Szemet csípő gyógyszerárak: ez áll a háttérben

Az előző évben is folytatódott a gyógyszertárak számának csökkenése, az év végén 15 közforgalmú gyógyszertárral és hat fiókgyógyszertárral volt kevesebb, mint 2022 decemberében – számolt be múlt héten az Index a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetségének adataira hivatkozva. Ma nagyjából 700 ezer ember él olyan településen, ahol nem érhető el közvetlenül gyógyszer. A HGYSZ szerint a tendencia hosszú távon aggodalomra adhat okot, a gyógyszerellátás biztosítása azonban nincs veszélyben.

A szövetség beszámolója szerint, ahogy az előző évben, úgy várhatóan idén is bővíteni kell a költségvetés gyógyszertámogatásra szánt keretét, de a 2024-ben megoldandó kérdésekről is szó esett.

Hamis receptek, gyógyszertárban beadható védőoltás

Számos egyéb is történt a gyógyszertárak életében, amikről megkérdeztük az HGYSZ-t. Még decemberben több gyógyszerész is jelezte szerkesztőségünk felé, hogy máig találkoznak hamis receptekkel. A csalók többségében a közismert szorongásoldókra, nyugtatókra, altatókra pályáznak, a visszaélési kísérletekkor pedig a szakemberek lélekjelenlétére is nagy szükség van.

A szövetség szerint valóban előfordulhat, hogy hamis vagy hamisított receptre próbálnak meg kiváltani készítményeket gyógyszertárakban, „de az e-receptnek köszönhetően ennek a gyakorisága egyre csökken. Rendszeresen felhívjuk a gyógyszerészek figyelmét erre a problémára, és jelezzük számukra, hogy mire érdemes odafigyelni”.

Novemberben emelkedtek a magisztrális készítmények patikai díjai, készül a stratégiai alaplistás gyógyszerekről szóló jogszabály, de már annak az irányelvnek a készítése is folyamatban van, amely lehetővé tenné, hogy a gyógyszertárakban is beadhassanak egyes védőoltásokat.

A HGYSZ örül a kormányzati felismerésnek, miszerint foglalkozni kell a magisztrális díjak rendezésével, „azonban véleményünk szerint ennek mértéke elmaradt a valós megoldástól” – hangsúlyozták.

A stratégiai alaplistás gyógyszerekről szóló jogszabállyal kapcsolatban megjegyezték, hogy a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta a rendelettervezetet. „A tervezet alapján a szabályozás alapvetően a nagykereskedőket érinti majd” – jegyezte meg a szövetség, amely támogatja a gyógyszertárakban történő védőoltások beadását. A HGYSZ 2022-ben a Magángyógyszerészek Országos Szövetségével közösen végzett kutatást a témában. A felmérés alapján a megkérdezett gyógyszerészek fele vezetné be a gyógyszertári vakcinációt. Ugyancsak 50 százalék mondta azt, hogy személyesen is részt venne az oltások beadásában. Közel kétharmaduk (64 százalék) szerint a vakcináció lehetőségének megteremtése növelné a szakma elismertségét a társadalomban. A bevezetést támogatók harmada (35 százaléka) szerint az elérhetőség növelése segíthet tehermentesíteni az egészségügyi ellátórendszert.

Külön engedély csillapíthatná a gyógyszerhiányt

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ adatai szerint az elmúlt években eddig 1584 termék került fel a gyógyszerek hiánylistájára.

