot, csak 7 százalék tartozik továbbra is a hatálya alá, de ezen is dolgozunk.

A napenergia árnyékából kibújva mekkora szerepet kaphatnak a folytatásban a szélerőművek, a geotermikus energia, illetve a biomassza?

Mi komolyan számolunk, és nemcsak Magyarországon, hanem a régióban is a szélerőművekkel. Szélenergiából 300 MW-t tervezünk 2035-ig. A geotermikus energiát sem vesszük félvállról: a múlt évben öt koncessziós jogot nyertünk el Magyarország területén. A következő években szeretnénk kísérleti jelleggel egy hozzávetőleg 20 megawattos geotermikus erőművet, 2035-ig pedig egy 100 megawattos geotermikus erőműparkot megépíteni. A biomasszával a fő célunk ugyancsak egy erőmű felépítése a Mátrai Erőmű telephelyén. Ez még egyelőre tervezési fázisban van, hozzávetőleg 15–45 megawattos kapacitásban gondolkodunk. Ebben a szegmensben azonban a csehországi tapasztalataink alapján jól látható, hogy a megtérülés alapvetően függ az állami támogatási programoktól. Ennek megfelelően az MVM terveit is nagyban befolyásolhatják a kormány szándékai.

(Borítókép: Mátrai Károly Fotó: Németh Kata / Index)