Varga Mihály elmondta, mekkora infláció várható 2024-ben

„Az élet meg a gazdaság teljesítménye nem alakult úgy, mint ahogy azt korábban vártuk” – mondta Varga Mihály az Inforádiónak.

A pénzügyminiszter – akivel 2023 decemberében az Index is interjút készített – kiemelte, hogy a pandémiától kezdve a háborúkon át számos előre nem tervezett kiadása volt a kormánynak, ezért az elért eredmények megvédését, megőrzését is nagy teljesítménynek tartja.

Varga Mihály elmondta, hogy az adóbevételek hiánya nagy probléma, és 2023-ban ez gondot is okozott.

Ha a lakosság kisebb mértékben fogyaszt, és kisebb az áfabevétel vagy a jövedékiadó-bevétel, az a kasszában okozhat hiányt. Ez történt 2023-ban

– mondta, hozzátéve, hogy 

Mint mondta, a kiskereskedelmi forgalom alakulásáról úgy látják, mintha a KSH felülmérte volna a fogyasztási adatokat.

A pénzügyminiszter szerint a cél, hogy ha 2024-ben a magyar költségvetés minél kevesebb hiánnyal dolgozzon. Szerinte „nekünk vissza kell menni a három százalék alá”.

„Leküzdöttük az inflációt, de a munkát ott is folytatni kell, mert még nincs azon a szinten, hogy ne jelenthetne egy problémát esetleg a következő hónapokban.” Hozzátette, a legfontosabb az, hogy

„Annak a növekedésnek semmi értelme nincs, ami az egyensúlyi pozíciót megborítja” – mondta Varga Mihály, aki szerint szerencsére ebben a kérdésben összhang van a kormányban.

A miniszter arról is beszélt, hogy előreláthatóan 

„Ha a kamatszolgálatot nézzük meg, és az államadósság mértékét a gazdaság teljesítményéhez képest, akkor jobbak vagyunk, mint az Európai Unió országainak többsége, viszont a versenytársainkhoz képest itt a régióban magasabb az államadósságunk” – tette hozzá a pénzügyminiszter, aki úgy látja, hogy

„A helyes magatartás, ha a hiánynak hosszabb idejű kifutást engedünk, és azt mondjuk, hogy a 6 százalékból a 3 százalék alatti hiányt majd csak 2025-re érjük el” – hangsúlyozta Varga, hozzátéve, hogy egyelőre erről nincs kormánydöntés.

Varga Mihály kiemelte, hogy 2010-ben a gazdaságpolitikának két fő célja volt. Az egyik a munkahelyek számának a növelése, a másik pedig az államadósság csökkentése. Szerinte mind a kettőt eredményesen és sikeresen hajtották végre, azonban a Covid berobbanása óta már más időszámítás van.

Az államadósságról azt mondta, hogy három dolgot kellett végrehajtaniuk. Először is csökkenteni kellett az ország devizafüggőségét, devizakitettségét. A másik, hogy a futamidőt hosszabbítsák, hiszen minél rövidebb idő alatt lejáró adósságszerkezetünk van, annál nagyobb a kockázat. A harmadik vállalásuk az volt, hogy növelni fogják a lakosság arányát.

„Ha megnézem a Covid óta eltelt időszakot, folyamatosan jön lefelé az államadósság szintje. A múlt év végén, nincs meg még a pontos szám, de valahol 73 százalék környékén volt az államadósság GDP-arányos szintje” – tette hozzá.

Az idei évvel kapcsolatban a pénzügyminiszter bizakodó: 

Induljunk ki abból, hogy abban még a legpesszimistább intézetekkel sincs vita, hogy növekedés lesz.

Elmondása szerint mindenki úgy gondolja, hogy 2024-nek már a gazdasági növekedésről kell szólnia, a kormány is így látja. Az infláció letörése után az egyik nagyon fontos feladat az lesz, hogy a növekedés visszaépüljön. Mint mondta,

A magas nyomású gazdasággal kapcsolatban elmondta, egyszer majd elbeszélget Nagy Mártonnal arról, ki mit ért ezalatt. Szerinte a magas nyomású gazdaságról abban egyetértés van, hogy ez nem csak egyszerű pénzköltésről szól.

Öt százalék

Varga Mihály elárulta, hogy a pénzügyminisztérium 2024-ben 5,2 százalékos éves inflációval számol. Hozzátette, kérdés, hogy hogyan reagál majd a lakosság, a fogyasztás mennyire indul meg, a reálbérek változása, a megtakarítási hajlandóság változása hogyan befolyásolja ezeket a folyamatokat.

„Jó kilátásaink vannak arra, hogy az infláció szintje még tovább csökkenjen, a januári szám is kedvezőbb lehet még a decemberinél is: akár még 4 százalék alatti infláció is lehet januárban, de várjuk meg a KSH számát” – tette hozzá a miniszter.

A referenciakamatok újragondolásáról elmondta, szakmai felvetéseknek mindig van helye. Hozzátette, a BUBOR szerinte is megérett a felülvizsgálatra.

A pénzügyminiszter az EU-s utalásokról azt mondta, hogy azok megindultak, 520 milliárd forintnyi támogatás érkezett be december közepe óta, és azóta további tételek érkeztek. Szerinte Magyarország szupermérföldköveket teljesített, ezért jár neki a támogatás.

Újságírói kérdésre válaszul elmondta, hogy a magyar gazdaság az uniós pénzek nélkül is működőképes, amit az elmúlt bő egy év is bizonyított.

Varga Mihály

Hozzátette: bízik benne, hogy ebben az évben is lesz alkalmuk arra, hogy nyugdíjprémiumot fizethessenek.

„A gyermekek után járó adókedvezmény nagyon fontos része lett a magyar családok kormányzati támogatásának, ebből nem szabad visszalépni, mert azért ne felejtsük el, az ország vagy a nemzet előtt álló legfontosabb kihívás mégiscsak demográfiai” – mondta Varga Mihály.

A miniszter elmondta, habár a családi pótlék összege nem változik, az adókedvezmény mégis hangsúlyosabb lett.

Van a családi pótlék, egy fix összeg, de mellette azért ott van most már egy olyan támogatási rendszer, ami figyelembe veszi azt, hogy hány gyermeket nevel egy család, figyelembe veszi azt, hogy mekkora a jövedelme a családnak, lehetővé teszi azt, hogy ne csak az egyik szülő, hanem a másik szülő jövedelméből is a kedvezményt érvényesíteni lehessen

– emelte ki Varga Mihály, majd hangsúlyozta, hogy teljesítményarányosan lehet a családtámogatások bővítésében is gondolkodni, azonban a családi pótlék az nem ilyen, mert az egy fix összeg.

(Borítókép: Varga Mihály 2023. december 13-án. Fotó: Németh Kata / Index)