A gyógyszerhiány nem új jelenség, velejárója a gyógyszerellátásnak, csak mértéke és gyakorisága változik időről időre. A hatóságok, a gyógyszergyártók, a nagykereskedők, a gyógyszertárak és az orvosok mindent megtesznek azért, hogy a betegek a lehető legkevesebbet érzékeljenek az esetleges hiányokból. Megoldás lehet az azonos hatóanyagot tartalmazó helyettesítő készítmény, amelyet a gyógyszertárban ajánlanak a betegnek, vagy amennyiben erre nincsen lehetőség, az orvos tud segíteni egy másik hatóanyagú készítmény felírásával. Ezek mellett lehetőség van arra is, hogy a hatóságok engedélyével a nagykereskedők egyedi import- és kontingensengedély birtokában külföldről hozzák be a szükséges készítményeket. Fontos, hogy a betegek bízzanak az orvosaikban és a gyógyszerészeikben

– mondta HGYSZ.

Szót emeltek az egyenlőtlen feltételekkel szemben

Ahogy arra is kíváncsiak voltunk, a szövetség miként szemléli a kórházakban működő gyógyszertárak privatizációs törekvéseit, mekkora konkurenciát jelentenek ezek a jelenleg működő, és még inkább a fennmaradás szélén táncoló patikák számára?

Válaszukban a nyáron kibocsátott rendelettervezettel kapcsolatban tett állásfoglalásukra hivatkoztak, amely szerint a tervezett, eddig megismert rendelkezések működési nehézségeket okozhatnak, elsősorban a közforgalmú gyógyszertáraknál.

„Míg a közforgalmú gyógyszertárak létesítésére és működtetésére a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (Gyftv.) az irányadó jogszabály, amely szigorú feltételeket szab a közforgalmú gyógyszertárak tárgyi, személyi és gyógyszerészi tulajdona és a jelenlét kötelező biztosításával történő létesítési/működési/működtetési feltételei vonatkozásában, addig az intézeti gyógyszertárakra és – különösen – azok közvetlen lakosságot kiszolgáló egységeire a hatályos jogszabályi környezet és a vonatkozó kormányrendelet-tervezet is számos esetben könnyebben teljesíthető és egyszerűbben végrehajtható feltételeket szab, versenyhátrányba hozva ezzel elsősorban a közforgalmú gyógyszertárakat.

Az intézeti gyógyszertárak létesítésének és működtetésének említett versenyelőnyös helyzetét, a közforgalmú gyógyszertárakhoz képest megkülönböztetett, előnyösebb feltételekkel történő működtetési lehetőségét a kormányrendelet-tervezet véleményünk szerint tovább erősíti, ez pedig a közforgalmú gyógyszertáraknak okozhat a jövőben jelentős működési nehézséget. Ez hosszabb távon a jelenlegi közforgalmú gyógyszertári működést és közvetlen lakossági gyógyszerellátást, annak biztonságos működését, a fenntarthatóságot és a betegellátás biztonságát is veszélyeztetheti

– érvelt a szövetség.

Szemet csípő árak

A lakosság szempontjából legfontosabb témát is górcső alá vettük, ami értelemszerűen az elszálló gyógyszerárak, illetve az e mögött meghúzódó okok voltak.

2022-ben Magyarországon egy év alatt csaknem tíz százalékot drágultak a vényköteles gyógyszerek, a teljes gyógyszerforgalomban pedig 5,5 százalékos volt az áremelkedés, amivel Európában a harmadik helyet értük el drágulás terén. Az áremelkedés üteme 2023-ban sem lassult, sőt. Aki tavaly (is) vásárolt gyógyszert, az a saját bőrén érezhette az áremelkedést –, ami még úgy is jelentős, hogy a gyógyszerárak emelkedése az éves infláció átlaga (17,8 százalék) alatt maradt.

Bár a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a gyógyszerek átlagos árai 2019 óta (és előtte is) folyamatosan emelkedtek, a fogyasztói árak emelkedése egészen 2022 augusztusáig az 1–4 százalékos tartományban mozgott. Ezt követően azonban kikerült a rendszerből a sebességkorlátozás, az áremelkedés pedig villámgyorsan gyorsult nulláról százra, és lépte át a 7 százalékot.

