Nagyon rossz hírt kaptak az albérletben élők
További Gazdaság cikkek
- Újabb kötelezettségszegési eljárásokat indított az Európai Bizottság Magyarország ellen
- Most könnyebb lesz berobbanni videójátékosként, mint valaha
- Döntött a szaktárca: Szigorítják az Airbnb feltételeit a budapesti lakhatási probléma megoldása érdekében
- Európa jócskán lemaradt, ez zsebbe nyúlós történet lesz
- Megvan, mi húzza vissza a magyar gazdaságot – a mozgástér ráadásul szűkös
Fordulattal kezdte az évet az magyarországi albérletpiac a KSH–ingatlan.com lakbérindex legfrissebb, januári adatai szerint. Decemberben még enyhén csökkentek a bérleti díjak, de januárban ismét növekedésnek indultak.
Rövid és hosszú távon is drágulás látható
Havi összevetésben ugyanis országosan 1,5 százalékkal nőttek az albérletárak az előző hónaphoz képest, ezt Budapesten 1,9 százalékos emelkedés kísérte, szemben a decemberi bérletidíj-csökkenéssel. Tavaly januárhoz képest 13 százalékos volt az országos áremelkedés, Budapesten 12 százalékkal kerültek feljebb az átlagos lakbérek.
„Számítottunk arra, hogy a múlt év utolsó hónapjában látott havi szintű csökkenés után januárban ismét felfelé mozdulnak az albérletárak. Ez elsősorban a fizetések emelkedésének és az infláció visszahúzódásának, vagyis a reálbérek növekedésének köszönhető. A magasabb fizetésekből a bérbeadók is többet tudnak elkérni bérleti díjra” – értékelte a friss adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
A reállakbérek is növekedtek tavaly december óta. Az inflációval korrigált KSH–ingatlan.com lakbérindex országosan 23 százalékkal haladta meg a 2015-ös szintet, Budapesten pedig 17 százalékkal volt magasabb. A szakértő hozzátette, hogy a
reállakbérek növekedése előbb-utóbb a befektetőket is visszacsábíthatja a lakáspiacra, ami középtávon a lakásárak emelkedésével is együtt járhat.
Februárban megjelentek a diákok
Budapesten átlagosan 250 ezer forint volt a bérleti díj február közepén.
A legdrágább városrész a II. kerület a maga 352 ezer forintos összeggel. Második helyen áll az V., a harmadikon pedig az I. kerület 335 ezer és 300 ezer forintos bérleti díjjal. Továbbra is a legnagyobb albérletkínálattal rendelkező városrészek közé tartozik a XI. és XIII. kerület, előbbit 250 ezer, utóbbit 255 ezer forintos átlagos lakbér jellemezte február közepén.
A Budapesten kívüli piacot nézve kiderül, hogy februárban két megyeszékhelyen is átlépték a 200 ezer forintos átlagértéket a bérleti díjak. Székesfehérváron ugyanis átlagosan 210 ezer forintot, Debrecenben pedig 205 ezer forintot kell fizetni annak, aki most albérletet keres.
„A két nagyvárosban látott drágulás leginkább annak köszönhető, hogy ipari és gazdasági központokról van szó, amelyek munkaerőpiaci szempontból jelentős fejlődést mondhatnak magukénak. Emellett egyetemvárosokról beszélünk, ez pedig szintén élénkíti a helyi albérletpiacot. Februárban elindultak a keresztféléves képzések, az érintett diákok egy része pedig most keresett magának kiadó lakást, ami hozzájárult az egyetemvárosok és Budapest albérletpiacának drágulásához” – mutatott rá Balogh László.