2023-ban január hónapon kívül a többi hónapban 7 százalékot meghaladó volt az emelkedés éves bázison:

• januárban 6,3 százalékkal,
• februárban 7,0 százalékkal
• márciusban 7,2 százalékkal,
• áprilisban 7,7 százalékkal,
• májusban 7,9 százalékkal,
• júniusban 7,8 százalékkal,
• júliusban 7,4 százalékkal,
• augusztusban 7,5 százalékkal,
• szeptemberben 7,6 százalékkal,
• októberben 7,1 százalékkal,
• novemberben 7,0 százalékkal,
• decemberben 7,8 százalékkal

emelkedtek a gyógyszerárak az előző év azonos időszakához képest.

A támogatott készítmények rögzített áron kerülnek forgalomba, így ezek árszabásába a gyógyszertáraknak nincsen beleszólása. Ebben a kategóriában már egyre több modern, magasabb árfekvésű készítmény érhető el a betegek számára, emellett a támogatott készítmények átlagos dobozárát tovább emelte, hogy 2023. január 1-től számos nagy értékű készítményt soroltak át közforgalomba. A szabadáras készítmények esetén már az ellátási láncban is árnövekedés volt tapasztalható, és a gyógyszertárak lekövették a gyártói emeléseket. Az is elmondható, hogy 2023-ban a betegek körében egyre népszerűbbek lettek a nagyobb kiszerelésű készítmények, mivel ezek ugyan drágábbak, de a nagyobb tablettaszám miatt gazdaságosabb a megvásárlásuk

– mutatott rá az áremelkedés mögött meghúzódó okokra a HGYSZ.

Nagyon várják a rendeletet

Tavaly nyáron az Index számolt be elsőként arról a rendelettervezetről, miszerint a fiókgyógyszertárakban a jövőben nem lesz kötelező a gyógyszerészek fizikai jelenléte, helyükre szakasszisztensek lépnek.

A kérdéssel a HGYSZ már 2021-ben foglalkozott, erre vonatkozó javaslatát szakmai szervezetekkel is megvitatta. A javaslat lényege, hogy kizárólag fiókgyógyszertárban szakasszisztens is expediálhasson gyógyszerészi jelenlét nélkül, de kötelező legyen biztosítani folyamatos online kapcsolatot gyógyszerésszel, szükség esetére.

A szövetség szerint ennek szükségességét az indokolja, hogy évek óta egyre jelentősebb probléma a gyógyszertár nélküli települések növekvő száma. Jelenleg megközelítőleg 700 ezer ember él olyan településen, ahol nem érhető el közvetlenül gyógyszertár.

A Belügyminisztérium 2023 nyarán bocsátotta egyeztetésre rendelettervezetét, mellyel kapcsolatban a HGYSZ további szigorításokat javasolt az érintett fiókgyógyszertárak és a szakasszisztensek vonatkozásában:

• a rendelkezéseket kizárólag azon fiókgyógyszertárak esetében lehessen alkalmazni, amelyek havi támogatott forgalma nem éri el a 8 millió forintot, és hetente 25 órát vagy kevesebbet vannak nyitva.
• az érintett fiókgyógyszertárak havi nyitvatartásának legalább 25 százalékában legyen kötelező a személyes gyógyszerészi jelenlét biztosítása, és erről előre tájékoztassák a lakosságot.
• a fiókgyógyszertárakban személyes gyógyszerészi jelenlét nélküli munkavégzéssel kizárólag olyan szakasszisztens legyen megbízható, aki legalább 5 év szakmai gyakorlattal rendelkezik.

A rendelet nem jelent meg, de egy törvénymódosítás 2023 végén elhárított egy akadályt a szabályozás bevezetése elől – jegyezte meg a HGYSZ. A Magyar Gyógyszeri Kamara elnöke ugyanakkor az Indexnek úgy fogalmazott: a törvény hatályba lépésének beláthatatlan következményei lehetnek.

(Borítókép: Andy Buchanan / Pool / AFP)